Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Újságíró csoportunkkal Magyarország déli megyéjébe, Csongrád-Csanád Vármegyébe, Makóra kaptunk meghívást. A két kellemes nap alatt azt tapasztaltuk, hogy a város sokszínű idegenforgalmi látványosságokkal, turisztikai attrakciókkal várja az idelátogatókat. A természeti kincsei közül a marosi-ártér, és a gyógyvíz a legjelentősebb, építészeti értékei pedig Makovecz Imre nevéhez fűződnek.

A számunkra összeállított gazdag programot lapunk két részletben dolgozza fel. Az első cikkben kedves Olvasóink megismerhetik a Maros folyó mellett felépített Lombkorona sétányt és a város „fürdő katedrálisát”, a Hagymatikum Termál- és Gyógyfürdőt.

Kirándulás lovaskocsival

Két szép fekete nóniusz paripa, Rezgő és Napsugár húzta a lovaskocsit, akiket egy bőbeszédű, barátságos kocsis irányított. Nem is kellett bemutatkoznia, mert a kocsi oldalán ott áll a névjegye: Horváth Zoltán egyéni vállalkozó, telefonszámmal.

Makón, a Kugler Bisztro elé állt be a jármű, amely -egy kis frissítő után- egy másik világba szállított el bennünket: a Maros-parti Lombkorona Sétány tanösvényére.

Újszentlőrinc felé, útközben a mosolygós, fekete kalapos, öltönyös úr a bakról hátrafelé fordulva mesélte, hogy több, szolgálatra kész lova van, és a kocsikázással nyugdíjasként örvendezteti meg a turistákat. Látszott rajta, hogy élvezettel vezeti a fogatot, hiszen A kategóriás fogathajtó volt valaha, és szívesen beszélget az utasaival. A fegyelmezett, szelíd, befogott lovak hátára az úton fel lehet ülni- amit kollégáink ki is próbáltak.

Séta a Maros-parton

A városközponttól 2,5 kilométert kocsikázunk a Lombkorona Sétányig, leparkolunk a folyó jobb partján, megcsodáljuk az ártéri környezetet és nekivágunk a 200 méter hosszú sétánynak, egészen a 25 méter magas kilátótoronyig.

A kiváló fémszerkezeten lépkedve találkozunk az acélkorongos függőhíddal, megpihenünk a Hagymateraszon mielőtt felmegyünk a toronyba. Megéri a fáradtságot a pazar panoráma! A lejutás leggyorsabb módja az óriás csőcsúszda.

A rendszeres természetjárók már ismerik a ligetek látványát, hangjait, illatait, viszont az erdőt ritkábban járó budapesti látogatóknak újszerű élményt jelentett a fák koronáit testközelből is megismerni.

Minél feljebb jutunk a Lombkorona felső szintjei felé, annál inkább megváltozik körülöttünk a világ, más élőlények, madarak jelennek meg, de még ugyanaz a faóriás is más arcát mutatja nekünk fent. A koraőszi természet csodálatos színekben pompázott és szerencsénkre szép időnk is volt!

A magyar organikus építészet gyöngyszeme

Makó város önkormányzata a 2012-ben elkészült új gyógyfürdőhöz és a megnövekedett idegenforgalmi érdeklődéshez kapcsolódóan kezdett bele a Maros-part fejlesztésébe- tudtuk meg Gergely Gábortól, a Hagymatikum Gyógyfürdő igazgatójától, aki a makói látogatásunk első napján végig kísérte az újságíró csoportunkat a sok látnivalón.

Gábor a város büszkeségéhez, a Makovecz téren álló Hagymatikum Termál- és Gyógyfürdő bejáratáig irányítja a kocsisunkat. Bár lovak számára nincs itt „parkolóhely” kijelölve, de az igazgató megadja számukra az engedélyt, amíg leszállunk, hiszen ő itt a főnök.

A fogadóépület lenyűgöző látványát meghatározza a két torony által határolt, korona formájú, üvegcsúcsos kupola. A Kossuth díjas Makovecz Imre által tervezett, jellegzetes vonalvezetésű fürdő már a külső képében sem titkolja, hogy a neves építész asztalán készültek a tervek.

Az élmény-, gyógy- és wellnessrészlegekkel is rendelkező fürdőkomplexum a belváros szívében, Makó legjelentősebb turisztikai vonzereje.

A recepción megkapjuk a belépőkártyáinkat, körbe megyünk a fantasztikus létesítményen és ismerkedünk a fürdő történetével.

A fürdőfejlesztés Makó kitörési pontja

Az 1956-ban felszínre hozott, akkor 91 C fokos termálvízre öt évvel később épült első ízben kiszolgáló épület. Az eredetileg főként tisztasági célokat szolgáló strandfürdő a rendszerváltás után fokozatosan átalakult, előbb a gyógyászati részleg épült ki, majd a 2000-es évek óta a városvezetés már központi kérdésként tekintett a fürdő bővítésére. Élményelemekkel tették még vonzóbbá a belső tereket, medencéket, ettől a vendégforgalom megnövekedését, a turizmus megerősödését várták.

