Aki szívesen barangol hazai tájakon, örömmel ismeri meg egy-egy település, vagy környék szépségeit, aki szeret maga is felfedezni itthoni kincseink közül egyet-egyet, azoknak ajánljuk körutunk állomásait, hiszen ahová a Magyar Újságíró Szövetség turisztikai és gasztronómiai szakosztályának néhány tagját meghívta a megyei turizmus fejlesztéséért dolgozó Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft., méltó a megtekintésre, az emlékezetes ott tartózkodásra.

 

Hajós

Valószínűleg mindenki látta már azt az Európában egyedülálló pincefaluról készült fotót, amely naptárban, újságokban, a nemzetközi médiában is sikert aratott. A Duna régi medrének törésvonalán, magától a településtől 3 kilométerre alakult ki az 1200 présház és borospince. Lősz talajba vájták ezeket kéziszerszámmal; a legrégebbi megmaradt 1840-ben épült. Mint Estók Mihályné Szalczer Erzsébet,

 

 

Hajós polgármestere elmondta, a XVIII. században a kalocsai érsek telepített ide katolikus németeket a Fekete erdő környékéről, akik magukkal hozták a szőlőművelés tudományát és a szőlővesszőket. Kékfrankost, Cabernet Francot és Sauvignont termesztenek ma már az egykori híres kadarka helyett.  A pincefalu

 

 

jellegzetesen rendezett, tiszta és vonzó képet nyújt az év minden szakában. Kedvelik a turisták, különösen a németek, hiszen nincs nyelvi korlát a kóstolgatás, beszélgetés során. Két nagy rendezvénnyel várják az ide látogatókat: a májusi Orbán nappal és az őszi szürettel. Ilyenkor színes programok, szakmai konferenciák, kézművesek, árusok mutatják be a sváb hagyományokat, fellép énekkar, néptáncosok, és természetesen fúvós zenekar. A sokáig alvó pincék lassan megtelnek élettel: a városi költségvetés támogatja a rendezvényeiket, itt vásárolt egy fogadónak szánt épületet, amelyet felújítanak. Ez látogatóközpont lesz, amelyhez egyedülállóan hatalmas pincerendszer is tartozik. Ugyancsak vettek szőlőültetvényeket, amelyeket közmunkával hasznosítanak, a szomszéd településekkel terméket cserélve, így lesz például a szőlőből sütőtök, az óvoda és iskola gyerekeinek örömére.

A kalocsai érsek nevéhez fűződik a város másik nevezetessége, az emeletes, barokk érseki kastély.

 

 

1739-ben épült, hosszú ideig gyermekintézmény volt. Állami tulajdonban van, felújítása megtörtént, a város kapta kezelésbe a gyönyörűen újra alkotott, és ezért nemzetközi elismerésben részesült barokk kerttel együtt. Napjainkban a kastély családi események, rendezvények helyszíne, és természetesen kiállításoknak is.

 

 

Itt látható a templomban elhelyezett csodatévő gótikus Madonna szobor másolata, a búcsújáró hely jellemző tartozékaival. A szobrot Bussenből hozták a sváb betelepülők, és hamar elterjedt tisztelete. Az emeleten az egykori érsek lakosztálya, kápolnája,

 

 

vendégszobái és a gyönyörű díszterem tekinthető meg. Az utóbbi falán látható az a négy hatalmas olajfestmény,

 

 

amelynek a sorsa borzolta kissé a hajósiak kedélyét. A Kalocsa-Kecskemét egyházmegye tulajdonában álló képekre, amelyek Mária Teréziát, férjét és szüleit ábrázolják, és kölcsön-megállapodás keretében maradhattak a kastélyban, igényt tartottak, ám mint megtudtuk, elálltak ettől, a képek maradhatnak továbbra is eredeti helyükön, ahová 1746-ban kerültek.

 

Soltvadkert

A település fontos pontja a megye turizmusának. 641 éves múltra tekinthet vissza. Miután Baden-Würtenbergből telepítettek ide svábokat, a gyökerek máig megmaradtak. A hagyomány szerint nem hoztak magukkal mást, mint szőlővesszőt vizes rongyba csavarva és a Bibliát. A szőlő nagy valószínűséggel az Ezerjó, a „Tausendgut” lehetett, amiről érdemes tudni, hogy a legalázatosabb fajta, mert térdelve kell gondozni, szüretelni – ismertette Lehoczki Ferenc polgármester.

 

 

Napjainkban 400 hektáron termesztenek szőlőt. Szerencsés helyzetben voltak, mert a tsz helyett itt szakszövetkezetek alakultak, vagyis a földek megmaradtak a tulajdonosok kezében, az értékesítés vált közössé. Így nem pusztult ki a helyiekben a vállalkozói szellem. Napjainkban Soltvadkert az ország legnagyobb hegyközsége, kiváló borászatokkal, amelyek különböző fontos díjakat, kitüntető címeket nyertek el. A fejlesztés középpontjában most a Vadkerti tó áll, amelyet a népnyelv Büdös tónak is hív kénes illata miatt. Itt lehetőség van horgászatra, rendezvények, bor-, és sörfesztiválok tartására, szüreti mulatságra. A 70 hektáros tó lehatárolt részén strand, kemping, vendéglátóhelyek és büfék üzemelnek. Terveik szerint öt ütemben TOP pályázati forrásból 50 millió forintért fogadóhelyiséget, napozóstéget, öltözőket építenek, napvitorlákat szerelnek fel, és különleges játszóteret a kisgyerekes családoknak. A továbbiakban lesz csúszdapark, fittness pálya, megújul a kemping vizesblokkja. 600 magánüdülő, több céges üdülő van, ám szeretnének egy négycsillagos szállodát is ide. A tó vízellátása biztosított, három irányból érkezik belvíz, esővíz szűrőcsatornákon keresztül, a végső biztonságot pedig minden eshetőségre számítva egy artézi kút adja.

A Frittmann testvérek borászata

 

 

Talán már inkább azt írhatnánk, hogy a Frittmann nagycsaládé, hiszen a testvérek gyermekei is részt vesznek a családi borászat mindennapjaiban. És a mindennapok egyre sikeresebbek. Frittmann János

 

 

mutatta meg a borászatot, az acéltartályokat és a fahordókat,

 

 

a palackozót és kóstoltatott bennünket kitűnő boraival, köztük az újdonság Frisecco gyöngyöző borral, amely Irsai Olivérből készül széndioxid hozzáadásával. Frittmann János, aki a hazai borásztársadalomban több fontos tisztséget is betölt, köztük a szakmaközi tanács elnöke, a Magyar Borakadémia alelnöke, leszögezte, a magyar bor napjainkra eladható lett. Az idei az utóbbi tíz év legjobb termése. A régió jó helyzetet foglal el, megtörtént szinte mindegyik nagyobb borászatban, így itt is a márka-brand felépítése. Nemcsak a gyöngyöző boruk sikeres, hanem a pezsgőjük is nemzetközi elismerésben részesült. Terveznek egy különlegességet: a Garamvári pincészettel közösen egy pezsgőt, amelyben Generosa

 

 

és Rajnai rizling lesz. Boraikból a Kadarka és a Kékfrankos belföldön fogy el, de szállítanak még Új-Zélandra is. A fehérboraik és a rozék egyre kapósabbak. Könnyű, friss boraik csavarzárasak. Nyolc hektáron hatvan év feletti az ültetvény, megbecsülik, ahogy a régi, száz éves, vagy idősebb hordókat is, amelyek a családi örökséghez tartoznak. A családi házból a jelenlegi hat vendégszoba mellé talán még készül újabb. Kóstolótermük is roppant barátságos.

 

 

Szent Korona cukrászda: Soltvadkert másik különleges helyszíne a cukrászdája,

 

 

ahová a hazai cukrászok nagy része egykor tanulni járt. Aki ide érkezik, a bőség zavarával küzd pillanatokon belül. 68 féle sütemény, 46 féle torta, 32 fagylalt található a kínáló pulton. Ember legyen, aki itt nem fogyaszt. És mint a tulajdonos házaspártól

 

 

 

megtudtuk, nyaranta 98 fagyiból lehet csemegézni, 12 féle pohárkrém és 12 féle fagylaltkehely

 

 

rendelhető.1971 óta működik a Szervánszky cukrászda, a fiatalok 2014-ben vették át a szülőktől. A Baileys ír krémlikőr fagylalt kehely kifogott rajtam, akkora mennyiségű volt, bár nagyon ízlett. Az emeleten cukrászati kellékek gyűjteményében gyönyörködhet az érdeklődő. A kiszolgálás is kitűnő.

 

Kecskemét

Csendes és nyugodt város este Kecskemét. Lehet andalogni az utcákon, nézni a kivilágított épületeket,

 

 

a parkokban a szobrokat, miközben Feledi László ismerteti a róluk tudnivalókat és azután vacsorázni a Veyronban. Az étterem,

 

 

mint az interneten utánakeresve megtudtam, a nevét egy szuperautóról, a Bugatti Veyronról, vagy annak pilótájáról Pierre Veyronról kaphatta. Szerencsére ez a vendéglátóhely nem olyan drága, mint az a bizonyos autó, amelynek egy olajcseréje 5 millió forint. A vacsorához a Duna borrégió borászatainak a legjavából ittunk. Lakó-Tóth Edit

 

 

a kecskeméti városi önkormányzat képviseletében elmondta, terveik között fontos helyet foglal el az egykori, monarchiabeli huszárlaktanya újra pozicionálása. Itt lepusztult lovarda van, két istálló, és a főépület. TOP forrásból turisztikai attrakciót terveznek ezen a helyen, amely a város nyugati kapuja. Emellett iskola is helyet kap. A város további fejlődése szempontjából építeni kívánnak a Neumann János egyetem népszerűségére.

Kecskemét látnivalói közül természetesen kihagyhatatlan a magyaros szecesszió egyik legismertebb alkotása, a Cifrapalota. A Fő tér, a városháza, amelynek harangja az itt született Kodály Háry Jánosából a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját” dallamát idézi, vagy a hét felekezet temploma, a Kodály Zoltán emlékmű, valamint az ugyancsak itt született és meghalt (a helyszínt kettétört kőlap őrzi) Katona József nevét viselő romantikus-rokokó színház

 

 

mind kötelezően megtekintendő a megyeszékhelyre látogatónak. A régi városi moziból Híres néven turisztikai központ lett. Az Eurovelo 6-os kerékpárút itteni szakaszát fejlesztik, ahogy építeni fognak az áthaladó zarándokturizmus kiszolgálására is.

 

Fülöpjakab –gomba-mintagazdaság

A Kecskeméti járás települése a Jakabszállás közeli, ezer lakosú Fülöpjakab. A hely különlegessége, ahová a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztés és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője, Csáki Béla

 

 

kíséretében ellátogattunk, Gyöngyösi Sándor

 

 

gombatermesztő ökológiai mintagazdasága. A látvány annak is érdekes, aki nem gombarajongó. A családi gazdaságban a családfő kalauzolt bennünket a különböző termesztési helyek, üvegházak labirintusában. Mint elmondta, gombái nemcsak étkezésre kiválóak, hanem porított állapotban a népi gyógyászat részévé is válnak. Az egyik, a Kínában a halhatatlanság növényének nevezett Ganoderma Lucidum

 

 

az életerő aktiválását segíti tea formájában, de készül belőle 15 darabos kozmetikai termékcsalád is. Ez a gomba látványnak is különleges, formája, színe szinte megegyezik a vörös korállal. A „gomba nagykövet” színesen, érdekesen beszél gazdaságáról, gyakran fogad vendégeket, akik megcsodálhatják a shiitake gombát

 

 

is, és megkóstolhatják a kemencében sült kenyérlángost, amelyen természetesen ott a gomba. Gyöngyösi Sándort idén OMÉK oklevéllel tüntették ki, a megye is elismerte munkáját, és Fülöpjakab díszpolgára lett.

 

Bugac – az Aranymonostor bűvöletében

Bár Bugacról valószínűleg mindenkinek elsőként a puszta jut eszébe, azután a Kurultáj, igazi meglepetésben részesülhet, aki a közeljövőben ideérkezik. Szabó László polgármester és dr. Rosta Szabolcs,

 

 

a kecskeméti Katona József múzeum igazgatója előbb a helyszínen mutatta meg a megye legnagyobb turisztikai fejlesztésének alapot adó ásatást. Az 1130-50 között, réti mészkőből épült monostor feltárása során kincsek kerültek elő és mintegy ötszáz sír, amely körülötte volt. XI-XII- századi aranyszalag, karikák, gyűrűk, márványból, kőből faragott szép tárgyak, drágakővel kirakott bibliaveretek, zománcmunkák, zarándokjelvények Rómából, titkos pecsét, pénz a világ minden tájáról, köztük érdekességként egy fél rézpénz, mérlegek, súlyok, bronz és bűntálak, zománcozott Szent Péter ereklye tartófedél tartozik közéjük. Az Aranymonostor

 

 

terv, amellyel szerbiai közös pályázaton 100 millió forintot nyertek a megvalósításra, több lépcsőből áll. Épül látogatóközpont, amelyre egymilliárd forintot nyertek, a második ütemben elkészül az Árpád kori monostor, korabeli technológiával, a mesterségek bemutatásával, felélesztésével, az Árpád-kori tudástár létrehozásával. Ennek megtekintése után vezethet a Szentek útja –amelyet szintén ki kell alakítani - magához az ásatáshoz. 2019 végére szeretnék mindezt megvalósítani. Évente 200 ezer látogatóra számítanak. És ez valóban lehetséges, hiszen a kétévente megtartott törzsi gyűlésre, a Kurultáj három napjára is 100 ezren érkeznek.

Bugac nevezetessége lesz még a Kurultájhoz kapcsolódó lovas-nomád történeti emlékpark. Szabadtéri rendezvényközpont és környezete turisztikai fejlesztése történik, és egyúttal a nagyszámú vendég elhelyezésére az önkormányzat beruházásaként wellness szállodát építenek, felújítanak 12 kilométer közutat, tervezik a most nem működő kisvasút újraindítását. A területeket megvásárolták, már 2015-ben elkészült a megvalósíthatósági terv, amire a TOP pályázaton nyertek közel 1 milliárdot.

 

Kiskunhalas – A Thorma János múzeum gyarapodott

 

 

A nagybányai festőiskola egyik kimagasló alkotója volt a kiskunhalasi születésű Thorma János festőművész. A róla elnevezett múzeum most többszörösen gyarapodott: egyrészt pályázati pénzből sikerült teljesen akadálymentesíteni az épületet, másrészt kibővíteni. Kiskunhalas TOP pályázaton 360 milliót nyert, a város 400 millióval járult hozzá a munkálatokhoz. Az eseményt honorálva a Regensburgban élő Bay család – ők nagybányai illetőségűek – gyűjteményük egy részét átadták a városnak. Így az eddigi 15 festmény helyett most már 45 látható a múzeumban;

 

 

négyet a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött, hat pedig magángyűjteményi letét. Dr. Szakál Aurél,

 

 

a múzeum igazgatója elmondta, bár Thorma János, aki egy elszegényedett dzsentri családból származott, már nem itt élt alkotói korszakában, visszajárt a rokonokhoz. A múzeum nemcsak az ő képeit gyűjtötte, és lett így a nagyváradi festőiskola egyik legnagyobb hazai gyűjteménye, hanem értékes népművészeti kincseket is bemutat.

Farkas Dániel, Kiskunhalas alpolgármestere

 

 

a fejlesztéseiket ismertette. Elkészült a Csipke városközpontban a szecessziós városháza felújítása, megtörtént a múzeumbővítés, és kialakították az ugyancsak itt született Berki Viola festőművész munkáit bemutató galériát. Megvalósítás előtt áll a városháza tornyának látogathatóvá tétele, a Hirling József lovaspark visszavásárlása az államtól. Itt hazai és nemzetközi díjugrató versenyeket rendeznek. Vannak hagyományőrző huszárjaik;

 

 

az egykori határőr város ma is híres díjugrató versenyeiről, lovas olimpikonjairól. A fürdőfejlesztésre, ahová évente 120-130 ezren jönnek gyógyulást keresve, 900 millió forintos tervük van, és szeretnék gyógyhellyé nyilváníttatni a települést. Látogatott a kempingjük, nyugalma, csendje varázsolja el az ide érkezőket. 29 hektáros a sóstavuk, mellette 25 hektár nádas van. 600 tagú itt a horgászegyesület. Törekszenek a szabad strand és az itteni színpadtechnika megújítására.  Büszkék a hungarikum címet elnyert halasi csipkére,

 

 

amelynek Csipkeházát interaktív múzeummá fejlesztik. Továbbá az 1861-67 között épült szélmalom sérült vitorláját, az egykori molnárházat megújítják, ismét üzemeltetik. A városban két néptánc és egy modern táncegyüttes működik,a Tánchagyományok háza számukra újul meg. Nem marad el a kerékpárút fejlesztése, egészen Szabadkáig lehet majd innen haladni.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán