Él egy különös férfi, aki parképítéssel, kőműves- és ácsmunkákkal foglalkozott Budapesten, mígnem az Egri Csillagok elolvasása után, 2012-ben fejébe vette, hogy felépíti Magyarország várait Dinnyésen, kicsiben. A Várpark 2018-ban már elnyerte a Guiness rekord elismerést, mint a világ legnagyobb, vár maketteket bemutató kiállítása.

Meglátogattuk a Velencei tó melletti birodalomban a mestert, Alekszi Zoltánt abból az alkalomból, hogy az egyedülálló látványossága másodszor is elnyerte a Guiness-rekordot. Előttünk bontotta ki az örömteli hírről szóló, postán érkezett oklevelet, közben mesélt az elhatározásáról, és további terveiről:

"2012 februárjában kezdtem el komolyabban foglalkozni a Várpark megvalósításának gondolatával. Hosszú volt az előkészítő munka, mely magában foglalta a történelmi anyagok felkutatását, a megfelelő helyszín kiválasztását, a kivitelezés megtervezését. A cél, hogy középkori magyar várakat mutassak be, egyedülálló módon. Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagaikból készültek, a legkorhűbb formai megjelenéssel. A dinnyési Hagyományőrző Központtól néhány lépésnyire, saját udvaromon építettem fel a kuriózumnak szánt látványosságot. Mára már 38 vár áll eredeti tájolással.

A várak közötti sétányt emlékoszlopok övezik, melyek mindegyike egy-egy magyar király, kormányzó, fejedelem előtt tiszteleg.

A makettek kicsiknek-nagyoknak élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés pedig lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére."

A hagyományőrző szempontból értékes Várpark a Gárdonyhoz tartozó faluban 2014 júniusában nyílt meg 18 várral. Létrehozását hosszas kutató- és előkészítő munka előzte meg, mert Alekszi Zoltán számtalan régészeti ásatási alaprajzot, és a megelevenített évszázadokról szóló könyveket tanulmányozott. A park különlegessége, hogy történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg az eredeti építő anyagokkal: a makettek kőből, fából, téglából, vesszőből, sárból készültek, például 60 tonna kő a Bakonyból származik.

A várak a történelmi Magyarországot ábrázoló sétányok mentén találhatók, az eredeti földrajzi helyükön. Rövid történetük három nyelven olvasható, éppúgy, mint az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó 90 emlékoszlopán, Árpád fejedelemtől II. Rákóczi Ferencig.

2019-ben Árpád-kori témájú skanzennel bővült a kiállítás. A fatemplom,

veremházak, műhelyek, gazdasági épületek, gémeskút eredeti méretükben láthatók, melyekben a Várpark baráti körének önkéntesei régi mesterségeket mutatnak be. A látnivalók ideális lehetőséget teremtenek kihelyezett történelemórák tartására, de az alkalmi programok, például a lovagi napok, a harcosok napja, és a sötétedés utáni díszkivilágítás is igen népszerűek.

A Guiness-rekorder azonban nem áll meg, további várak megalkotását tervezi és a 70 darabig meg sem áll.

Ziegler Géza, alias Gárdonyi Géza

A Várpark látogatás után felkereshetjük Gárdonyi Géza szülőházát Agárdon,

az emlékparkban. Talán kevesen tudják, hogy az Egri Csillagok, a Láthatatlan ember, Az isten rabjai regények írója Ziegler Géza néven született a szépen ápolt, korábbi pedagógusházban. A család Géza fiuk születésekor, 1863. augusztus 3-án éppen a Velencei-tó déli előterében, a Gárdony melletti Agárdpuszta Nádasdy-uradalmában élt, ahol a családfő uradalmi gépészként dolgozott.  

A hosszú gerincű, meszelt téglafalú, egykor nádfedelű, ma cseréptetős cselédházat a Nádasdyak eredetileg tanítóháznak szánták, ezért is épült vályog helyett téglából. Az író születésekor az uradalmi cselédség mesteremberei – kőműves, gépész, kovács – lakták. Mindegyik család háromosztatú lakrész felett rendelkezett, Ziegleréké volt a középső, itt éltek szülei, apai nagyanyja és kétéves nővére.

Ziegler Géza első ízben tizenhét évesen, 1881. május 5-én az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta, majd 1881 után – a Z. elhagyásával – egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén. Pályája során számos álnevet használt, főként újságírói tevékenysége kapcsán.

Az épület ma a Gárdonyi Géza Emlékháznak ad otthont, melyet 1988-ban nyitottak meg. Egymásba nyitott szobáiban az író életének dokumentumaival, fényképeivel és emléktárgyaival ismerkedhet meg a látogató, illetve a falakon elhelyezett leírások hozzák közelebb Gárdonyi életét és munkásságát. Az irodalomtörténeti érdekességű tárlat mellett egy korabeli bútorokkal és tárgyakkal berendezett paraszti konyhát is kialakítottak, valamint láthatók az egri várvédők korabeli öltözékei is.

Az író születésének százötvenedik évfordulóján, 2013 augusztusában avatták fel az író egész alakos ülő szobrát,

 Kligl Sándor alkotását, majd egy évvel később a szülőház falán sorakozó bronzplakettekkel huszonkét Fejér megyei származású és kötődésű magyar költőnek és írónak is emléket állítottak. 

Magtár és Rönkvár

Velencei tavi Galéria a neve a Nádasdy-uradalom volt magtárának. A hosszabb ideig használaton kívül, majd helyi védettség alá tartozó magtárépületből kialakított új létesítmény a földrajzi helyzete - a Gárdonyi Géza Emlékház közvetlen közelében található- és külső-belső atmoszférája folytán kiválóan alkalmas kiállítások és kulturális rendezvények, összejövetelek tartására. Testvérvárosi és táncház programok vonzzák a látogatókat a kis belmagasságú, sajátos hangulatú fagerendás térbe, amelyben a felújítás során sikerült megőrizni a korábbi szerkezetet, és az eredeti anyagok jelentős részét.

A parkban megépített Rönkvárban interaktív mozgásos játékok csábítják a csoportokat. Az óvodások és kisiskolások megismerkednek a várkapitánnyal, és elmondhatják Dobó István egri várvédő esküjét az Egri Csillagokból, míg a nagyobbak a Kincskereső játékban mérhetik meg erejüket.

Mindezekkel a szervezők és fenntartók kedvet akarnak csinálni Gárdonyi Géza történelmi regényének olvasásához és az emlékház látogatásához.

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán