Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Az országban több olyan régió van, ahol a települések nevei a helyre jellemző előtaggal kezdődnek. Gondoljunk csak a Nyírségre, hol Nyíregyházától kezdve Nyírbátoron át eljutunk Nyírábrány, Nyíradony és még számtalan Nyír… elejű város, városka, falu található. Ugyanígy Hajdú-Biharban a Hajdú, Zalában a Zala előtag és folytathatnánk a sort szinte minden megyével.

Amikor a Kis-Duna Mente TDM szervezettől és a Ráckevei Tourinformtól közös meghívás érkezett turisztikai újságírók számára egy kétnapos látogatásra, akkor tűnt fel igazán a programból, hogy Szigetszentmiklós, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Szigetbecse és Szigetújfalu is részt vesz ebben az előző fejtegetésben.

A Soroksári-Ráckevei Duna-ág települései között a nem Sziget..., a kakukktojás, Ráckeve.

Európa nagy folyója, a Duna országokat, nyelveket, embereket köt össze, évszázadok óta. Ismerkedjünk a kontinens Duna melletti kulturális értékeinek egyik érdekes tájegységével, a magyarországi Pest Vármegyében a Ráckevei Duna-ág és környékén található természeti kincsekkel és ember alkotta látnivalókkal.

De menjünk csak Budapesttől indulva szépen sorba dél felé a térképen!

Gyuri bácsi és a Csepel Autó Gyártmánymúzeum

Szigetszentmiklós a 48 km hosszú Csepel-szigeten az első település, amely Budapesttel szinte összeépült. Az ötvenes évektől kezdve a hazai iparosítás óriásvállalatának számító gyárban évtizedekig gyártották a ma már legendásnak számító Csepel teherautókat,

katonai szállítókat és tűzoltóautókat. Akkoriban 10 ezer ember dolgozott a gyárban. A múzeum Békés György, Gyuri bácsi élvezetes tárlatvezetésével egy igazi csemege, ahol egy valamikori nagy műhelyben láthatóak a sorba állított hazai ipartörténeti ritkaságok.

A muzeális járművek a szocializmus időszakának Csepel-szigeti fellegvárába és annak izgalmasabb fejezetébe enged betekintést. Hét üzemképes tehergépjármű- rajtuk a vörös csillagos fém Csepel

embléma- és egy autóbusz alváz adja a gerincét a kiállításnak, köztük, korabeli fényképek, járműmakettek, műszaki leírások, mindezek az Ipari Park és magángyűjtők tulajdonai.

 Egy érdekes időutazás, ha egy nyitott teherautó platóján körbejárjuk a volt gyárépületeket, melyek közül felújítottak és irodaként, raktárként üzemeltetnek néhányat, másik részüket a korszak emlékműveiként eszi az idő vasfoga.

Talán korabeli filmforgatásokon lehet szerepük. Gyuri bácsi ide tartozik, bár történeteit még órákig hallgatnánk, a következő állomáson, a szigetszentmártoni Mártoni Csárdában várnak bennünket.

Duna parti étteremben a Gál pince boraival találkoztunk

A Mártoni Csárda, hotel és rendezvényház is egyben. Szinte a Dunára kinyúló, pazar fekvésű terasza tálcán kínálja a szépséges panorámát, ami ottlétünkkor különösen látványos volt a ragyogó, áprilisi napsütésben.

A színvonalasan berendezett, tágas belső térből is festői a kilátás. A remek fogások között bemutatkozott a Gál Zsuzsanna, a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet egyik tulajdonosa, aki a borászat négy válogatását hozta kóstolóként. A Kunsági Borvidékhez tartozó 30 éves családi vállalkozásban korábban csak szőlőt termeltek Zsuzsa szülei, de már 20 éve bort is készítenek. És nem is akármilyent!

Gálék a kezdetektől számos hazai és nemzetközi borversenyen mérettetik meg a boraikat. A magyar borszakma az egyik legnívósabb szakmai díjjal ismerte el a pincészetet, a több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak kiváló minőségéért Gálné Dignisz Éva, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet borásza kapta meg az Év Bortermelője címet a Magyar Bor Akadémiától 2013-ban, első nőként a díj történetében.

A szőlő két borvidékük közel 80 hektáros területeiről: a ráckevei Duna-ág ölelésében, a pincészet szomszédságában elterülő és a Balaton-felvidéken, Lesencefalu dombjain fekvő szőlőbirtokokról érkezik, melyekből Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Ezerjó, Nektár, Cserszegi fűszeres, Zweigelt, Kékfrankos, Pinot noir és Cabernet sauvignon borok készülnek. A szigetcsépi telephelyükön mindezek megkóstolhatók.

Ráckeve, a Duna-parti templomok városa

A Ráckevei Duna-ág 21 települése közül ezúttal kiemeljük a térség kedvelt turisztikai célpontját, Ráckevét.

Túlzás nélkül megállapítható, hogy Ráckeve, a Csepel sziget ’fővárosa’ nincs méltó helyen az ország turisztikai térképén, pedig a Kis-Duna és a Ráckeve hívószavak számtalan műemléket, történelmi látnivalót, egyházi épületet rejtenek, és színes kulturális programot és kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.

