Hollókő nem a dombtetőn magasodó váráról, hanem a 17-18. században kialakult ófalu jellegzetes házairól, és a köztük álló aprócska templomról ismert elsősorban. Az eredeti állapotukban megőrzött épületek a régi palóc világ egyedi emlékei, ezért az UNESCO 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította a települést. A 2015-ben felújított Ófalu eddig is sok vendéget vonzott, de a helyi turizmusnak nagy lendületet ad az új szálloda.

 Mikszáth Kálmán kedvenc vidéke

Nógrád megyében, a Kelet-Cserhát dimbes-dombos tájvédelmi körzetében a 21-es úton tábla mutatja az irányt, ahol elfordulunk. Még pár kilométer a kanyargós úton, és az erdőkkel ővezett tájon Alsótold, Felsőtold után jön Hollókő.

Nevét a legenda szerint arról kapta, hogy a falucska szélén álló várban fogvatartott lány boszorkány dajkája szövetkezett az ördöggel, akinek parancsára az ördögfiak éjszakánként hollóvá változva kövenként bontották le a várat, mígnem a várúr végül elengedte a lányt.

A festői környezetről Mikszáth Kálmán így írt: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk.”

Az Ófalu őrzi az értékekek

A településnek mindössze 380 lakosa van, akiknek mindennapos elfoglaltsága az Ófalu házaiban a turistákat palóc népviseletbe öltözött lányok, asszonyok fogadják finom péksüteményekkel,

házi szörpökkel, kézműves sajtokkal, és a hely jellegzetes szuvenírjeivel. Azon túl, hogy Hollókő a kulturális világörökség része, történelméből és múltjából adódóan itt egy helyen megtalálhatóak épített, természeti, szellemi és kulturális értékek is. A falu központi jelképe a fatornyos, zsindelytetős, kis katolikus templom.

A körülötte futó utcácskák házaiban a Palóc Babamúzeum, a Játszóház, a Postamúzeum, a Nyomdaműhely és a Szövőműhely is sok érdekességet ígér.

A falu fölé magasodó Hollókői Várhoz a szépséges kilátásért egy negyedórás kaptatón sétálhatunk fel.

Új hotel régi motívumokkal

Hollókő neve jól ismert a nemzetközi turisztikai piacon. Főleg a tradicionális palóc bútorokkal és szőttesekkel berendezett, fehérre meszelt vendégházakban szállhatott meg az évi száztízezer turista az Ófaluban és a környéken, mert eddig nem volt olyan nívós szálloda itt, amely legalább egy éjszakás maradásra bírta volna a vendéget. Október elején azonban hivatalosan is átadták a 4 csillagos 68 szobás Castellum Hotel Hollókő szállodát, amely már augusztusban fogadta az első vendégeket. A modern külsejű hotel szobáinak ablakaiból pazar kilátás nyílik a szépséges vidékre.

A tervező az erkélyeket átlátszó üveggel oldotta meg, hogy az érintetlen természetet a szobából is élvezhesse a vendég. Az impozáns belső design figyelemreméltóan színvonalas, a kifejezetten ide tervezett és gyártott szürke-bézs-barna-türkiz-napsárga színösszeállítású bútorokig és textilekig. A jó minőségű ágynemű fehér textiljeit megtörik a türkízkék díszpárnák,

amelyek a  törtfehér organza függönyökkel és a falba épített LED lámpákkal hangulatos hatást keltenek a szobákban.

A belső építész Szolnoki Mária felhasználta a palóc népművészet hagyományos mintavilágát; a jellegzetes száras-leveles-virágmotívumot szinte minden helységben fali-, és padlóburkolatokon ismétli. 

A vendégszobák, az étterem, a folyósók,

a wellness részleg, de még a lift is visszatükrözi a népi elemeket a fafaragásokon, tapétákon, dekorációkon keresztül.

Hét szoknyás a rimóci népviselet

Az ünnepélyes megnyitón a szomszéd falu, Rimóc népviseletébe, a meseszép  „újmenyecske” ruhába öltözött hölgyek

fogadták a vendégeket. Kérdésünkre elmondták: hogy a hajuk középen kettéválasztva és „semerítve” hátravezetve a legelterjedtebb frizura. Fejükön két részből álló újmenyecske főkötő, amelynek alsó része berakott gyolcs között színes gyöngyökkel díszített,

felső része a menyasszonyi koszorú. Ingvállaik pamutvászon, a kézelőjükön színes keresztszemes hímzéssel, a könyök felett szorosan sűrű ráncba fogva. Színes brokátból készült, sűrűn szedett felsőszoknya alatt még hat szoknyát, a szoknya előtt fekete anyagból készült, ráncolt és színes gyapjúhímzéssel és fémrojttal díszített kötényt, "szakácskát" viselnek. A lajbi horgolt, vagy zsinóros, gombos vászon.

A vidék jellemző motívumai a szegfű, rózsa, gyöngyvirág és bimbóik, amelyeket levelek, kacsok, kalászok kötnek össze. A színek a piros főszín, a kék a kiegészítőszín, és megjelenhet a rózsaszín és a zöld is. A mintáik gazdagodására hatással voltak a környező települések hagyományai, főleg a kalocsai, a matyó és a galga-vidék hímzései. A rajzolatok elhelyezése legtöbbször szalagszerű, amely végigfut a díszítendő területen, ritkább esetben bokordísz vagy különálló csokorminta.

Öltéseikre jellemző a laposöltés, a száröltés, a margitöltés, a díszöltés, a boszorkányöltés, a csavartöltés és a huroköltés, a huszadik században ezek kiegészültek a keresztöltéssel is. Kiegészítő technikaként alkalmazzák a lyukhímzést, a horgolást, a slingelést, a subrikát, a borsókát és az azsúrdíszítést. A hímzéshez pamut- és selyemfonalat használnak.

A magas szolgáltatásokat nyújtó új hotel a hagyományőrző hollókői falusi turizmussal karöltve, együtt méltón képviselik a világörökségi helyszín turisztikai értékét.

Írta: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán