Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A Hagyományok Házában két táncművész, Farkas Zoltán és Tóth Ildikó átvette azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a csárdás tánc hagyományát az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listájára.

A 19. században kialakult csárdás eredetileg a parasztság tánca volt, később a városi polgárság is megtanulta. Az UNESCO döntéséért elsősorban a táncosoknak, zenészeknek, hagyományőrzőknek jár a köszönet- hangsúlyozta Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó ünnepélyes eseményen.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO Paraguay fővárosában, Asunciónban tartott ülésén vette fel a csárdást az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára tavaly decemberben.

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a magyar kultúra napjához kapcsolódó ünnepélyes eseményen kiemelte, hogy az elismerés fontos eleme a nemzetközi jelenlét.

Rámutatott, a nemzetközi elismerést sokéves munka készítette elő, amelynek keretében az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára a csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben már felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

 Agócs Gergely, a Hagyományok Háza főigazgatói tanácsadója kiemelte: az UNESCO-listára kerüléssel saját magunknak is üzenünk azzal, hogy műveljük kultúránkat és csárdást táncolunk. "Amíg értékeink megjelennek különféle nemzetközi jegyzékeken, az nem csak a kulturális diplomácia sikere. Azt is megmutatjuk ezzel, hogy amíg ebben a bolond világban a mindent átható delejező képernyőbűvöleten kívüli tevékenység létezik, addig van remény" - fejtette ki.

A csárdás nemzetközi bejegyzési dokumentumát Csonka-Takács Eszter és Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára közösen adta át, azt a csárdást táncoló magyar közösségek nevében két hagyományőrző táncos, Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske vette át.

Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a szellemi kulturális örökség listába a csárdás mellett a magyar solymászat, a matyó népművészet, a kékfestés, a lipicai lótenyésztés és az üvegművesség is felkerült.  Mint fogalmazott, a csárdás az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján található 788 örökségelem közé "táncolta be magát”.

Soós Gábor azt emelte ki, hogy a 788 nemzetközi örökségelem közül nyolcvan-száz kapcsolódik a tánchoz, és közülük 20-25 európai. A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. A magyarországi táncházmozgalom hatására a hetvenes évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.

Az ünnepélyes eseményen fellépett a tordasi Pilikék Gyermek Néptáncegyüttes, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a Magyar Állami Népi Együttes, zenélt a Magyar Állami Népi Együttes zenekara.