Annak ellenére, hogy a falu történelme az Árpád-korban kezdődött Nyárasapáti néven, csak 1954-ben, több évszázados múlt után vált újra önálló közigazgatású településsé- kezdi Kis Miklós polgármester a bemutatkozást. Előtte Nagykörös és Cegléd volt a terület gazdája. A turizmus ma még nem jellemző errefelé, kevés az ide látogató, de vannak olyan nevezetességek, melyeket a helyiek szívesen ajánlanak. Nyársapát tesz is fejlődésért.

A dűlők kincsei

A 4-es és 5-ös főútvonalak között elterülő és közigazgatásilag Nagyköröshöz tartozó falu lakosságának nagy része távolsági, vagy vállalati buszokkal bejár dolgozni Ceglédre, Nagykörösre, és Kecskemétre. A 2000 fős lakosság másik része a 441-es úttól legtávolabb elterülő, érdekes nevű dűlőkben él és kistermelőként a földjeinek terméseiből tarja el magát.

A Nyilas dűlő, Puszta dűlő, Bokros dűlő, Csücsök dűlő, Léc dűlő és mások homokos talaja olyan zöldségeknek és gyümölcsöknek ad életteret, ami a városi piacokon bizony komoly kincs. A legkeresettebb a szabadföldi és fóliás szamóca,

amit több hektáron művelnek és szüretelnek május végétől, de a burgonya, a paprika is mázsaszám kerül értékesítésre. A termések szezonálisak, ilyenkor kamionok várakoznak a friss áru rakodására. Sok esetben a célállomás Ausztria és Németország. A faluban gazdálkodó, polgármester

mozgatja a földeken a munkásokat és szervezi a nem egyszerű logisztikát. Percenként szól a telefonja a kisbuszban, válaszol a kérdezőnek és intézi a napi önkormányzati teendők mellett a cége ügyeit. 

A faluban nem csak a növények teremnek bőséggel, hanem a gondos gazdák nagy számban tenyésztenek marhákat, és birkákat. Az állattartás kifejezetten tanyasi foglalkozás Nyársapáton, jól megélnek belőle a családok.

Ízek az asztalon

A vezetés azon munkálkodik, hogy a közösség ismerje fel a terményeik és a szabadban tartott állataik különleges zamatát, és teremtse meg ezeknek a helyi értékeknek a turista csalogató gasztronómiai specialitásait. A Ceglédi Kistérségben a napos órák száma az egyik legmagasabb az országban, ami a tányérra tálalt ízeknek igen jót tesz, megtapasztaltuk a nap folyamán több alkalommal is. Vendéglátóink bőségesen kínálták a frissen sütött töpörtyűt, és disznósajtot, abált szalonnát, kolbász kóstolókat rendeztek el a tehenészet sajtjaival együtt a reggeli asztalra. Előkerültek a helyi, illatos szamóca, birs és meggy pálinkák is.

Beszédes leletek a kúriában

Az Árpád-korra visszanyúló történelmi építmények, a templom, a temető és az udvarház romjainak értékes leletanyagát a feltárások után visszatakarták, de a néprajzi emlékeket a 2004-ben eredeti állapotában helyreállított Szarka-kúriában a látogatók megtekinthetnek.

A múzeumban a környékbeli paraszti kultúra elemeit, főleg mezőgazdaságból élő családok mindennapi eszközeit őrzik. A tárolókban és a falakon látható gazdálkodó tárgyak a szőlőt és szántóföldi növényeket termesztő lakosság életmódját tárják fel.

A muzeális darabok legtöbbjét a nyársapáti emberek adták be a saját istállóikból, pajtáikból, konyháikból. A gyűjtemény különlegessége egy fali fotó, melyen maga Arany János és Szarka Mihály látható, ugyanis tanártársak voltak a nagykőrösi iskolában.

A kúria parkjában kialakított rendezvény helyszínnek még nincs hosszú múltja, de máris népszerű a nyári lecsófesztivál és főzőverseny, és ősszel, a hangulatos szüreti mulatságon is vigadhatott minden korosztály. A vendégek kedvence ilyenkor a kerti fafűtéses kemencében sült kenyér, a hurka, és kolbász.

