Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Ócsa város Budapesttől 30 kilométerre délre, Pest megyében, a Duna-Tisza közi homokhátság és az Ős-Duna egykori medrében visszamaradt úgynevezett turjánok, határán fekszik. Az őslápok vízi élővilága gazdagítja a tájat, a felszínét fedő löszréteg alá vájt borospincéi a népi építész egyedülálló különlegességeinek számítanak. A Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén, az Ócsai Tájvédelmi Körzetben a kultúrtörténeti emlékek és természeti értékek színes tárháza található.

 

Csalogató rendezvények, új lakók

A magyar honfoglalók 895-ben érkeztek a Kárpát-medencébe, egészen a Duna vonaláig népesítették be a folyókkal tarkított gazdag legelőket kínáló sík vidéket. Ócsa települést az Árpád-kor óta különböző népek lakják folyamatosan. Nevét 1235-ben említette először oklevél Olcha néven.

Ma a dinamikus hangulatú Ócsa kedvező élettér a főváros közelsége miatt is, megközelíthetősége az M5-ös autópályán és az 5-ös számú főúton, valamint gyors bejutást biztosító alsóbb rendű utakon történhet. Vasútállomásról Lajosmizse és Budapest irányába lehet közlekedni, valamint volánbusz járatok is megkönnyítik a közösségi közlekedést. Viszont az országjáró turisták manapság kevésbé emlegetik, hogy készülnek a kisváros látványosságait, természeti értékeit megnézni, ezért mi ellátogattunk ide.

Kezdjük Bukodi Károly polgármesternél, aki a leghitelesebb forrása Ócsa turisztikai fejlesztési terveinek. 

 

 

 

 

A tízezer lakosú város frissíti a lakosság összetételét- mondja a városvezető, ezért bíznak abban, hogy egy vállalkozó által -60 négyzetméteres kertekkel – épített 50 új házba betelepülő fiatal családok pezsgést hoznak a település életébe. Budapest vonzó agglomerációjában a helyben működő munkahelyeknek véges a száma, inkább Budapestre járnak majd vonattal dolgozni az új lakók.

Ócsa kulturális bázisa az Egressy Gábor Szabadidőközpont, mely közel 30 éve szolgálja a város lakosságát, élményt adó programjaival. Az év során több felnőtt és gyermek színházi előadásra, koncertre látogathat a közönség, és két nagy szabadtéri esemény is színesíti a város életét. Az Ócsai Vigasság keretén belül számlatan programmal ünnepli a Ócsa a várossá válásának évfordulóját, gyereknap alkalmából pedig útjára indult a Tejbegríz Fesztivál is, amely évről évre egyre több látogatót vonz.

Megtudtuk, hogy Ócsa helyi gasztronómiai nevezetessége a tejbegríz, amire fesztivált is szerveznek. Sehol az országban nem hallottunk ilyen speciális ételt, ami megérdemelné, hogy a köré épített mulatság – a helyiek körében népszerű Apák tejbepapi versenyén túl- nagyobb turisztikai attrakcióvá nője ki magát.

A város turisztikai vonzerejének növelése érdekében az önkormányzat a régi városi strandfürdő területén szabadidő és sportparkot kíván létrehozni, valamint nagy erőkkel készülnek a településfásítási pályázat megvalósítására is: 30 gömbszivarfát ültetnek a közeljövőben.

 

A középkor egyedülálló egyházi műemléke

Haladunk tovább, mert Hantos Péter nagytiszteletű úr vár bennünket Ócsa Öregfalu központjában a premontrei prépostság XIII. században épült kéttornyos bazilika bejáratánál.

 

 

 

 

A település érdekessége, hogy a középkori előzmények alapján, szerkezetében karakteresen elválik az Öregfalu, vagy Alszeg, különösen az Árpádkori templom körüli falumag - kezdi az ismertetőjét a nagytiszteletű úr az Europa Nostra díj márványtábla előtt, majd mutatja a mészkövekbe vájt mély csíkokat, amelyeken a török uralom alatt a janicsárok a kardjaikat élesítették. Ők nem rombolták le a templomot, sőt Korán tartó fülkét is kialakítottak a szentélyben. 

 

 

 

 

A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostorát -a váradelőhegyi prépostság filiájaként – a dokumentumok II. András uralkodása idején, 1234-ben említik először. A háromhajós, keresztházas, bazilikális elrendezésű templom

 

 

  

 

 

és kolostor építőköveinek nagy része mészkő, homokkő, mészfőtufa és más vulkanikus eredetű kőfajta, melyeket a Budai-hegységből, többek közt Sóskútról szállítottak ide, hatalmas méretű blokkokban. A román építészeti jegyekkel, vastag, tömör falakkal, keskeny, résszerű ablakokkal, magas boltozatokkal elkészült egyházi épületet az ezerkilencszázas évek elején restaurálták, így megmaradtak a múzeális értékű, puritán freskók sárkányölő Szent Györgyről, Szent Lászlóról, az apostolokról, melyeket egységes enteriőrben, fehér falak között láthat a közönség.

 

 

 

 

A monostor helyén ma álló 800 éves, nyilvános református templom a román kor legértékesebb, fennmaradt magyarországi alkotása. Jelen kori érdekessége, hogy Ken Follett walesi író tizenkettedik században játszódó kalandos történetében, A katedrális-ban a kingsbridge-i kolostort az Europa Nostra-díjas ócsai református templom helyettesítette a nagysikerű filmsorozatban.

 

 

 

 

Ócsa kiemelt műemléke jelentős kulturális és turisztikai célpont, melyet a külföldi művészettörténészek és kutatók mellett hazai érdeklődők is érkeznek szép számmal orgona koncertekre, opera előadásokra, vagy a vezetéses időpontokra.

 

Évszázados házak a város szívében

Ócsát átszelő főútvonal mellett, közvetlenül a református templom közvetlen szomszédságába, az öt portából álló Tájházhoz érkezünk. Tárlatvezetőnk, Erdő-Bálint Zsuzsi hideg üdítővel vár a kerti asztalnál, ahol jól esik a házak megtekintése előtt, a nagy melegben egy kis pihenős beszélgetés.

 

 

 

 

Vezetőnk számos érdekességet mesél el az elődök szellemi örökségéről, a néprajzi vonatkozásokról, miközben házról-házra sétálva betekintést nyerünk

 

 

 

 

a hagyományos alföldi, vert sárfalú, nádfedeles épületek belső tereibe. Az elrendezés a kor építészeti szokásának megfelelően egy bejáratú, három helyiséges: kamraszoba, pitar konyha, ami egyben az előszoba és a tisztálkodás helye is, a tisztaszoba pedig az ünnep helyszíne volt.

 

 

 

 

A lakóházban bemutatott, jórészt helyben gyűjtött berendezési és használati tárgyak, munkaeszközök, ruhák, bútorok a száz, kétszáz évvel ezelőtt élt ócsai emberek mindennapi életét tárják elénk. Katolikus családok otthonát idézi a szentsarok, a református családok miliőjét pedig a történelmi eseményeket ábrázoló nyomatok és jeles mondatok.  A magasra vetett ágyakat, a kenyérsütéshez használt eszközöket, a kenyérdagasztót és a búboskemencét és a csikósparheltet is érdemes lefotózni.

 

 

 

 

Különösen kedves látvány a Népviseleti Babagyűjtemény. Zsuzsitól megtudtuk, hogy Magyar Ilona és Magyar Mária pedagógus testvérpár fáradhatatlan munkájának eredménye az értékes kiállítás. 60 cm-es miniatűrök ezek a babák, amelyeken a 19-20 század fordulóján élt polgárosodó parasztság jellegzetes hétköznapi és ünnepi viseletei láthatók: kékfestő ruha, gyászruha, menyasszonyi- és koszorúslány ruha, menyecskekendők. Kiemelt helye van itt aranykeretben a „dobozba zárt mátkaságnak”, ami nem más, mint a menyasszonyi fátyol és koszorú. A vitrinekben álló babákon Ecser, Tura, Kalocsa és más települések szemet gyönyörködtető, színes, gazdag népviseletei tekinthetők meg.

 

 

 

 

 

A Tájház a páratlan kultúrtörténeti emlékek kiállításával, a tárgyak gondozásával és az érdeklődők fogadásával a hagyományokat őrzi az utókor számára. Évente kiemelt programokkal teszik az itt dolgozók élővé és könnyen befogadhatóvá a paraszti értékrendet, hisz a Népviselet Napján, a Tájházak Napján, a Népmese Napján és jeles ünnepek és emléknapok alkalmával hordják az utolsó szokásrend szerinti, helyi viseletet.

 

A fogadós és a szenvedélyei

Az egyháztörténet és a néprajz szellemünket élesítő élménye után teret adunk a gasztronómia élvezeteknek is a Balló Fogadóban. Balló Ambrus és neje, Zsófika a csinos porta kertjében, az árnyas pergolában fenséges disznótorossal,

 

 

 

 

házi savanyúsággal, friss kenyérrel várt bennünket. A fogadó lakói kint hűsöltek a teraszon és velünk együtt ők is élvezték a ház állathangoktól hangos, vidéki hangulatát. A nádfedeles istállóban Gina és Csinos, a két magyar félvér türelmetlenkedik, tudják, hogy felszerszámozva és a kocsiba fogva nemsokára kiszabadulnak a jó levegőre, és trappolhatnak végig a megszokott útjukon. Ambrus ugyanis lovaskocsikáztatással is foglalkozik a turisták nagy örömére.

 

 

 

 

A takaros istálló egy ritkaságszámba menő épület, mert szénaledobó is van rajta. Ambrus 30 éves nagy szenvedélye egy másik épületben kap teret, mert a gazda régi mezőgazdasági eszközöket gyűjt, vásárokra járva gyarapítja a múlt értékeit. Igazi kis néprajzi múzeum, amit megteremtett.

 

 

 

 

A lovak melletti ólban mekegéssel hívogatják a vendégeket a fehér és tiritarka kecskék, odébb pedig gyöngytyúkok kárálnak, kakas kukorékol, galambok turbékolnak a madárházban.

 

 

 

 

A ház kincsei belépődíj fejében megtekinthetők és kocsizás is kérhető. Mi ez utóbbit is kipróbáltuk, Ambrussal a bakon, Gina és Csinos tempós ügetésével kis idő múlva elérkeztünk Ócsa külterületére, a híres Öreghegyi Pincesorhoz.

 

 

 

 

Lekontyolt, ollóágas, gádoros - mi ez?

Válasz: az Ócsai Pincesor ismertetőjegyei. Egykor Ócsa falu népe a gabonatermesztéssel, halászattal, pákászattal foglalkozott, az akkor még hatalmas erdő hasznára alapozta a gazdaságát, de már a középkorban, a XVII. században is műveltek itt szőlőket.

 

 

 

 

Az Alföld sajátosságaitól eltérően itt lankás, dombos a vidék, hosszan elterülő, dús lombú az erdős terület, középpontjában a múltat megidéző, nádtetős, gádortorkú pincékkel igazi kincses ládája nem csak a városnak, de a főváros agglomerációjának is. Több ezer évvel ezelőtt a Duna holtágának a medre terült el itt, emiatt a talaj dús ásványi összetétele teljesen más, mint az Alföld talaja általában. Az Öreghegy az egykori Ős-Duna mederpartján, hordalékterületén fekszik, ahol a rétegelt lösztalajt 20-30 cm-es barna homokos talaj borítja. A különleges a szőlőtermő talajon minden fehér- és kékszőlő fajta igen jól érzi magát, ezért itt egyedülálló, elsőrangú borok készülnek.

 

 

 

 

Az összes hazai szőlőfajta oltvány nélküli, saját gyökerén történő, rendkívüli minőségű termesztésére, és nem utolsósorban a földbe vájt pincék egyedülálló kialakítására. A gondos odafigyeléssel művelt gyümölcsből páratlan szakértelemmel, kézműves eljárással készül kivételes minőségű bor.

 

 

 

 

Mindezeket a szakmai titkokat egy nagy tál rétes és a finom borok kóstolása közben az Ócsai Pincesor Egyesület elnöke árulta el. Nyulas Páltól megtudtuk, hogy a 150 egyedülálló mezőgazdasági műemlék pincék bejárata, a hordógurító pincetorok, más néven a gádor másfél-két méter széles, és addig süllyesztik le,  amíg el nem érik a homokot négy-hat méter mélységben. Azután vízszintesen vájják tovább boltozatosan a löszben, amelyik minden tartószerkezet nélkül évszázadokig megáll. A megdöntött bejáratokkal ’lekontyolták’ a pincéket a napsütés ellen, a boltívekkel pedig vízzáróvá alakították. Minden pince azonos tájolású és a világon egyedülálló ollóágas-nyeregtetős.

Balló Ambrus pincéjének lejtős, döngölt gádorán a merészebb útitársaink lementek megnézni a hordókat.

 

 

 

 

Viola Tamás, az egyesület alelnök marketingvezetője, rendezvényszervező Eklézsia nevű felújított pincebirodalmában már barátságosabb a téglákkal kirakott szép lépcsősor.

 

 

 

 

Nem különben pazar és elegáns a rendezvényekre, esküvőkre alkalmas a kivételes adottságú vendéglátó tér és hangulatos a borkóstolók, borvacsorák helyszíne, a hordókat is tároló gazdasági tér. Kellemes klímában, öt méter mélyen megkóstoljuk Tamás borait toscanai éttermi bútorok, kovácsoltvas dekorációk és régi szőlőművelő eszközök között.

 

 

 

 

A Kunsági Borvidék az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, területének háromnegyed részén jelentős a fehér olasz rizling, és chardonnay, a többi például cabernet savignon vörösborszőlőt terem.

 

 

 

 

A borok általában könnyűek, savaikban lágyak, zamatanyagokban szegényebbek, magas cukor- és alkoholtartalmúak.

 

Sport és rekreáció a Lovasfarmon

A lovaglás, több mint rekreációs eszköz, a lovaglás egy olyan sport, amely hat a testre, a lélekre és a szellemre, egyszerre gyógyít, kikapcsol, feledtet és örömet okoz, tetőtől talpig átmozgat, mindezt a szabad levegőn, természetes környezetben. Gyermekek esetében a lovaglás komoly motiváló tényező is lehet - tarja Simó Anikó, az Equina Lovasfarm tulajdonosa.

 

 

 

 

A közel száz lovat tartó farmon Anikó az ars poeticáját így fejezi ki: A lovaglás művészet és tudomány egyszerre, melynek legmagasabb szintű elsajátításához sokszor egy emberöltő sem elegendő. Kitartással, tanulással persze a biztonságos lovaglás kor-függetlenül elsajátítható, sőt magasabb szintre is emelhető. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a ló az ember társa, a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatra kell törekedni, mert a ló és a lovas együtt teremtik meg a lovaglás összhangját

 

 

 

 

A lovaglás egyre népszerűbb sport hazánkban, egyre többen kapcsolódnak be a lovas életbe hobbi- és versenyszinten is. A fiatalok többsége az állatok szeretete miatt kezdett lovagolni, a felnőtteknél a családi kikapcsolódás és önmegvalósítás áll a háttérben. Egyesek kihívásnak tekinti a lovakkal történő közös munkát, mások azonban a saját félelmeiket kívánják leküzdeni a lovaglással és az istállói munkákkal.

 

 

 

 

A Lovasfarm nemcsak a szabadidő eltöltésében jár élen, hanem hivatásos Lovassport Egyesület is.  Versenyekre neveznek be, sikereik évek óta töretlenek. A gyerekcsapatuk és díjugratóik teljesítménye, akik Ócsa és az Equina LSE színeiben is versenyeznek, példaértékű az országban. Az elmúlt 4 évben egymás után elnyerték - a Magyar Lovas Szabadidősport Szövetség versenyein nyújtott teljesítményük alapján - „Magyarország legjobb lovasiskolája” címet - folytatja büszkén Anikó. A Lovasfarm rekreációs parkja egyben kultúrált és díjmentes kirándulási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt, szabadtéri játékok sokaságával  kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

 

A táj természeti értékei

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék nevű ősi tőzegláp. Egyedülálló, közel 3600 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány, az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. Igazi botanikai kuriózum, ritka állatfajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye.

Ócsai egy napos látogatásunkba már nem fért bele a szabadon látogatható Selyem-réti tanösvényhez és a Turján Tanösvényhez sem ellátogatni, de az olvasóinknak a figyelmébe ajánljuk ezt a sajátos erdei lápos területet, amit érdemes megismerni a városlátogatás közben. Ezek az útvonalak az Ócsai Tájház szakvezetőivel együtt, előzetes egyeztetés után látogathatók.

 

További információ:

www.ocsa.hu

www.dunaipoly.hu

www.ocsapincesor.hu

www.ballovendegfogado.hu

www.lovasfarm.eu

www.ocsaitajhaz.blog.hu