Noszvaj, a mi kis falunk
Szerző: Barna Judit
Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán
A sajátjuknak vallják az évtizedek óta itt lakók és a néhány éve betelepülők egyaránt ezt a bájos, Heves megyei, meseszép falucskát. Ős budapestiként kiszakadni a főváros zajából és a nyugalmas Noszvajon tölteni két napot, maga a boldogság. A testnek és léleknek egyaránt emlékezetes kikapcsolódást, feltöltődést jelent a Bükkalja vidéke.
Az Eger mellett fekvő Noszvajt eredetileg olasz telepesek alapították. Neve is innen ered, hiszen a latin Nosville azt jelenti: A mi falunk.
Az érkezés napján még néhányan „zizegtünk” a magunkkal hozott gyors, városi tempó miatt, ami másnapra mindenkiben lecsendesedett – jegyezte meg a helyi turisztikai munkatárs, Czinkéné Szűcs Krisztina.
Ebben a faluban a pörgés, ha nem is ismeretlen – akad azért rendesen egy-egy közösségi rendezvényen - de egészen másként élik meg ezt a helyiek. Később a látogatók is átveszik a barátságos mértékű nyüzsgések hangulatát.
Kemencés nap, szilvanap, birsünnep, Márton nap… a mi falunkban mindig történik valami. Szeretünk jókat enni, inni, táncolni, kirándulni, beszélgetni, egyszóval együtt lenni - tartják a falubeliek. Szabó Péter,
a fiatal alpolgármester jó szervező, igazi feltöltődést, közös lazulást, vagy aktív élményeket ígér azoknak, akik úgy döntenek, hogy megismernék Noszvajt, az itt élő vendégszerető embereket, és a falut körülölelő természetet.
Pihentető órák, esték, kirándulások, borozgatások, jó fajta helyi ételek és sütemények, ez Noszvaj.
Rusztikus és elegáns
No, és stílusos is, mert az ország első olyan hoteljében járunk, ami a trendi „glamping” vonalat vezette be az elsők között. A kemping luxus kivitelben főleg a városi fiatalok kedvence lett. A tulajdonos, Balogh Barbara
a Stílusos Vidéki Szállodák és a Stílusos Vidéki Éttermiségek, a SVÉT nevet viselő szakmai szövetségek alapítójaként
büszke arra, hogy az érdekképviseletek tagjai között nincs konkurencia, hanem összefogással egymást erősítik. Az igényes urbánus vendégkör gyakran visszatér hozzájuk, mert számukra a legnagyobb érték a vidéki kikapcsolódás és a jó ételek. Barbara igencsak ért az ízléses enteriőr kialakításához és a hangulatos vendéglátáshoz.
A reggeli rusztikusan elegáns tálalásban érkezik, a helyi vágóhídról származó sonkával, kolbásszal, mártogatósokkal, többféle friss kenyérrel, kiflivel. A házi lekvárok, és sajtok mellett tortatálakon kínált édességek csábítanak szokatlan mennyiségben, a padlizsánkrém, a körözött, a bundás kenyér, meg a tejbegríz csak ráadás.
A tradicionális és innovatív alapanyagokból készült ételfélék jól megférnek együtt az asztalokon, amit az angol és amerikai madarászok igazán kedvelnek. Felértékelődtek újabban a január-februári hónapok is, mert ilyenkor sokan korcsolyázásra, és téli elvonulásra vágynak. A téli vacsora specialitás a házi szilvalekvárban pácolt karajsült.
A család összes tagja itt dolgozik, szükséges is a sok dolgos kéz a főépületben lévő 21 szoba,
a kertben a faházak, a jurta, a delux buborék házacskák,
a bungalók és a konténerház szállásainak rendben tartására és a konyha irányítására.
Szafaritúra, Lajossal
Furcsa módon így nevezi Kósik Lajos
a nyitott oldalú, vászontetős, faborítású járgányával tett romantikus körutat. A szafari busszal 25 fős társaságot szállít, és közben végig mesél.
A környék nagy tudású mestere dimbes-dombos, zötykölődős utakon teszi próbára az utasok kondícióját,
miközben tájházakat, barlangokat, természeti képződményeket mutat be. Vadregényes tájakon keresztül haladva láthatjuk ily módon Szomolyát, Cserépfalut, Cserépváralját, Bükkzsércet, Bogácsot. Szalmakalapos, bajszos sofőrünk órákig, megállás nélkül képes mesélni a Toscanahoz hasonlító ezerarcú régióról.
Szomolyán megtudtuk, hogy az 1700-as évektől az itt lakók híres kőfaragók lettek, a hegyek kövei minden ház alapzatában megtalálhatók, sőt a hortobágyi kilenclyukú hídhoz is innen szállították az építőanyagot.
A vidék érdekességei a süveg formájú kúpok, a Kaptárkövek. A különös természeti képződményekről azt tarják, hogy kultikus temetkezési helyek voltak, egyes feltételezések szerint inkább méhészkedésre használták a régiek. Mindenesetre a több ezeréves geológiai ritkaságot ki ne hagyják az arra járók.
Pocem, a kortárs művésztelep
Járgányunk megáll a dombtetőn egy kanyarban, ahonnan egy eldugott, rejtélyes utcába jutunk. A vulkánikus kőzetbe faragott barlanglakásokban a harmincas évektől szegény zsellérek éltek itt; szobáik, konyháik, éléstáraik, állattartó helységeik, és néhány megmaradt berendezési tárgyuk jól felismerhetőek.
A Pocem ma összművészeti alkotótelepet Horváth Ottó
mutatja be, aki a mozgatórugója, szervezője az időben és térben is különös atmoszférájú időszakos kiállításoknak,
de a Bükkaljai Kőkultúra nyomába eredők a környező településeken is több hasonlót találhatnak.
Az ezredes és Déryné
A magyar kastélyépítés miniatűr remekét, Noszvaj díszét, a De La Motte kastélyt,
copf stílusban 1778-ban fejezték be az építőmunkások báró Szepessy Sámuel megrendelésére. A falu központjának ékessége később a Mária Terézia udvarában szolgáló De la Motte ezredes tulajdonába került báró Vécsey Annával kötött házassága révén. A magas rangú katona a kastély belső tereit franciás falfestményekkel, freskókkal díszítette, melyek közül a karikatúraszerűek és az egzotikus madarasok emelkednek ki művészi alkotásokként. Déryné, a kor ünnepelt színésznője is megfordult és fellépett itt a vándorszínész társulatával.
A történelem viharaiban hadseregek szálláshelye volt, majd almaválogató, később vállalati üdülő lett, jelenleg állami tulajdonú műemlék, melyet a mellette működő vintage stílusú családi hotel üzemeltet és tart rendben, a 25 holdas angolkerttel együtt.
Ha már a szálláshelyeknél tartunk, említsük meg Noszvaj 4 csillagos szállodáját, az Oxigén Hotelt. Az ország első gyerek all inclusive család-, és bababarát wellness hotel az erdő mélyén, négyhektáros ősparkban, angol vidéki stílusban átalakított 50 szobával rendelkezik, melyekben baba-kellékek, és berendezési tárgyak jelzik, hogy itt szívesen várják a kicsiket. Az étteremben gyerek- és babaételeket talál a család. A szülők étkezéséről sem felejtkeznek el, mert a reggelihez a falu egyik húsfeldolgozójától hozzák a finom füstölt sonkát.
Síkfőkút felvirágzik
Noszvajtól északra, a Kánya-patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgyében, tavak és a Szent Imre-forrás
köré és mellé épült nyaralók összessége ma Síkfőkút, amely mára Noszvajjal összeépült. A felső tó nyaranta csónakázásra, vízibiciklizésre, az alsó horgászásra, a tórét pedig piknikezésre csábítja az ide érkezőket.
Az idők folyamán több száz magán és vállalati hétvégi ház nőtt ki a földből, és vendégházakból sincs hiány.
Képzeljünk el egy kétszintes faházat az erdő szélén, tóra néző ablakokkal, ahol a telefon helyett madárcsicsergésre ébredünk, a reggeli kávé kortyolása
közben mókusok ugrándoznak a szemközti fákon. A nappalokat könyvvel a kezünkben, függőágyban, az estéket egy pohár borral fürdődézsában
tölthetjük. A történet kicsit hosszabb - meséli Siklósi Zoli, az Erdei Kisház nevű 10 fős szálláshely tulajdonosa - mert húsz szakember munkájával egy évig tartott a teljes felújítás. Többször megakadtak, de az elképzeléseik szerint rengeteg kreatív ötlettel megvalósított ház végre kész lett. A XXI. század kívánalmai szerint szelektív hulladékgyűjtő, energiatakarékos világítás és takarékos vízkészülék, infraszauna, borospince,
és elektromos autótöltő is található itt.
Rejtvény a nyolc forrásnál
Noszvaj vezetői sárga, kék és piros színekkel jelzett, különböző távú és nehézségű túrákat találtak ki az északi hegyen, az ősi kutaknál.
A turistacsalogató, szép nevű források- Katalin forrás, Hármas kút, Ágoston kút, Vár kút és a többiek- mentén gyaloglók a hozzájuk tapadó legendák alapján a megfejthetik a kérdéseket, miközben a természetbarátok a páratlan útvonalakon haladva hallgathatják a madárcsicsergést, a békakuruttyolást, a tücsökciripelést.
Lekvárok, pálinkák, szörpök
Megismertük Noszvaj turisztikai szépségeit, most következzenek a bűbájos falucska gasztronómia és kulináris élvezetek nyújtó vendégházai, borpincéi, lekvár-, és pálinkafőzői, gazdaházai, éttermei. Néhányat meglátogattunk és élveztük a háziak vendégszeretetét.
A közösség néhány éve felismerte, hogy milyen óriási értékek rejlenek hagyományaikban. Példaértékűen felelevenítették a generációkon keresztül megőrzött, de a ládafiába került recepteket. Sétálgatás közben feltűnik, hogy szinte minden ház kapuján találhatunk egy táblácskát „házi lekvár, birsalmasajt eladó”,
és hasonló feliratokkal. A falu lakói büszkék az egészséges alapanyagokból, gyümölcsökből készített finomságaikra, örömmel kínálnak kóstolót. Így tettek a Pintér Portán, ahol a pálinkafőzés kisüzemi módszerét, valamint az „eredményt” poharakba töltve mutatták be a háziak. Szörpöket, lekvárkülönlegességeket, valamint aszalványokat is ízlelgettünk.
A Hűs Udvar vintage esszenciáját az ott növő, nagy diófák adják, és meghatározzák a ház barátságos karakterét.
A pihenni vágyók a noszvaji kőkultúrával is találkoznak a támfalba épített bográcsozó térben, ami a fedett színnel együtt a legnagyobb kánikulában is hűsítő. A ház gazdája, Szabó Péter
pálinkás kupicái megadták a hangulatot a Rákóczi vendégházban Kovácsné Kati
meleg, túrós buktájához,
ahol a hímzett falvédő gyűjtemény pikáns feliratainak humora mindenkit mosolyra fakaszt.
A népszerű szálláshely szobáit baráti társaságok már Szilveszterre lefoglalták, megrendelték a kedvenc tárkonyos ragulevest és más házi finomságokat.
A hagyományos éttermek sem hiányoznak Noszvajon, ilyen a Rozmaring. A tulaj, Bujdosó István Olaszországban is dolgozott a szakács mesterségben. A faluba látogató külföldi turisták előszeretettel étkeznek a szellős, virágos teraszon, nem ritka a visszatérő vendégkör. Jól működő családi vállalkozását István jövőre bővíteni szeretné egy cukrászdával, mert a nyári hónapokban nagy az igény a fagyira.
Borok és borlovagok
Ebéd után jól esik egy kis borkóstoló Mizséréknél,
az Emődi pincesoron. A 300 éves pincében megtudtuk, hogy a szőlőt a gazda vásárolja a híres szőlőtermő vidékeken, amiből vegyszermentes hárslevelű, merlot és, olaszrizling készül, amolyan társasági, családi szórakozásra.
Szögedi Sándor
a Mátyás téren nagy fába vágja a fejszét, tervezi, hogy Gazsi névre „hallgató” riolittufa pincéjét egy saját konyhás étteremmel bővíti. Az autentikus, föld alatti térben 650 mázsa egri szőlőből 14 fajta bor készül idén. 98 hordó és 4500, palackozott bor vár a gazdájára.
A család minden tagja bedolgozik a vállalkozásba, mert évente több, mint kétszáz borvacsorát adni nagy erőpróba. Helyi termelőtől veszik a sajtot, és egy Eger melletti vadfeldolgozótól a vadhúsokat. Más-más fűszerezéssel és változatos ízekkel készíti el a szakács feleség
az étlapra kerülő fogásokat, így rendelhető kékfrankos vörösborban 24 óráig érlelt szarvas pörkölt, utána pedig aranygaluska saját fáról főzött birslekvárral. Mint megtudjuk, a prémium borhoz 6-8 fürtre kell a tőkét alakítani, a növény így adja a legjobb minőséget, közben többféle borát kóstoltatja. A Gyöngyharmat, a 1111, és a Rose után következett az ötféle fajtából háziasított Test-vér, amiből csak 600 palack készült. Szögedi Sándort, és Kromek Ágnest, a feleségét, valamint a testvérét, Szögedi Zoltánt 2018-ban a Borlovag rend tagjai közé választották.
Hogyan tovább?
A kis falu jövőjét a helyiek kitartó lelkesedése garantálja. A több éves összefogás beérett, és a vezetés tudja már, hogy mit tervez a következő években. Az itt élők szeretettel gondozzák a helyi értékeket és hagyományokat, egy csendes, tiszta, zöld települést alakítanak sok-sok gyöngyszemmel. Nem véletlen, hogy nincs eladó ingatlan, mert az utóbbi években a fiatalok felfedezték az élhető, bájos, családbarát falut és home office munkára építve házakat vásároltak. És mivel készül Noszvaj a turisták fogadására a szilvalekvár illatú szeptember után? Birsünneppel, novemberben Márton-napi pincelátogatással, majd a vidám Újbor Bállal.