Sós-sajtos kalács és a fahordós bor

Nyársapát hagyományőrző népi táncosai és népzenészei itthon és a környező országokban is a falunapok közönségeit szórakoztatják. A jövő évi meghívásaikra, Zentára, Mátrába már  az új, kékfestő népviseletben szeretnének érkezni. Fellépéseiken kapott okleveleik betakarják a falakat, ahol a szezámmaggal megszórt, frissen sült sós-sajtos kelt tésztát tálalták meggy- és szilvalekvárral. 

A homoki szőlő kellemes ízű nedűje is szerepel a falu vendégváró kínálatában, mégpedig Füle Dénes borászatában. A tanyáján álló pince már csak egyedüli a településen.

A Füle család bor iránti szeretete 1936-ra nyúlik vissza. Jelenleg a borász „fiú” folytatja az édesapja által megszilárdított hagyományokat, az örökséget tovább viszi. Úgy tartja, hogy a fahordós érlelés visszaadja a bor kellemes zamatát, a táj jelleges ízeit, tompítja a bor savait. Az Alföldre jellemző, könnyű Füle borok - szép címkével ellátott palackokban-

igazi értéke a térségnek. Jellemző fajták a Rajnai Rizling, Cserszegi fűszeres, Gyöngyszem,  Zweigelt rozé, Kékfrankos, melyek közül több évjárat érdemelt ki rangos díjakat.

Összefogással a templomért

A kulináris élmények után a falu közösségének szép összefogásával épült kör alakú, fehér katolikus templomot

kerestük fel. 2004-ben felszentelt egyházi létesítményt Boldog Apor Vilmos tiszteletére álmodták meg a falubeliek.

A tervekkel megbízott Kossuth-díjas Török Ferenc az épület architektúráját és belső világát kevés díszítéssel képzelte el, a szép faoltárt a ballaszögi Tánczos Ferenc készítette, a falakat visszafogott színekkel díszítő XV. képes Passió helyi művész-tanár, Tóth Tibor alkotásai.

Nyitás a fiatalok felé

Nyárapát vezetése folyamatosan keresi a zsákfalu kitörési pontjait. A Bognár család megkeresésére támogatta a falu határában, az Iskola dűlőben egy gokart pálya

létesítését. Az ország leghosszabb, 820 méteres amatőr pályáján évente felnőtt és gyerek versenyeket rendeznek, és előzeteses bejelentkezéssel kisebb és nagyobb csoportokat fogadnak. A szépen parkosított környezet kedvelt helyszíne rendezvényeknek is. A tulajdonosok tervei között szerepel egy quaddal is használható tereppálya, és aszfaltozott gördeszka és görkorcsolya pálya is.

A falusi életforma egy szeletét ismertük meg a Nyilasi iskola pályázattal felújított épületében.

Nyáron 40-50 fő gyereket, ősszel hazai és külföldi vadászokat fogadhat a tanteremmel, hálókkal, konyhával és kerti kemencével felszerelt létesítmény. Erdész szakember vezetésével természetlátogató, ismeretterjesztő programokat terveznek iskolás csoportoknak. A kertben felállított két jurta

a látogatóknak egyedi élményt nyújt a preparált állatokkal és a tetővilágításos, eredeti mongol szerkezetével.

Jöhet a turista

Ausztriában már régen felismerték, hogy a településükön termelt zöldség, a gyümölcs, vagy éppen a helyben készített lekvár, a sütemény mekkora turistavonzó érték lehet. Márpedig mindez Nyársapátban is megtalálható. Olyan lehetőségek találhatók ebben az alföldi faluban, amelyek láttán jogosan várható, hogy egyszer a turizmus is bevételt növelő, megtartó erő lesz a közösség életében.

Mi hírét visszük a látottaknak, hogy a gasztronómiával színesített turizmus mielőbb belépjen a falu életébe.

Írta: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán