A természet pompás remekművét keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki. Legkisebb megyénk egyedülállóan gazdag geológiai és természeti értékekben, kulturális és történelmi örökségekben, népi hagyományokban, amit a helyiek öltözékükben, nyelvezetükben és ételeikben is őriznek. Nézzük meg a régió ritkaságait, értékeit, turisztikai látnivalóit. Jöjjenek velem!

 

A 21-es úton

 

Kis busszal utazó csoportunk Budapestről elindult az M3 autópályán, majd a 21-es úton észak felé. A 21-esen nagy fejlesztés folyik, szélesítik az utat, körforgalmat építenek, hogy a Szlovákiába tartó autó és kamion közlekedést gyorsabbá és biztonságosabbá tegyék. A kanyargós úton elhagyjuk Pásztót, Tarnál megállunk, ahol két napos látogatásunk kísérőjével, a Novohrad-Nógrád Geopark munkatársával, Drexler Szilárddal 

 

 

találkozunk a Kőrösi-Csoma Sándor Emlékparknál. A dombra épült buddhista, szakrális emlékhely legfőbb vonzereje az egész tájat uraló hófehér, impozáns épület, a Sztúpa,

 

 

mely aranyozott csúcsával már messziről felhívja magára a figyelmet. A világutazó Kőrösi-Csoma kutató munkásságáról és életútjáról megemlékező ázsiai mintájú építményt a Dalai Láma 1992-ben felszentelte. Haladunk tovább Sámsonháza szélén elterülő, hollók, uhuk, és vándorsólymok lakta egykori kőfejtőhöz. Az igazi geológiai csemegéhez a nógrádi iskolások járnak megismerni a sokmillió éves földmozgások által létrehozott, színes domboldalt.

 

 

A 7+1 múzeumos község

 

 

Ez Kazár, a barnakőszén dombokra épült palóc falu a Karancs-Medves térségben. A település fejlődésének változatos történetét hosszú időn keresztül a bányászat és a bányászcsaládok határozták meg, mígnem a fejtéseket a nyolcvanas években gazdaságtalanság miatt bezárták. Néhány nehezebb év után Kazár faluközössége gondolt egy nagyot és 2007-ben megtalálta az önazonosságát a falumegújításban- tájékoztatott Gecse Ákos

 

 

polgármester. Kiemelt vidékfejlesztési régióként számos kontyolt, nyeregtetős, ambitos parasztházat helyreállítottak az Ófalu központban, összegyűjtöttek palóc tárgyakat, a házakat ezekkel berendezték és múzeumként működtetik. A takaros porták egymás után állnak a főutcán: a Tájházban a népi életmód, és a kenderfeldolgozás, a Bányászházban eredeti bányászegyenruhák,

 

 

bányászkönyvek, valamint a bányászat kézi eszközei láthatók, a Kézművesház a csipkemúzeumával, a Mackómúzeum a kétezer különböző brumival, és népviseletes babákkal, gondosan kiállított gyufacimke és az ötszáz darabos vasalógyűjtemény

 

 

is egészen új élmény. A palóc népművészetre jellemző piros-kék keresztszemes hímzésű textilekkel idézheti meg az utazó a Palóc házba hajdan élt család mindennapjait, vagy a tisztaszoba hangulatát. Az egymáshoz közel fekvő 7 kis múzeumot egyszerre meglátogathatják a május utolsó szombatján a Laska és tócsni

 

 

fesztivál belépőjegyével a népi kézműves kultúra iránt érdeklődők. Érdemes megnézni a nyolcadik kiállítást is a falu távolabbi részén, amely hímzett falvédőket vonultat fel.

 

Palócföld legszínesebb népviselete

 

 

A kazári asszonyok és lányok órákig öltözködnek, ha eljön egy ünnep. Nem csoda, mert a legalább három - de lehet négy és öt is- kikeményített, vasalt alsószoknya csak a díszbe öltözés műveletének a kezdete. Ezeket derékon megkötik, erre jön a színes kasmír, vagy selyem felsőszoknya. Mindezek alatt hosszúszárú, gumis aljú bugyinadrág. Igazi rituálé a folyamat, amit általában egy női segítséggel végeznek, mert a rétegeket és egyes darabokat el kell igazítani. A fehér buggyos ingváll és a szoknyák is nagyon gazdagon ráncoltak. Erzsébettől –aki beöltözött nekünk- megtudtuk, hogy a gyereklányok 10-12 éves korukban kendőt tesznek a vállukra, amit elől keresztben a hímzett, vagy madeira szélű, plisszézett kötény dereka alá gyűrnek. A kötény a ganga, a téli kiskabát a vizitke, a főkötő a fékető, melyek külön tanulmányt érdemelnek a rózsás, gyöngyös, arany-, és ezüstcsipkés, fantáziadús egyéni megoldásaikkal. Az öltözék része még a fekete szárú bőrcsizma, a fehér patentharisnya és a gyöngykaláris. A férfiak ruházata sokkal egyszerűbb, kordbársony öltöny, hímzett mellény, fehér ing és csizma.

 

 

Krumplilaskák versenyben

 

 A rendkívül érdekes népviselet bemutatót a híres palócgulyás követte.

 

 

 

A leves sertéshús, (eredetileg birka) zöldbab elegye - amit tejfölös, kapros, borsikafüves, citromlés habarással főztek meg- nem véletlenül lett messze tájon is elismert gasztronómia különlegessége a vidéknek. Szintén élvezetes volt a palacsintaszerűen feltekert túrós, szilvalekváros krumplilaska, ami a Kazári Laskafesztivál főszereplője is.

 

 

 

A tíz éve népszerű fesztiválra ötven sparheltot állítanak be a környékbeli falvakból érkező és versenyző főzőcsapatok, akik közel 300 féle ételt kínálnak a hangulatos közösségi színtéren, a Tájház udvarában.

 

 

Kazár határában a település turisztikai különlegessége a Közép-Európában egyedülálló riolittufa, ami egy húszmillió éve kialakult vulkanikus képződmény. Ehhez hasonló a világon összesen hat helyen, legközelebb a törökországi Kappadókiában látható.

 

 

A mikrotérségbe látogatók Bárna, Cered, Szilaspogony, Vizslás, Zabar nevű apró falvakkal is találkozhatnak, amelyek mindegyikében érdemes rövid időre megállni és körülnézni.

 

Határokon átnyúló Geopark

 

Ötszáz méteren vagyunk a Karancs-Medvesen. Mármint a tengerszint felett. Fejünkben érezhető a szubalpin magasság és klíma kissé bódító ereje, amikor megérkezünk Eresztvénybe, a Novohrad-Nógrád Geopark modern látogató központjába.

 

 

Kísérőnk, Szilárd élvezettel meséli el a 64 magyar és 28 szlovák települést magában foglaló kétezer négyzetkilométer területű tájvédelmi körzet alapításának történetét és feladatát. Mindkét ország védett területe elsősorban a legfiatalabb vulkanikus képződmények megóvására, és ismeretterjesztő-tudományos célok felhasználására jött létre. Az első határokon átnyúló Geoparkot 2010-ben az UNESCO beválasztotta a Globális Geoparkok Hálózatának hivatalos tagjává.  A tagdíj befizetésen kívül óriási felelősség is a hálózathoz tartozni, mert pontos előírások szerint kötelesek fenntartani és működtetni a ritka vulkanikus területet. Az érdeklődés igen nagy, közel harminc országból érkeztek már geológus egyetemi hallgatók. A látogatóközpont munkatársai

 

 

információkat adnak a vidékről, kirándulóknak a kiemelkedően jól jelzett turista útvonalak valamelyikét javasolják, erdei iskolákat, csapatépítő programokat, és nyári napközis gyerektábor szervezésében is részt vesznek.

 

 

Miután megismertük a Geopark egyedülállóan gazdag geológiai és természeti értékeit, a Medves-fennsíkra tett séta

 

 

kézzelfogható élménnyé is varázsolta a hallottakat. A kaptatón felérkezve a zihálást a pazar kilátás és a kristálytiszta levegő kárpótolta.

 

 

Párszáz méterre a látogató központ másik létesítményéhez, a Geocsodák Házához érkezünk.

 

 

Igazi kis ékszerdoboz a régmúltban bányász kaszinóként működő épület, amiben éppen a Salgóbányán született Zenthe Ferenc emlékkiállítás látható, de terveznek Salgóvár kiállítást, határőr kiállítást. Nagy esemény lesz a június elejére meghirdetett, három napos Olympus Medvesi Fotós Maraton. 300-400 fotós nevezése már megérkezett, akik az estére kivilágított Salgó váron és a környező tájakon kívül üvegfúvókról is készíthetnek felvételeket.

