Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Duna-Gerecse térség Komárom-Esztergom megye területén található, Komárom és Tata városok nagy kiterjedésű környékét öleli fel. A Duna jobb partján, Szlovákiával szemben fekvő, hazai térség településein sok a turisztikai látnivaló: több kastély, tó, fürdő, tájház, múzeum, vízimalom, lovaglási lehetőség várja a látogatókat. A számtalan természeti szépség és történelmi nevezetesség mellett a gasztronómia iránt érdeklődők akár pezsgőgyárat, pincesort és borászatot is megtekintetnek.

Mi egy olyan úton jártunk, ahol a meghívóink a történelmi Komárom érdekességeit, elsősorban a páratlanul érdekes Komáromi erődrendszert mutatták be.

Hadi történészek, hadtudományok szakértői és háborúk, harcok, fegyverek iránt érdeklődő amatőr kutatók, de a témában laikus turisták kedvelt helyszíne a két Komárom, és benne az erődök. A muzeológusok a magyarországi Komárom és a szlovákiai Komárno, más néven Észak-Komárom városokban található öt erődöt és várat egy egységként, Komáromi erődrendszernek nevezik.

A történelmi Komárom két városában, Szlovákiában az Öregvár és az Újvár, a Duna jobb oldalán pedig a Monostori erőd, a Csillagerőd és az Igmándi erőd egy nap alatt is meglátogatható, igazi családi turisztikai program.

A Duna és a Vág összefolyásánál, a folyók által kettévágott Komárom helyén már a Római Birodalom idején, a Pannonia provinciához tartozó Brigetioban stratégiai fontosságú erődítmény állt, itt keresztezték egymást az ókori útvonalak. E jelentős forgalmi és kereskedelmi csomópont birtoklásával együtt járt a környék feletti uralom is.

A keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is kiválóan alkalmas helyszínnek találták védelmi célokra. Az 16. században a törökök ellen megépítették az Öregvárat, majd az ezerhétszázas években az erődítményt az Újvárral, benne laktanyával és parancsnoki épülettel megerősítették. A két vár az 1848–49-es szabadságharcban, a három komáromi csatában kiemelkedő szerepet játszott a jobb parti erődökkel együtt, a Szőny mellett felépült a Csillagerőddel, a Monostori és az Igmándi erőddel. Később a két ország területén fekvő katonai objektumok fokozatosan elveszítették védelmi funkciójukat, ma már a Komáromi erődrendszer különleges turisztikai látványosság.

A Monostori erődbe azonban ott jártunkkor nem tudtunk bejutni, mert filmesek bérelték ki néhány napra egy történelmi mozi számára a különleges helyszínt, Dunáig nyúló íves Duna bástya előtt csak kívülről örökítethettük meg a fotókon. A helyiek megszokták a színészeket, kamerákat; legutóbb a Hadik András huszárhadvezér életéről szóló film akciójeleneteit itt vették fel a ritkaságszámba menő boltívek között. A klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival.

Belső tereiben a három kilométer hosszú kazamatarendszert, a hadtörténeti, ágyú, kenyér, dunai mesterségek állandó kiállításokat egy más alkalommal látogatjuk meg. Addig is a hagyományos ErődFeszt közeleg, a vadonatúj, óriás sátorban, a Klapkarénában pedig rockkoncertek, gyereknapi kirakodóvásár és sok más szabadtéri rendezvény várja folyamatosan a vendégeket.

Tavaly októbertől látogatható a város másik végén a Csillagerőd. A négyágú csillagot formázó, teljesen felújított és látogatóközponttal kibővített Duna parti erőd újranyitása Komárom különleges attrakciója lett.

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokából - több évtizedes hányattatás után - ide került és méltó otthonra talált a 300 darabos szobormásolati gyűjtemény. Morvay Nelli tárlatvezetővel végigsétálunk a lenyűgöző, három emelet magas csarnokban kiállított szobrok között, elképedünk Verrocchio Colleonit ábrázoló monumentális, 11 méter magas lovas szobra láttán,

és a 19 teremben megcsodáljuk az antik görög és római, valamint a középkori és reneszánsz gipsz műtárgyakat. A nagy mesterek alkotásait, a milói Vénuszt, Periklészt, Adonist, Dávidot karnyújtásnyira láthatjuk.

A Csillagerődben múzeumpedagógiai foglalkozásokat és kézműves workshopokat tartanak, de rendezvényeket, konferenciákat, esküvőket is fogadnak.

A komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélebbi része, az Igmándi erőd 1871-ben épült, most felújítás miatt zárva van. Várható, hogy a megnyitás után ismét látható lesz a Klapka György Múzeum római kőtára és a légoltalmi kiállítás.

Az öt egység nyitvatartási időpontjairól, tárlatvezetési információkról és a belépési díjakról a látogatások előtt érdemes tájékozódni a szlovák és a magyar oldalon is.

Komárom és Észak-Komárom további sok látnivalójáról itt olvashat!