Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Elképesztően alapos, körültekintő turisztikai fejlesztési stratégiát tartalmaz Gyula város TDM szervezetének, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft-nek a 2021-2025 évekre vonatkozó elképzelése, amit Komoróczi Aliz ügyvezető az újságírók rendelkezésére bocsájtott. A közel száz oldalas koncepcióról kérdeztük személyesen Alizt és a tanulmányút szervezőjét, Lábadi Eszter marketingmenedzsert október végén, amikor a Kolbászolj velünk! rendezvény apropóján látogatást tettünk a fürdővárosban.

 

 

 

A Tourinfom, a volt pandúrlaktanya a belváros felújított, patinás épületében működik. A térségről szóló információs kiadványokkal jól felszerelt irodában felkészült munkatársak segítik a turistákat a látnivalók sokasága között eligazodni, érdemes először ide betérni a városba érkezőknek ötletekért.

 

 

 

Az emeleten egy különleges rádiótörténeti múzeum váratlan látványa fogadja az érkezőket. A páratlan gyűjteményt Wlassits Nándor 2001-ben alapította, amely nem mindennapi országos hírű tárháza a rádiózás történetének. Muzeális értékű rádiókészülékek és technikai eszközök között rádióamatőrök adó-vevő készülékei, és a rádiózás kezdetét bemutató fotók is találhatók.

 

 

 

Aliztól megtudtuk, hogy a város desztináció-fejlesztésében fontosnak tartják - a járványügyi helyzettől teljesen függetlenül is- hogy a nemzetközi gyakorlatban már megtörtént szemléletváltás szellemében reálisan közelítsék meg az elképzeléseket. Fókuszba helyezték a látogatóközpontú gazdaság – visitor economy – elvet, vagyis a turizmusnak a helyi gazdaság részeként történő kezelését.

 

 

 

Gyula és környéke a Magyar Turisztikai Ügynökség 11 turisztikai térségének egyike, ezzel kiemelt fejlesztési lehetőségek nyertese. A támogatások egyik célja Békés megye keleti régiója megközelíthetőségének megkönnyítése Budapest és Románia felől. Az új közlekedési folyosók megnyitása a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára. A turisztikai szakemberek azonban szélesebbre tárják a kapukat, hisznek abban, hogy a térség vonzerejét nem csak a két város látnivalói adják, mert a Körösök völgyének vadregényes folyópartjai és erdői, a közeli Szabadkígyós és Szarvas is számtalan programot kínál.

 

 

 

Utazásra fel, de előbb térjünk vissza Gyulára, hiszen sorolni is alig lehet a város történelmi, gasztronómia és szabadidő eltöltésre alkalmas helyszíneit, kezdjük a Gyulai Várral!

 

Merüljünk el a történelemben!

Ki ne ismerné, ha képről is, Gyula város legrégebbi épített örökségét, a vöröstéglás várat, melynek falai között több mint 600 éve a századok nemes verete lakik.

 

 

 

A Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki várát helyben készült agyag téglákból építették a 16. században, az akkori idők egyik legerősebb végváraként. Kétezer várvédő 1566-ban, Szigetvár eleste után a 30 ezres török sereg ellen is felvette a harcot, azonban csata és a 129 éves oszmán uralom ezt a várunkat sem kímélte. Később a Harruckern család gazdasági célokra hasznosította, pálinka-és sörfőzőt alakítottak ki benne. Egy nagy ugrással térjünk át az 1950-es évekre, amikor elkezdődött a vár feltárása és rekonstrukciója.

 

 

   

 

Ma 24 kiállító terem mutatja be, hogyan rendezkedtek be az egykori várurak, milyen eszközöket használtak és hányféle fegyverrel harcoltak az elmúlt századokban. A magyar várurak és török bégek fényűző mindennapjainak emlékei érdekes családi látnivalót tartogat napközben, ám a kellemes október végi estén, a Gyertyafényes vártúrán, mintha nem is ott járnánk. A sötétedést követő gasztrosétánkat a gyulai ízek kóstolója koronázta meg.   

 

  

  

 

A város a turizmus fejlesztési terveiben a várra nagyobb szerep szán: a „Szigeterőd” projektben a szabadtéri várszínházban a kibővített nézőteret kap a tószínpad. A különleges hangulatú miliő várhatóan a színházkedvelők kedvence lesz.

 

Mesél a kastély

A Gyulai Várral és a Várfürdővel közvetlen szomszédságban az Almásy-kastély több mint egy épület.

 

 

 

Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban, itt szerezte Erkel Ferenc a Bánk bán egyes részeit, Munkácsy Mihály pedig e falak között kezdett ismerkedni a festészettel. Letűnt korok főúri családjának feje, Harruckern János az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtette fel kastélyát. Egy évszázaddal később Wenckheim Stefánia és Almásy Kálmán 1855-ben kötött házassága révén a kastély az Almásy-család tulajdonába került. Az épület egymáshoz L alakban csatlakozó két szárnyból áll, az emeletes főépületből, és az egyszintes kiskastélyszárnyból.

 

 

  

 

 A Stefánia-szárny a felújítása után idén nyitotta meg kapuit. Az elegáns, óriási báltermet - ahol anno, megfordultak az aradi vértanúk is- ma rendezvények, konferenciák, esküvők vendégei töltik meg.

 

 

 

 A falakban a legmodernebb technikával beépített hangeszközök, a pazar kristálycsillárok és a kényelmes tér hamar megnyerte a helyszínt kereső csapatépítők tetszését is.

Az október végi, három napos Gasztrotúra nyílt napjain a látványkonyhában megelevenednek a történelmi helyszín főzőfelületei és eszközei.

 

 

  

 

A vendégtérben készülő kolbászos finomságok kihagyhatatlan élményelemeit élvezhették a látogatók, miközben az interaktív csemegetárban is elidőzhettek.

 

A gyulai ízek világa

Aki belevetette magát a Gasztotúrába, nem járt rosszul, mert egy pontgyűjtő játékban is részt vehetett, nyereményekért. A feladat az volt, hogy a Gyula és Békéscsaba különböző helyszínein kellett összegyűjteni pecséteket: többek között Gyulán a Világóra- Food&Drink Stop infóponttól induló, vezetett gasztrosétán, az Almásy-kastélyban, a Várfürdőben, a Patrióta Kisvendéglőben, a Rouge Bistroban, az Elixbeer Sörfőzdében, a Csíki Sörözőben, Békéscsabán a Munkácsy Múzeumban, a Frankó Tanya és Haluskaházban és az Árpád Pálinkatanyán. Pecsétet ugyan nem gyűjtöttünk, de a felsoroltak közül néhányat mi is felkerestünk. A túra startját, a Világórát kerestük meg,

 

 

 

ahol Gyulai kolbász és Gyulai Pálinka kóstolón kívül a békéscsabai KörösKosár bevásárlóközösség környékbeli termelőinek gasztronómiai portékái is bemutatkoztak. Az ízletes finomságokból előszeretettel vásárolták a sétálók.

 

 

 

A program részeként az érdeklődők Kocsis János idegenvezetőhöz csatlakozhattak egy történelmi, belvárosi sétán.

 

A Rouge Bisztroban

  

 

ötfogásos degusztációs menü és Gyulai Pálinkás italsor következett, Kiprich Zsolt üzletvezető fogásokat ismertető hangulatos meséjével.

 

 

   

 

A helyi vendégekre fókuszáló fine bisztro májusban nyitott, Szegál Viktor séf patronálásával alakították ki az étlapot és az italválasztékot. 

Este Hevesi Imre gitár kíséretével régi slágereket élveztünk a Patrióta Kisvendéglőben, Csiszérné Nyári Katalin kedves felszolgálása közben.

 

 

  

 

A vendéglátóhely elkötelezett tulajdonosa – a francia ételkritikusok Gault Millau díja mellé- idén megkapta az Év Vállalkozója díjat a Békés Megyei Kamarától.

 

Gyuláról Gyulait

A Gyulai kolbász hungarikum, amire nemcsak a gyulaiak, hanem minden magyar büszke lehet, olyannyira, hogy a messze földön híres húskészítménynek múzeuma is van Gyulán.

 

 

 

A Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének mi is lehetne a címerében, mint egy pár kolbász és a szakma jellegzetes eszköze, a hentesbárd. Persze háttérben szigorúan a Gyulai Várral.

 

 

 

A gyűjtemény alapjainak lerakása Szigethy Attila, a Gyulai Húskombinát akkori főosztályvezetője nevéhez fűződik, majd az egyesület a régi közvágóhíd 150 éves épületében, a Gyulai Kolbász Múzeumban megrendezte a Gyulai kolbász története című kiállítást.

 

  

 

Az országban egyedülálló módon összegyűjtött korabeli eszközök és dokumentumok bemutatják a magyar és a gyulai húsipart az 1860-as évektől napjainkig.

 

A Fehér-Körös másik partján

Gyula és Gyulavári egy közigazgatás alá tartozik, csak átbuszozunk a folyón, és a kertváros közepén álló a Gyulavári Kastély Látogatóközponthoz érkezünk.

 

 

 

Az 1700-as évek végén épült kastélyt és a park területét - a viharos évszázadok után, 2004-ben a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány vásárolta meg, és pályázati támogatással felújította. Az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában bemutatják a Dél-Alföld néprajzi, kulturális, természeti és környezeti értékeit.

 

 

 

Különleges gyűjtemény látható, a Himnusz Múzeum a Gyulavári Kastély Erkel termében. A Himnusz-kiállítás ötlete nem véletlenül fogalmazódott meg, hiszen a magyar nemzeti himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc Gyulán született. (Erkel Ferenc Emlékház https://erkelemlekhaz.hu/index.html#kiallitas)

 

 

 

 

Körben a falakon a 27 európai uniós tagállam, valamint az Unió himnuszának bemutatója látható. A nemzeti himnuszok keletkezésének történetét, a himnuszok szerzőinek portréját, az eredeti kottákat és szövegeket, valamint a himnuszok magyar nyelvű változatát tablókon ismerhetik meg a látogatók. A himnuszok felhallgatóval meghallgathatók.

Az egykori vadászkastély parkjában, másik épületben működik az Elixbeer látvány sörfőzde. A főzde és kóstolóház a Körös-Maros Biofarm, Kelet-Európa legnagyobb biotej-termelő gazdaságának tulajdona.

 

 

 

Az állattenyésztő és extra minőségű tejtermelő cég fő tevékenysége a gabona- és takarmány termelés a környékbeli öko-területeken. Ezek között kiemelt figyelmet szentelnek a nemesített fajtáknak, melyekből sört készítenek a gyulavári manufaktúrában. Különleges ízű és színű a köles tartalmú Hétvezér, a pIpa, A Biztos úr, de a 16 sör között a főzde zászlóshajója az Alakor.

 

 

 

A tízezer éve meghonosodott, majd elfelejtett jófajta búza új életre kelt a Martonvásári Kutatóintézet bekapcsolódásával. A négyéves kutatómunka során közösen létrehoztak egy biosör termékcsaládot alternatív gabonafélék felhasználásával. Legújabb kézműves italkülönlegességük a 42 százalék alkoholtartalmú, tölgyfahordókban érlelt Alakor bio sörpárlat.

 

 

 

Gyulai utazásunk után látogassunk el Békéscsabára, a folytatás a Megkóstoltuk Gyulát és Békéscsabát 2. részben következik.