A város központja a Duna-ág jobb partján, magán a Csepel-szigeten, Újtelep városrész a bal parton, vagyis a ’pesti oldalon’, helyezkedik el, tartozik hozzá néhány kisebb lakó- és üdülősziget is. A két városrészt az Árpád híd köti össze.

Sétáljunk át a hídon, ahol a korláton versidézetek sorakoznak. Ugyanis egy újszerű ötlettel felkérték egy nemes versengésre a város irodalomkedvelőit, hogy kedvenc magyar költeményeik felkerülhetnek a híd korlátjára. A zsűrizés után a terv megvalósult, a versrészletek -országosan egyedülálló látványosságként - újabb ráckevei idegenforgalmi kuriózumként szerepelnek.

Ha a hídról, jobb esetben egy sétahajóról tekintünk a városközpont felé, egymáshoz közel karcsú templomtornyokat látunk. Magyarország egyetlen fennmaradt gótikus Nagyboldogasszony Szerb-ortodox temploma, melyet a törökök elől menekülő rác kereskedők kezdtek el építeni a 15. század második felében. Az ötszáz éves templombelső festett képei, freskói különböző századok alkotóinak munkái, az utolsó réteget, a bizánci stílusú ikonokat a mai Albánia környékéről érkezett vándorfestők készítették.

Az egyhajós katolikus Keresztelő Szent János templom copf stílusban 1790-es években épült, belső szekkóit a Ráckevén élt Patay László Munkácsy-díjas festőművész alkotta 1994-ben. A város a művész tiszteletére képtárat rendezett be, felső szintjén Patay képek, alsó szintjén a térségben élő művészek festményei kaptak helyet.

A neogótikus Református Templomot 1913-ban építették a leégett helyén.

A vörös téglás egyházi épület tömegében és formájában a tiszakécskei tökéletes mása, csak itt a torony magasabb, 43 méter. A hitélet mellett orgonahangversenyekre is érkezik közönség.

Séta a rakparton, hajózás a Dunán

Ráckeve ékessége a Duna és a partja. A keveiek legfontosabb ipara és megélhetése a molnár mesterség volt, a malmok nagy része az ötvenes évekig őrölte a gabonát. Magyarország utolsó Gyurcsik féle, tombáncos Hajómalmát lakossági összefogással helyre állították, ma is működik és hétvégenként őrlés közben is megtekinthető. Az Év Pest Megyei Értéke kitüntető címmel díjazott ipari műemlék három féle lisztjéből vásárolhat is a látogató a molnártól.

A Duna-parton, a malom melletti sétány szakaszon sétálva szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk, az Árpád-híd, a Senki szigete, a Vadkacsa szabadstrand. A sétányon, a Csónakos piacon szerdán és szombaton bőséges kínálattal várják a vásárlókat a zöldséges kofák, őstermelők, a száraztésztát, virágot és más portékákat árusítók.

A fűzfákkal szegélyezett hangulatos sétányra ilyenkor nemcsak a helyiek és a környékbeliek, hanem a messzebbről érkezett turisták is kíváncsiak, mert jófajta lángos is kapható, pálinka is kóstolható.

Ha vízre szállnánk, válaszhatjuk a Balabán sétahajón az egy, vagy másfél órás kirándulást.

A farönk gerendákból épített ulmer-schachtel típusú hajót felújítás után 2010-ben bocsájtották vízre. A városnézés a Dunáról igazán pompás élmény, mert a kapitány élvezetes idegenvezető meséje megszínesíti a nézelődést, és még a történelmi ismereteinket is bővíti a hajó eredeti rendeltetéséről.

Ahogy elhaladunk az Árpád híd alatt, következnek a Duna-ág nevezetes szigetei, az Angyali sziget, a Rafás, miközben a templomtornyok, a Savoyai Kastély kupolás épülete is elénk tárul.

Látunk a 2. VH-ból származó német hadihajót és a hatvanas évek építészetének jellegzetességeit, volt vállalati üdülőket is. Visszafelé, a Balabán sziget mellett legeltetjük a szemünket a bájos nyaralókon, az eléjük kikötött csónakokon és a horgászstégeken. Partraszálláskor megtekintjük a híd lábánál az 1994-ben felújított, millenniumra épült szecessziós városházát és a kilátóként használt egykori tűzjelző tornyát.

Igazi víziparadicsom a Ráckevei Duna-ág!  A Duna-parti üdülőterületek, a szigetek nádassal övezett, romantikus világa kedvelt kirándulóhellyé teszik Ráckevét és környékét.

Bizonyára módfelett elfáradtunk és megéheztünk estére, most térjünk be a Hősök terén a Cadran Pub&Pizzeria étterembe, és itt mindenképpen kóstoljuk meg a szezonális medvehagyma levest, utána főételnek a legjobb választás a bőrén sült csirkemell mandulás camemberttel, édesburgonyakrémmel, téli salátával és desszertként kérjünk egy szedermártással leöntött, fehér csokoládéval díszített házi browniet.

Kellemes utazásunkat a Ráckevei Duna-ágban másnap folytattuk. A látottakról a következő olvasmányban írunk, és mint mindig, sok fotóval illusztráljuk a beszámolót.