Szerző:Barna Judit

Fotók: Pótor Melinda

Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Mátészalkától 6 km-re, a Kraszna közelében fekszik. A kis falucskát az oklevelek 1213-ban említették először, majd 1270-es korabeli írásokban - a Csaholyi család uradalma és monostora után- már „Chahol”-ként találjuk.

A történelem viharos évszázadai által elnéptelenedett faluba visszatért az élet 1812-ben, mert ekkor öt felvidéki római katolikus tót család érkezett ide, majd folyamatosan görög katolikus ruszinok is betelepültek. A történelmi Szatmár megye egyébként mintapéldája a népesség rendkívül összetett felekezeti és nemzetiségi keveredésének. A 2317 lelkes Nyírcsaholy lakossága ma is híven követi a vallási hagyományaikat, erről tanúskodik a főutcán álló két szép templom tisztelete, gondozása és a szertartások látogatása. 

Jelentős a szociális háló

Utunk először a Művelődési Házba vezetett, ahol a polgármester asszonnyal, Magyar Csabánéval találkoztunk. Mária közel ötéves munkájáról megtudtuk, hogy a falu életét átható vallási és kulturális értékeket, valamint a hagyományokat ápolják és tovább viszik. Munkatársaival együtt gazdag, változatos programokkal igyekszik minden korosztályt megszólítani, hogy élményeket és ismereteket kapjanak az itt élők. Tanfolyamokat szerveznek, például szőnyegcsomózást oktatnak, könyvtárat működtetnek, és közösségépítő nyugdíjas klub rendezvényeket tartanak.

A településen igen jól működik a szociális hálózat, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű, szociálisan nehéz körülmények között élő családokra, idősekre, gyermekekre egyaránt. Közfoglalkoztatásban csaknem 100 főt foglalkoztatunk, akik az önkormányzat saját tulajdonú, illetve bérelt földterületein mezőgazdasági tevékenységeket végeznek, zöldségeket termelnek, amit elraktároznak az óvoda és az idősotthon konyháján.

A Képviselő-testület nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre. A település dinamikus fejlődését mutatják a megnyert pályázataik. Területi-és Településfejlesztési Operatív Programban a Nyírcsaholyi Termelői Piacot hoztunk létre. A Magyar Falu Programmal a temető fejlesztése, illetve védőnői eszközök beszerzése valósult meg. A Vidékfejlesztési Program segítségével megújult a konyha belső tere, illetve új konyhai gépeket, eszközöket szereztünk Vásároltunk egy árokásó adaptert a külterületi földutak karbantartásához, ezzel is segítve a helyi gazdák munkáját.

 Pezsgő közösségi élet

A település lakosságának vallási elhivatottsága meghatározza az életüket, a mindennapjaikat. Ünnepeik és jelképeik nagyon erősek. A helyiek minden évben komoly programsorozattal készülnek húsvét előtt, hogy másoknak is megmutathassák és életben tarthassák a falu régi szokásait, népi értékeit, különlegességeit. Idén a virtuális teret használták ki a szervezők és rajzpályázatot hirdettek a helyi közösségi oldalon a gyermekeknek. A több mint egy hónapos eseménysorozat, benne a kosár-, pászka-, és barka-szentelés idén elmaradt, de Nyírcsaholy közössége abban bízik, hogy jövőre újból a régi értékeknek megfelelően és a hagyományokat követve megrendezhetik a legnagyobb egyházi ünnepüket.

Azért a két ikonikus ételt, a böjt idején hagyományos sárga túrót, amiben nincs túró, és a fesztiválok főszereplőjét, a lapcsánkát, ami viszont jó fokhagymás, alkalmunk volt megkóstolni a nyugdíjas hölgyek jóvoltából. Nagyon ízletes helyi ételek!

Nyírcsaholy másik jelentős egyházi ünnepe az a sok évtizedes hagyomány, hogy az augusztus tizenötödikéhez, Nagyboldogasszony ünnepéhez kötődő búcsúra szombaton hajnalban a faluból felkerekedik közel száz fő, elzarándokolnak a 36 kilométerre fekvő Máriapócsra, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Az egy napos úton zászlókkal vonulnak az 1750 óta álló barokk görögkatolikus kegytemplomba, a liturgiára. A vasárnapi ünneplést követően pedig haza is hasonló módon érkezik a zarándokcsapat. Idén azonban visszafogottan, a szabadtéren ünnepeltek a résztvevők a járvány miatt.

Nyírcsaholy templomai

Említettük, hogy a lakosság mélyen vallásos, és ez a történelmükben gyökerezik. Többségben vannak a római katolikusok, kevesebb a görög katolikus, de mindkét felekezet híveit vasárnaponként a miséken találjuk. A görög katolikus templomról Sándor Atya mesél nekünk az ikonosztázium - díszes fal- előtt, ami elválasztja a szentélyt a hajótól. A szentekkel ábrázolt, áttört szerkezetről, az ereklyékről, ikonokról, és freskókról, valamint a keleti és nyugati egyházak építészeti jellegzetességeinek ötvözetéről hallottunk igazán érdekes történeteket.

A római katolikus István atyához 3 település tartozik, ingázik, Nagyecsed, Tiborszállás és Tyukod között -mondja- miközben a 150 éves templom történetéről és a neogótikus oltár felett őrködő Szent Lászlóról mesél nekünk, majd meghív a parókiájára, ahol bemutatja a liturgikus öltözeteit. Megtudtuk, hogy melyik színt milyen alkalomra, vagy mely ünnepeken viseli, azt is hol készülnek ezek a gyönyörű, egyedi palást gyűjteménye és azt is, hogy a kertet, a templomot és a parókiát a hívek önkéntes munkával szívesen gondozzák.

Irány a Főnix Park!

Lovaskocsira szállunk, majd egy óriási, ligetes, fás létesítménybe érkezünk. A Főnix Park Magyarország keleti részének egyik legsokoldalúbb, legszínvonalasabb lovas, szabadidős helyszíne Nyírcsaholy és Mátészalka települések határán. Egy turisztikai paradicsomot találunk, ahol dr. Ungvári Zsigmond orvos, a cég vezetője egy kupica almapálinkával vár bennünket.  A kellemes fogadtatást követően bemutatja a 70 hektáros birodalmát, az egészségmegőrző, oktató és hagyományőrző központot.

A világ moraja elől elbújva számos kikapcsolódás, pihenési lehetőség található itt csodás környezetben, a természet lágy ölén- kezdi Zsigmond, közben a kocsisunkat irányítja. Aki ide betér, az sok pompás, jól tartott lóval találkozik, és különböző lovaglási formák közül választhat: lovasoktatás, lovasversenyek, futószáras képzés, tereplovaglás adják egész évben az élményeket.  A homokos talajú, akadályokkal berendezett pályákon országos fogathajtó, military, díjugrató versenyek rendezhetők pár héttel ezelőtt is a park rendezhette meg az országos bajnoki döntőt, ahol több mint 130 lovas érkezett a megmérettetésre. A négypatkós turisztikai minősítéssel rendelkező Főnix Park apartmanházában közel 25 fő részére szállás is kapható, így több napot tölthetünk a négylábúak között, de tiszta levegőn, szabadtéren élvezhetjük az aktív pihenést állatsimogatással, horgászattal, madárlessel, íjászkodással, vagy az erdei tornapályán.

A falu szabadtéri látnivalói

Szinte hihetetlen, hogy ebben a kis községben több emlékmű is található. 2011. februárjában új közparkot avattak fel két szoborral: az egyik a Csaholyi Ember, rajta a következő Madách Imre idézet áll, kissé megkopott állapotban: Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál.

A másik a 1960. február 26-ai nyírcsaholyi asszonylázadásnak állít emléket.  Az erőszakos téeszesítés, kollektivizálás ellen több mint 300 elkeseredett asszony tüntetett, és megkíséreltek behatolni a tanácsházára. A hatalom mozgósította a rendőrséget, akik erőszakkal oszlatták fel az összegyűlt nőket, majd számos büntetőeljárást folytattak ellenük. 2012-ben a településen emlékművet állítottak és a falu tanulmányt készíttetett a történtekről.

Levendulaillat a nyírcsaholyi levegőben

Nem szükséges a Földközi-tenger környékén élnünk csak azért, hogy mediterrán illatok vegyenek bennünket körbe - vallja a fiatal házaspár, Angyal István és felesége, Marianna, akik 3 éve belevágtak egy errefelé ritkaság számba menő vállalkozásba, a Tihanyból hozott 1500 francia levendula tő termesztésébe. A két alapvető tényező, ami a levendula sikeres termesztéséhez kell, az a teljes napfény és a jó vízelvezetésű talaj, és mindkettő itt megtalálható. A levendula szívós növény, amely nem igényel sok gondozást, de a megfelelő eredmény eléréséhez szüksége van ezekre a tényezőkre - tudtuk meg, majd a mesélés közben Marianna mutatja a maga készítette párnákat, szappanokat, lekvárokat. A jótékony hatású gyógynövényből készített kézműves termékek árusításának kellemes helyszíne különleges hangulatú esküvői fotózásra is alkalmas, ahol a közeljövőben talán még egy kávézót is terveznek a látogatók számára. 

100 tehén, 50 boci

Egy takaros gazdaságba, a Juhász családhoz visz az utunk.  A vállalkozást Juhász Ferenc őstermelő szülei alapították a kilencvenes évek közepén, de állattenyésztéssel már több mint száz éve foglalkozik a család. Kezdetek óta a magyar tarkával a dédapa, Juhász Vilmos megyei tejtermelési versenyeken „A legtöbb árutejet értékesítő termelő” díjakat kapta. A fajtáért való elkötelezettség a mai napig megmaradt, mert már az ötödik generáció óta tenyésztik ezt a jófajta szarvasmarhát. A legfiatalabb családtag, az agrármérnök Attila és az alkalmazottak is szinte megállás, szabadság nélkül dolgoznak, mert az állatokat naponta kétszer fejni kell. Reggelente 1800 liter tejet szállítanak hűtőkocsival a mátészalkai feldolgozóba, ahol Túró Rudi készül belőle.

…és végül említsük meg, hogy 2020 decemberében Nyírcsaholyban, majd 2021 januárjában a budapesti Nemzeti Színházban bemutatkozik a település amatőr színjátszó csoportja, a Pajtaszínház - ha a körülmények engedik. A lakosság bevonásával újjáélesztett művészeti projektben összekovácsolódik a kistérségi közösség.