A városi gyerekek a vicc szerint azt hiszik, hogy a fekete tehén tejéből készül a táblás csoki, meg a kakaó, esetleg keresik a lila tehenet is.

Mindenesetre óriási élmény, a kicsiktől kezdve a felnőttekig, eljutni egy tejgazdaságba, közelről látni a folyamat elejét – a tehenet – és a végét – a túrót, tejfölt, sajtokat.

            A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatósága kihelyezett sajtótájékoztatójának helyszínén,

a palóc föld szélén, a Szente patak völgyében lévő Maszlik családi gazdaságban, amely egyúttal a Palóc sajtút állomása,

minderre lehetőségünk nyílt. Az eseményen Győrffy Balázs, a kamara elnöke ismertette a jelentős élelmiszeripari beruházások nyomán létrejött 2600 milliárd forintnyi ágazati termelési értéket. 70 százalékban feldolgozottan kerülnek ezek a készítmények a fogyasztóhoz. A szerkezet duális, nagyüzemekre és kisvállalatokra egyaránt támaszkodik. A nagyok adják az export 40 százalékát. Az export/import területén pozitív a mérlegünk. Fontos ennek még a növelése. A kamara javasolja a kormánynak a további áfa csökkentést. Éder Tamás, a kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a szakmai érdekvédelem fontosságát emelte ki, fejlesztéshez kell segíteni, helyzetbe hozni az ágazatot. Kisebb-nagyobb sikerrel folytatni kívánják a további támogatási lehetőségek megteremtését. Beszélt az információhoz jutás és a szakmai tudás átadásának szükségességéről. Az eddigieken túl szeptemberben és októberben további szakmai rendezvények megtartására kerül sor, külföldre, kiállításokra is szerveznek tanulmányutat. Dr. Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet ügyvezető igazgatója ugyancsak a képzések fontosságára hívta fel a figyelmet. „Tanuljunk együtt” jeligével 10-10 fő részére tartanak gyakorlati oktatást interaktív módon. Várják a kis és középvállalatok igényének jelzését.

            Az elnökségi asztalon a szinte megtévesztően kenyér formájú palóc gomolya sajt

hívta fel magára a figyelmet. És azután már mi is csak a tehenekkel foglalkoztunk, a családi gazdaság érdekességeire figyeltünk. Maszlik Zoltán,

és Maszlikné Illés Ágnes,

a gazdaság vezetői elmondták, 1991 óta vállalkozók, 95-ben vásárolták meg az egykori tsz istállókat és fokozatosan a 350 hektárnyi földet. A zöme szántó, 100 hektárnyin pedig kukoricát

termesztenek, önellátók. Leszögezték, a fejlesztéshez minden területen csakis a pályázat segíthet. Így sikerült megépíteniük a Palóc tejúthoz csatlakozva a kis éttermet, boltot is tartalmazó, a tájba szépen illeszkedő épületet,

ahol iskolai osztályok, baráti társaságok ismerkedhetnek a tehenészet mindennapjaival, fogyaszthassák a helyre és a palóc konyhára jellemző sajtokat,

tejtermékeket. Kezdetben, hogy kézműves termékeiket megismertessék, a környék piacain kóstoltatták a tejet, túrót, tejfölt. Mára a kistérség 14 településén kedvelik termékeiket, szállítanak

Budapesten is 24 üzletbe, étterembe joghurtot, camembert, vajat, tejfölt, tejszínt, érlelt sajtot. Saját gyümölcslekvárral ízesítik a joghurtjukat.

Két gyermekük is a gazdaságban dolgozik.

            A gazdaság iránt tapasztalt érdeklődés, a részvétel a palóc tejút szövetségben, annak egyik állomásaként, tette lehetővé, hogy négy napraforgós, vagyis a legmagasabb minősítést elért turistaházat is avattak tavaly. Erdei iskolaként, vagy éppen oktatási centrumként a sajtkészítés

fogásaira tanítják az ott megszálló, a téma iránt érdeklődőket. Népszerűsíteni kívánják a hazai sajtokat.

 A sajtótájékoztató résztvevői megcsodálták a kisborjúkat,

a tejüzemet, azután megkóstolták a helyhez illő palóclevest, a nagymama túrós lepényét, hozzá a közeli sörmanufaktúra egykori mozdonyszeretetét bizonyító, kitűnő Nohab

sörét, és természetesen a változatos, finom sajtkínálatot.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán