Nekem a Balaton a Riviéra! – mondja a sláger, s ezúttal nem túlzott a dalszerző. Valóban a Magyar-tenger azt nyújtja, mint bármelyik más tengerpart. Legyen az az északi part, a csodálatos Balatonfüredével, vagy a déli, az izgalmas Siófokkal - , bárhová megyünk, kuriózumokba botlunk. Például, aki a Nyugat- Balatont választja túrája helyszínéül, véletlenül se hagyja ki a Tapolcai Tavasbarlangot.

Tapolca szerves egységben áll a Balatonnal, nem csupán azért, mert a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el, hanem geológiai alakulása okán is. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. Ahol az egykori Pannon-tenger vizéből lerakódott üledékekre szétfolyt a bazalt, megvédte azokat a szél és víz koptató munkájától. Így alakultak ki a térszín egykori magasságát „tanúsító”, kúp vagy koporsó alakú tanúhegyek. A Tavasbarlang teljes hossza 3280 méter, a mészkő repedéseibe bejutó víz alakította ki. A barlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, Tóth Pál pékmester telkén. A tavasbarlang nagyobbik része víz alatt van, nem látogatható. A látogatható részbe 73 lépcsőn juthatunk le, ahol különleges látványokban van részünk. A cseppkő-, búvár-, denevér-, ősrégész, őskarszt és geopark terem mellett siklik el csónakunk, de a hatalmas barlangrendszer más kuriózumot is kínál. Például a Kórház-barlangot, amelyet a kórház területén, a tüdőpavilon építésekor, 1925-ben fedeztek fel. A kórház ezzel egyedülálló lehetőséghez jutott: mintha a kórházat építették volna a gyógybarlang fölé. A betegeknek az utcára sem kell kilépniük: a barlangba lifttel juthatnak le, ahol  orvosi felügyelet mellett folytathatják a légzésterápiát a barlang száraz, tágas termeiben. A barlang feltárása és kutatása jelenleg is folyik. 2010-ben két újabb barlangi tavat fedeztek fel Tapolcán a Berger Károly-barlangban, így jelenleg ezek Magyarország legnagyobb vízfelülettel rendelkező barlangi tavai.

Ha igazán unikális helyen szeretnénk elkölteni az ebédünket, akkor erre a legjobb a badacsonyi Kisfaludy-ház Étterem és Borterasz. Igazi romantikus történet fűszerezi ezt a lélegzetelállító panorámával, természetes környezetben álló legendás vendéglőt, amelyet méltán tartanak a “Balaton gyöngyszemének”. Egykoron Kisfaludy Sándor présháza volt. A híres költő múzsájával és későbbi feleségével, Szegedy Rózával élt ebben a barokk stílusú házban. A boldog szerelem emléke az étlapon is visszaköszön, mint Csonka Sándor séftől megtudtuk, az Ürmöske nevű desszert Róza asszony kedvenc borának felhasználásával készült. A süteménykölteményt azonban megelőzte egy kecskesajtos, virágsalátás előétel, majd egy 4 gombából főzött gombakrémleves.

A főétel pedig szürkemarha-hátszín grillezett zöldséggel. Azt mondani sem kell, hogy minden fogáshoz más-más bor dukál.

A tartalmas ebédet le kell járni, ezért kis dzsipekre szállunk, s elindulunk Badacsonyörsre, a Folly Arborétumba. A családi vállalkozásról dr. Folly Réka mesél: „Édesapám sok időt és erőt áldozott az arborétum fenntartására és fejlesztésére. Büszke vagyok arra, hogy kitartóan küzdve visszavásárolta az államosítás miatt elvesztett területeket, így Magyarországon egyedüliként családunknak sikerült megőriznie, gondoznia, gyarapítania az 1905-ben dédnagyapánk által alapított kertet.

Ez a felelősségtudat volt bennem is a legmeghatározóbb, amikor igennel feleltem neki kérdésére, tudnék-e segíteni a folytatásban. Férjemmel és három gyermekemmel ekkor hazaköltöztünk Budapestről, ahol addig fogorvosként dolgoztam. Dédnagyapánk ültette az első fákat, Nagyapánk dacolva a kommunizmussal tovább folytatta a munkát, aztán Édesapánk visszaszerezte az ellopott területeket és megnyitotta a nyilvánosság előtt a család féltve őrzött kincsét. Az ő nagyságukhoz igyekszünk felnőni most mi, a negyedik generáció. Szeretetük, hitük és kemény munkájuk ott van a fák között, s így mindez sokkal több számunkra, mint dendrológiai értelemben vett látványosság. Épp ebben rejlik különlegessége az ide látogatók számára is, akik azonnal érzik a különös atmoszférát.” 
A többnyire fenyőkből álló gyűjtemény ma három különböző korú növénypopulációt tartalmaz, ezeket a család három generációja telepítette. Az arborétum az 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik. Bár kicsi, ám dendrológiai értékei nemzetközileg elismertek.

Hasonlóan családi vállalkozásként működik Badacsonyban az Istvándy Pincészet és Borműhely. A család története több mint 200 évre, az 1800-as évek kezdetére vezethető vissza. A paraszti gazdálkodáson belül kezdettől fogva a szőlő- és bortermelés jelentette a legfontosabb megélhetési lehetőségüket. Istvándy Gergelytől, a pincészet egyik tulajdonosától megtudtuk,

hogy a nagypapa borász volt, édesapja agrármérnök, saját ültetvényeik is voltak a szövetkezeti munka mellett. „Családunk elkötelezett híve annak, hogy a hely múltjához és hírnevéhez méltóak legyünk. Hangsúlyt helyezünk a Badacsonyi Borvidéken termő, egyedülálló Kéknyelű szőlőfajtára, valamint az itt jellemző Szürkebarátra és Olaszrizlingre. Vállalkozásunk mára kiegészült az őshonos állatok: mangalica, szürke marha, racka juh tartásával, melyekből saját termékeket is készítünk. Hitvallásunk: Tisztelve a hagyományokat, keressük az újat, miközben a hangsúly mindig a minőségen van.” Ennek jegyében borműhelyükben maga a vendég készítheti el Cuvée-jét, jazz-esteken szórakozhat, túrázhat a bazaltkövek között, mozizhat, s a jó vacsora után szállást is kaphat.

A vacsorát a BonVino Hotelben költöttük el, s itt hajtottuk nyugovóra a fejünket,

hogy aztán másnap a Hotel Helikonban

frissek legyünk a sajtótájékoztatón. Elsőként Papp Gábor, Hévíz polgármestere a fejlesztési tervekről számolt be. Hangsúlyozta, hogy a 200 éves Hévíz elmúlt néhány éve igazi sikertörténet. A városban megvalósult beruházások értéke többszáz millió forint volt, s a település egyre kedveltebb a turisták körében. Folyamatosan fejlődik a sármelléki repülőtér is, aminek üzemeltetését 2012-ben vállalta fel a fürdőváros önkormányzata. A polgármester elmondta: a tervek közt szerepel a be- és kiutazó turizmus erősítése mellett a Hévíz-Balaton Airport köré épülő ipari park létrehozása is, ami számos új munkahelyet teremthet.  A Keszthely és Sármellék repülőtér, annak fenntartása, üzemeltetése, fejlesztése a továbblépés központi eleme. A fejlesztési koncepciót aktív és nem aktív zónákra osztották, amelyek kerékpárutak, gyalogösvények kialakítását is tartalmazza. De például a nem aktív régióban, azaz a város 50 kilométeres körzetében még a kútásást is ellenőrzik, hogy az véletlenül se bolygassa meg a talaj összetételét.

Horváth Orsolya igazgató a Hévíz Nonprofit Kft. terveit vezette elő. Elmondta, hogy a pályázatok minőségi fejlesztésekre irányulnak, példaként említette buszpályaudvar és a piac felújítását, a zöld parkoló megvalósítását. Az Árpád-kori romok restaurálása mellett csatorna, járda, korzó építése várható, s a fővárosi Bubi kerékpárokat itt HeBi néven kölcsönzik. Említette a kulturális programokat, melyek az év 288 napján át folynak, s többnyire ingyenesek a közönség számára.

Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda ügyvezetője a kerékpáros turisztikai termékfejlesztésekről számolt be.

Elmondta, hogy a kerékpáros régió alapjainak megteremtése 2009 – 2013 között folyt. Ekkor történt a térségi körutak kidolgozása és kitáblázása, 4 hévízi, 4 keszthelyi, és 4 zalakarosi körúton. A jelenleg folyó fejlesztések 2014-17 között a Fertő-Balaton kerékpáros útvonal kidolgozása, illetve a Kis-Balatoni kerékpáros útvonal. A Festetics kulturális útvonalak a Nagymező – Helikon Taverna összeköttetés a Keszthelyi-hegységben, kerékpáros túrák. A közeljövő fejlesztési feladatai 2017 után újabb kerékpáros pihenők, esőbeállók telepítése, új útvonalak kitáblázása, attrakciók kitáblázása, útjel felfestések tervezése. Részvétel az összbalatoni kerékpáros tervezésben. Szlogenjük: Minden kerékpáros út Keszthelyre vezet! – ennek jegyében Bécsből, a Bodeni tótól, illetve Grazból indulnak a túrák az Eurovelo utak bevonásával. Keszthely mindhárom strandján kényelmi beruházások, és kabinfelújítások valósultak meg. Pályázat segítségével sikerül megmenteni az egykori Reischl-sörház még meglévő épületeit, s kulturális centrum létesül.

A Balaton parton az új tulajdonosi kör a 4 part menti szállodákban mind a 4 szállodát teljesen felújítják, mellettük magánberuházásban 4 nagy apartmanház épül, a Városi strandtól a Libás strandig a teljes Balaton part elegáns külsőt kap.  

Ha Balaton, akkor hajókázás, hát „Tengerre magyar” felkiáltással a Márton nevű elektromos hajóval indultunk a Libás-kikötőbe. Szikrázó napsütés, finom szellő, csend és nyugalom – ezt a mennyei élményt bárki kipróbálhatja.

Aztán megérkeztünk Bezerics Dani Paletta Bisztrójába, ahol a szarvasgomba rejtelmeibe vezettek be bennünket. Nemcsak a gyomrunkon keresztül ismerhettük meg ezt a nemes fűszert, hanem előadást is hallottunk róla. Szeglet Péter tanár úr, a keszthelyi egyetem kísérletéről, a mesterséges körülmények között termesztett szarvasgombáról

tartott előadást. Ebből megtudtuk, hogy a Keszthelyi Georgikon Botanikus Kertészetében 2000 óta folynak a kísérletek, Franciaországból hozzák a kis gombákat, majd fa gyökerei köré ültetik. Amikor a gombakezdemény megtalálja a fa gyökerét, köré fonódik, s megkezdődik a növekedés. Ma már kutyával szimatoltatják ki a gomba lelőhelyét, idén már két nagy szarvasgombát sikerült előásni. A szarvasgombás ebédhez helyi alapanyagokat használt a séf, és a tulajdonos szakállas borait kínálta, de a desszertet már Gyenesdiáson fogyasztottuk, a világbajnok-jelölt Festetics kastélytorta ihlette fagylaltot kóstoltuk. Isteni volt, nem véletlenül jelölték világbajnokságra…

A lövészet ma már nem úri passzió, bárki megpróbálhatja, sőt meg is tanulhatja. A BEFAG Keszthelyi Erdész sportlövő

oktatója, Bogatin István elmondja, hogy a lőtéren, s a hozzá tartozó klubházban vadásziskola, lőgyakorlat, agyaggalamb lövészet, íjásztábor működik. Rendőrségi és polgári gyakorlóhely ez az erdőben kialakított lőtér, mely szinte az év minden napján teltházas, bizonyítván a lövészet iránti érdeklődést.

Balatongyörök az egészséges életmód híveinek kínál alternatívát. Az élménysétányon - az elbűvölő panoráma mellett - a víz gyógyító hatására épülő élményelemek gondoskodnak a látogatók szórakozásáról. A sétány több Kneipp pontot foglal magában, interaktív módon a kúrák lényegét is megismerhetik a sétálók. Csak zárójelben, Kneipp volt a feltalálója a hajnali harmaton mezítlábas sétának. A móló melletti senior- és gyermek játszótéren

a család minden tagja jól érezheti magát. Az idei évben a gasztronómiai kínálat a templom alatti dísztéren megnyíló Halsütödével gazdagodott, ahol Kucsera Márton vendéglátó egységében a hagyományos halételek mellett, - mint a keszeg, pisztráng, ponty, harcsa – haltepertő és szálkamentes keszeg is kóstolható.

Judecsko László, a halsütöde séfje a szálkamentes keszeg elkészítésének technológiáját mutatta be, míg Máté Zoltán, a FrissHal Kft. vezetője tájékoztatott a balatoni halhelyzetről. Mint mondta, cége „új arc” a halfeldolgozásban, mert csakis friss halat árusítanak. Saját haltenyészetükben és saját feldolgozójukban készítik elő a halat, de a szállítást sem bízzák másra. Így garantálják a minőséget, a frissességet. Tavaik a Somogy megyei Alsóbogáton vannak, a feldolgozást jelenleg Balatonbogláron végzik.

Vonyarcvashegyen a "Balatoni és erdei mondák birodalma" fantázianevű népi hagyományokra és kézművességre épülő turisztikai szórakoztató-ismeretterjesztő központ létrehozása a cél. Mint Péter Károly polgármestertől megtudtuk, a projekt egy Látogatóközpont kialakítását célozza, a környezetbe illeszkedő, nagyrészt a földbe süllyesztett épülettel. Az épületben egy, a hagyományokat, mondákat bemutató kiállító-és bemutatótér lesz, a kültéren pedig az attrakció arculatához kapcsolódó élményelemeket tartalmazó játszótér kerül kialakításra.

A Hotel Tavernában a Keszthelyen tervezett fejlesztésekről hallhattunk Pálinkás Róbert múzeumigazgatótól. A Festetics-örökség turisztikai termékfejlesztése egy komplex projektet igényelt. A Helikon Kastélymúzeum az ország jelenleg leglátogatottabb kastélya, 2016-ban 211ezer látogatója volt. A Nyugat-Balaton fő turisztikai fejlesztési irányvonalai a kulturális turizmus, ezen belül kiemelt szerepet játszik Keszthely. A Helikon Kastélymúzeum Festetics-kastély, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely, a Balatoni Múzeum, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeum, a Helikon Hintómúzeum és a Helikon Pálmaház a keszthelyi kínálat kiemelt elemei, amelyek környékbeli attrakciókkal bővítve, összekapcsolva – Hévízi-tó, Festetics Helikon Taverna, Festetics-kilátó, Csillagvár – egységbe foghatók. A keszthelyi Festetics-kastély hazai kastélyállományunk egyik legjelentősebb darabja, amely működő múzeumként számos kastélyunknál jobb műszaki állapotban van, de az együttes jelentős műszaki helyreállításra szorul. A kastélyépület méretei miatt ezen beavatkozások költségigénye meghaladja a Nemzeti Kastélyprogramban helyszínenként rendelkezésre álló forrást, ezért befektetőket keresnek, s a felújítás szakaszonként fog történni. A kastélyépület gépészeti felújítása hamarosan elkezdődik, az enteriőr rekonstrukció mellett új kiállítási tematika kerül bemutatásra, valamint a fényfestés is kiegészítésre kerül. A fejlesztési javaslat tartalmazza a terület történeti előzményeknek megfelelő rendezését, a dísznövény - és zöldségtermelő haszonkert struktúrájának visszaidézését:  lesz tehát  fűszerkert, pihenőpont és játszótér, s új turisztikai attrakcióelemként a meglévő tavak helyreállítása, egzotikus vízimadár gyűjtemény elhelyezése, természetesen  kiszolgáló épülettel A vadászati múzeum két új diorámával bővül, s a projekt részét képezi az egykori fejőház rekonstrukciója is. A Fejőház melletti területen pedig ökopont lesz, ahol a gyerekek részére történelmi játszóteret alakítanak majd ki.

A terv részeként a Szántód-Szántódpuszta a magyar műemlékek kiemelkedő, egyedülállóan egyben maradt példája is megújul. A tihanyi apátság alapítólevelében is szereplő majorság felett a keresztény értékeket hirdeti a Szent Kristóf kápolna, amely mint zarándokhely szintén megújításra szorul. A területet búcsújáróhellyé is fel fogják fejleszteni, amely a magyar kis Csíksomlyó is lehetne. Ezt az ötletet maga Böjte Csaba atya vetette fel, aki az első búcsújárás miséjét is hajlandó celebrálni.

A majorsági lóistállók felújításával olyan lovas produkciókat lehet ide hozni, amelyek rentábilissá tehetik a majorság fenntartását, azaz a lovaspálya felújításával ismét lehetőség nyílik fogathajtó versenyek, lovas versenyek megtartására.

A kirándulás 3. napjára a Kis-Balaton Kutatóház látogatását terveztük.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közel 20 éve nagy hangsúlyt fektet természeti értékeink élményszerű bemutatására, amivel hozzájárul a természetvédelmi szemlélet megerősítéséhez.

A sokszínű értékeket és védelmük fontosságát 14 látogatóhely, több mint évi 150 rendezvény, túrák, erdei iskolák, tanösvények, képzések, táborok, foglalkozások, kiállítások, vetélkedők, pályázatok, előadások révén közvetíti a nagyközönség felé – tudtuk meg Fejes Éva öko-referenstől. „A Kis-Balaton – mely Európai viszonylatban is kiemelkedően értékes vizes élőhelyünk – sokféleképpen él a köztudatban: madárrezervátum, nemzeti park, Ramsari terület, az első természetvédelmi őr – az egykori „kócsagőr” – személyében az intézményesült hazai természetvédelem szülőföldje, Fekete István regényeinek romantikus helyszíne.”

A fejlesztési projekt konkrét célja a látogatók számának növelése új ökoturisztikai attrakciók kialakításával. A Látogatóközpont, a Diás szigeti Fekete István Emlékhely – az emlékezetes „Matula kunyhóval”, az unikális ökoturisztikai kínálat biztosítja a látogatottságot. A telken jelenleg az elismert ornitológusról, Vönöczky Schenk Jakabról elnevezett kutatóház áll, mely kutatóknak, a nemzeti parki igazgatóság dolgozóinak biztosít a működéshez szükséges hátteret. Itt évek óta sikeresen, közel évi 10.000 látogató fordul meg annak ellenére, hogy jelenleg a területen csupán egy pavilonszerű vizesblokk áll rendelkezésére.

Erre a jelentős látogatói érdeklődésre épül a „Kis-Balaton Turisztikai Látogatóközpont”, nevében világosan utalva a fő funkcióra, azaz a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóinak kiszolgálására. Fejes Éva így folytatja: „A mocsárvilágban backlight nádasfal ad alaphangulatot, itt jelenik meg különböző eszközök támogatásával az emblematikus kócsag.”- s már mutatja is az árvalányhaj-szerű tollazatot.  Periszkópokkal a földbe, mocsárba tekinthet majd a látogató, miközben vetített interaktív tartalmak jelennek meg a padlón és más eszközökön. A vizes élővilágot járható üvegpadlóra installált interaktív fóliával „téliesítik”, elektromos impulzus hatására kitisztul és látható a megidézett világ. A madarak világát, madárhangokat megszólaltató „tojásfotelekkel” és madár-repülésszimulátorral teszik élményszerűvé a látottakat és hallottakat, a kiállítást madárhatározó zárja.

Ebből a csodavilágból átlépünk egy másik unikális környezetbe: a Laki István zsiliprendszerhez és környékéhez. Az ipari műemléknek is beillő zsilip műszaki bravúrja a halugrató, avagy hallépcső, ahol a fürgén úszó halak a levegőbe bucskáznak a sodrás hatására. De itt van az a madárles is, amely Hídvég méltó nevezetessége. Itt aztán ügyesen megbújhat a madarász, hogy kifigyelje és lencsevégre kapja az óvatlan szárnyast.

Ezután a „6 érzék kampányt” megvalósító zalakarosi Art Hotelben találkozunk Kovács Szabolcs marketing vezetővel. A TDM munkatársa bemutatja a régió imázsfilmjét, majd a Térségi Receptgyűjtő verseny győztes termékét, a „Magyarföldi tökmagos kalácsot”.

Horváth Erika kreációja valóban nagyon finom volt.

Ezt követően Lamperth Judit értékesítési és marketing igazgató vezetett körül bennünket az 1 hónap múlva nyíló Park Inn Zalakaros Hotelben. Ugyan még gipszkartonok és farostlemezek között bóklászunk, de az emeleten már kész szobák várják a vendégeket.

Józsa Elvira marketing igazgató invitálására felkeressük a Gránit Gyógyfürdőt, ahol a 35 éve feltárt 96C-os nátriumkloridos és hidrogénkarbonátos hévíz várja a vendégeket. A termálvíz jódos-brómos, szulfid-ion tartalma miatt a kénes gyógyvizek csoportjába sorolható.  Az elismert gyógyvíz igazoltan hatással van a krónikus nőgyógyászati és fogágy megbetegedések gyógyításában, de az idült gyulladásos izületi betegségek esetében, az ortopédia, idegsebészeti és sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelésében is.

Írta: Dunay Csilla

Fotó: Bódi Ágnes