Nem új keletű az elképzelés, hogy Makónak az idegenforgalom fejlesztése révén kellene kitörnie abból a periférikus helyzetéből, melybe az ötvenes évekbe került. A kistérségben található gazdag építészeti emlékek és a Maroshoz kapcsolódó víziturizmus lehetőségei önmagában azonban kevésnek bizonyultak: a városi gyógy-idegenforgalom kialakításához azonban szükség van az úthálózat fejlesztésére, minőségi szállodai szolgáltatások kiépítésére, valamint a gyógyvízbe és a fürdőbe tőkebefektetésre.

A döntéshozók felismerték, hogy a turizmus a város gazdaságélénkítő motorjává válhat, ezért 1998-ban megbízták Makovecz Imrét, a nemzetközileg is elismert organikus építészt egy új létesítmény terveinek elkészítésére.

A fürdő bővítése ezek után kisebb lépésekben folytatódott: 2002. áprilisban átadták a Makovecz tervei nyomán megvalósult, hullámfürdővel, vadvízzel, gejzírrel, gombákkal, ülőpados hidromasszázzsal és buzgárral ellátott szabadtéri élménymedencét. 2004. júniusra elkészült a szabadtéri csúszda és a hozzá tartozó feszített víztükrű medence.

Látványos számokkal lehetett dokumentálni a forgalom növekedését, azonban újabb előrelépés, bővítés vált szükségessé. Három évvel később a város akkori képviselőtestülete több esetben tárgyalt fürdőfejlesztési-koncepciókat, melyben megnövelt területű wellnessrészleg, egy legalább 400 négyzetméteres élményfürdő-medencetér, családi zóna és szaunavilág elképzelésekben gondolkodtak.

Kisebb-nagyobb kitérők után a városvezetés döntést hozott, és az új fürdőkomplexum építészeti terveinek elkészítésével ismételten megbízta Makovecz Imrét. A 2007 decemberében bemutatott koncepció az építésztől megszokott, egyedi megoldásokat, organikus elemeket tartalmaztak.

Az új fürdőt 2012. január 20-án felavatták és megnyitották hivatalosan a nagyközönség előtt.

Új forrásokkal megelevenedett Atlantisz világa

A Hagymatikum Termál és Gyógyfürdő átadása óta rendszeresen előtérbe került az épületegyüttes bővítésének kérdése, mert a korábbi terv forráshiány miatt részlegesen készülhetett el. Több módosítás után idén márciusra megvalósult a fejlesztés.

A 12 milliárd forintos költségvetéssel duplájára nőtt a tizenkét éve megnyílt fürdő kapacitása. A 2500 négyzetméteres új családi-élményzónát, kültéri koktélmedencét és a 12 méter magasból induló, négy évszakos fedett csúszdákat már idén nyáron nagyon megkedvelhették a vendégek.

Emellett részben fedett gyógyvizes medencével, beépített medencebárral és napozóteraszos nyári öltözővel bővült a fürdő, és megújultak a zöldfelületek is. A fürdő különlegessége a Makovecz Imre rajzai alapján készült a mitikus Atlantisz világát megidéző részleg, ahol egyedi szoborcsoportok, fényjátékok is elkápráztatják a látogatókat. Az egyedi beruházásokkal vált teljessé és egésszé a fürdő épülete, úgy, ahogy azt hajdanán Makovecz Imre és építész kollégái megálmodták.

Gyógyító ásványok a vízben

Az egyedülálló organikus épületegyüttes legnagyobb kincse a marosi gyógyiszap, melynek korán felismerték a jótékony hatását. Magyarországon mindössze öt gyógyiszapot tartanak számon, amik közül a marosi fő anyagát szervetlen eredetű ásványok alkotják, ezért a maga nemében ez az egész országban egyedülálló.

A magyar Alföld alatt egy triász kori tenger rejtőzik, Makón a mélybe fúrva gyógyvíz tört elő, amely alacsony sókoncentrációjú nátrium-hidrogénkarbonátos, enyhén sárgás színű, literenként 1386 mg az összes oldott ásványianyag tartalma. Két kútja 41 és 62 Celsius fokos vizet ad. 1961-es hivatalos jegyzékbe vétele óta sikerrel használják idült mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati gyulladások, bőr- és ideggyógyászati betegségek kezelésére.

Vendéglátás és játékok

A komplexum épületében található étterem házias ételekkel és salátákkal várja a fürdőben étkezni kívánó vendégeket. A tér felől és a fürdő felől is megközelíthető a Nyugi Bár& Bowling, ahol pizza, szendvicsek, sütemények és italok fogyasztása mellett mód nyílik a játékterem csocsó-, pingpong-, kártya- és biliárdasztalainak használatára is. Az ételeik elkészítéséhez a környék büszkeségeit használják fel: makói hagymát, szegedi paprikát, és a vidéki kiskertek friss termését gyűjtik össze. A vendéglátóhely különlegessége az eredeti Julius Meinl kávé, a sörbérlet és rendezvényeken az élőzene.

 A Hagymatikum Gyógyfürdő egyedülálló belső terével és a műalkotásnak is tekinthető tetőszerkezetével az organikus építészet egyik magyarországi remekműve. 

A fürdő építészeti leírása helyett szép fotókkal kívánunk kedvet teremteni a turistáknak Makó meglátogatására. Kedves Olvasóinknak ajánlunk legalább 3 napot a városban tölteni, mert a Lombkorona Sétány, és a Hagymatikum Gyógyfürdő bemutatása csak az első ízelítő a részünkről.

Makó további szépségeibe a következő cikkünkben nyújtunk betekintést!