 

Salgótarján megújul

 

Nógrád megye székhelye az 1950-es években kiemelt jelentőségű, szocialista iparváros volt. Működött a bánya, az öblösüveggyár, a síküveggyár, az acélgyár, a ruhagyár, rádiógyár, tűzhelygyár. Özönlöttek az épülő lakótelepek lakásaiba a munkások. A gyárak, munkahelyek nagy része mára megszűnt, a lakosság öregszik és egy része elvándorol, ma már csak 34 ezren élnek itt.

A város polgármestere, Fekete Zsolt

 

 

tájékoztatta csoportunkat a Modern Városok Program városmentő rehabilitációs elképzeléseiről, amelynek keretében 2023-ig sok fejlesztést terveznek. A hatástanulmányok készülnek, mert a régi gyárak elhagyott épületeibe új életet akarnak lehelni, például az öblösüveggyár helyére a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködve üvegmúzeum kerül. Készül a sportturisztikai létesítmény terve, a Zenthe Ferenc Színházat is önállósítani akarják, valamint önkormányzati bérlakások felújítása is szerepel a programban. A turisztika és vendéglátás fejlesztésében szálláshely bővítés a fő cél: 10 darab magas színvonalú, téliesített rönkház épül a közeljövőben Eresztvény-Geopark körzetében.

A város látnivalói közül a korábban József lejtős akna nevű, 1952-ben bezárt bánya bejárathoz vitt utunk, ami főleg az iskolások örömére, látogatható Bányamúzeum.

 

 

Édesség a híres cukrászoktól

 

Szó Gellért és Szó Dániel 2015-ben elhozták a Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamell tortájukkal az Ország tortája díjat. Az Erzsébet tér szomszédságában található G&D Kézműves Cukrászdában

 

 

a testvérek édesanyja, Katalin lelkesen mesél fiai mindössze néhány éves, sikeres pályafutásáról, a külföldi bonbon és fagylalt kurzusokon való tanulmányaikról. Számukra nagyon fontos a legjobb minőségű alapanyag, a felhasznált gyümölcsöket is bízható termelőktől vásárolják. Saját forrásaik, és a környékbeli beszállítók garantálják a friss árut és kifogástalan minőséget. A salgótarjáni és az egri cukrászdán kívül Gyöngyösön is nyitottak egyet decemberben.

Macidesszert néven meghirdettek egy jótékonysági akciót, amelybe sok cukrászt szeretnének bevonni az országból.

 

Pálinkás jó estét- Etesen!

 

A valamikori bányavidék 1300 lelkes kis faluja megbújik a dombok között. Szállásadónk, a 4 napraforgós minősítésű Öregetesi Palóc Vendégház és Pálinkafőzde

 

 

tulajdonosa, Géczi Gyula

 

a portája kapujában várt bennünket. A házban éppen a Nógrád-megyei Pálinkabarátok Köre tartotta éves közgyűlését, akik már jó hangulatban voltak az érkezésünkkor. Bekapcsolódtunk mi is a gazda pálinkáinak kóstolgatásába a bőséges vacsorájának

 

 

fogyasztása közben, majd a pálinkafőző üzemben belestünk az ipar titkaiba.

 

 

Palócország tradicionális kisüsti főzési módszereinek köszönhetően a pálinkák minden cseppjükben őrzik a gyümölcsök zamatait. Kellemes illatot és ízvilágot rejtenek a formás palackok a muskotály szőlőből,  kajszibarackból, szilvából, Vilmos körtéből, birsből, somból  és a borzagból készült italokban.

 

 

Várak, és kőhalmok

 

A Somoskői vár

 

 

északi oldalán található világhírű, vízeséshez hasonlító bazaltzuhatag,

 

 

ami a magyar oldalról teljesen szabadon látogatható, bár földrajzilag a vár Szlovákiához tartozik. A 13. században épült romos várban még régészeti feltárások zajlanak, de a gyerekek, a történelmi emlékek iránt érdeklődők örömére is fogad látogatókat.

Utunk utolsó állomása az apró Baglyas-kő vár,

 

 

melyet megmentettek a természeti műemlékek felelősei és kialakítottak körülötte egy kellemes látogatóközpontot Salgótarján szélén. A Bükki Nemzeti Park kezelésében lévő, szépen gondozott nagy füves területen

 

 

sétaút vezet fel a régmúlt időket hordozó földtani és geológiai értékhez, a kis romhoz. A táj fő arculata a kőzettani felépítése, aminek látványát a fedett épület emeletén a kitömött madarak,

 

 

fészkek, csigák, kőzetek, madártani tablók nézegetése tesz még izgalmasabbá.

Írta: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán