Egy felmérésben arra volt kíváncsi a kérdező, hogy milyen, nassolásnak tartott ételekről mondanának le legnehezebben a válaszadók. 33 százalék nem tudna a csokoládé nélkül meglenni, a pizza és a sült krumpli is dobogós helyen végzett, 11 % állítja, hogy soha nem nassol. Ők nem tudják, mit veszítenek, ha nem törnek le naponta egy kis kockát egy csokiból!

Csokoládé nélkül nem tudunk élni

 A kakaót,

amely valaha a bőség szimbóluma volt, és fizetőeszközként is használták, Dél-Amerikában fedezték fel, Európába a 16. században jutott el. Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki megízlelhette a kakaóbabból készített italt. Sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben. Lehet ital és desszert, élénkít, mi több, fogyasztásával a kedvünk is jobb lesz.

Szerencs megérdemelt szerencséje

Szerencs a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik, ősi honfoglalás kori település. Hírét a világszerte ismert édesiparának, a csokoládénak köszönheti.

1923-ban az iparszegény vidéken alapított Szerencsi Csokoládégyár a cukorgyár mellé települt, az alapanyag közelébe. A csokigyár főleg a környező falvakból tudott női munkaerőt alkalmazni, a nehezebb cukorgyártás pedig a férfiaknak adott munkát. A hatvanas években a két gyárat összevonták, kapacitást fejlesztettek és a munkaigényes termékek készítését Budapestről ide irányították. A nagy múltra visszatekintő, tradicionális, hazai márka a „cicás” kakaóval kezdte hódítását a piacon, később különböző drazsék, bonbonok, desszertek, a macskanyelv és cukorkák hagyták el a gyárat. Az édességek kiváló minősége hamar szárnyra kapott, nemcsak az országban, hanem öt kontinensen is keresetté váltak a termékek, öregbítve Szerencs hírnevét. A szerencsi csokoládé márka lett! 

Majd volt egy rendszerváltás, amikor az állami vállalatokat privatizálták és jöttek az országba a szakmai befektetők. A Szerencsi Csokoládégyár új tulajdonosául 1991-ben a világhírű brand, az 1860-ban alapított svájci Nestlé jelentkezett, és az üzemet regionális kávé- és kakaóitalpor gyártó központtá alakította. Napjainkban a világcégnek 194 országban 520 gyára van, ahol összesen 340 ezer embert foglalkoztat. A Nestlé Hungária Magyarország legnagyobb élelmiszeripari vállalata lett, négy hazai gyárában 1600 embert foglalkoztat.  Miközben megvásárolták a Szerencsi csokoládé márkanevet, folytatták a Kedvenc,  Balaton, Macskanyelv, Negro, Frutti, Melba, Melódia gyártását és forgalmazását.

1996-ban dr. Takács István,

a gyár termelési vezetője, gondolt egyet, megalapította a Szerencsi Bonbon Kft-t és üreges termékeket kezdtek gyártani. Az új vállalkozást a Nestlé partnerként fogadta, alapító igazgató törekvéseit folyamatosan támogatta, és gyártóhelyet biztosított a szerencsi telephely egyik épületében.

Szerencsi Csokoládé márkanév visszakerült

Látogatásunk után alig egy héttel, december elején, Szerencs nagy bejelentésnek lehetett tanúja:  annak érdekében, hogy a csokoládégyártás hagyományát a város ezen túl büszkén ápolhassa, a multi cég az édesipari termékek gyártásánál a „Szerencsi” védjegy használatának jogáról lemond, és átadja a Szerencsi Bonbon Kft-nek.

Vagyis a védjegyet - a kakaóporital és kávépor kivételével - ezután kizárólag a Szerencsi Bonbon Kft. használhatja, ezzel a magyar tulajdonú vállalkozás lesz a szerencsi csokoládégyártás hagyományainak kizárólagos örököse. Dr. Takács István örömmel méltatta a hírt: „Tudtommal Magyarországon ilyen gesztust soha, egyetlen nagyvállalat sem tett, de lehet, hogy a világban máshol sem találnánk rá példát. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy rám és munkatársaimra bízza az eddigi tulajdonos a Szerencsi védjegyet, és ezzel a szerencsi csokoládégyártás hagyományainak ápolását és továbbvitelét.”

A Nestlé a továbbiakban is elkötelezett abban, hogy a szerencsi gyár, mint Közép-európai gyártási központ jelentősége hosszú távon is növekedjen. Ezzel biztosítható, hogy Szerencs, az itt működő édességgyártókkal, a következő évtizedekben is a magyar élelmiszeripar stabil északi bástyája maradjon.

Oktatással az utánpótlásért

Szerencsi Szakképzési Centrumban - az édesipari cégek összefogásának köszönhetően- édesipari termékgyártó képzések indulhatnak el a következő tanévben. A vállalkozások a duális képzés szabályai szerint a tanulók gyakorlati oktatását végezhetik a saját telephelyeiken. A multinacionális világcég és a középvállalkozásnak tekinthető 150 fős magyar tulajdonú Szerencsi Bonbon Kft.  -a helyi oktatási intézmény elméleti képzésével- fontos szerepet kívánnak betölteni az üzemeik szakember utánpótlásának biztosítására.

Diszkrét luxus Tarcalon

Az Andrássy Rezidenciában Tapodi Attila

szállodaigazgató kedves szavakkal várta csoportunkat a 10 éves, ötcsillagos hotel éttermében.

A remek desszert fogyasztása közben megismertük az Andrássy család kúriájának múltját és jelenlegi pozícióját. A 41 szoba és elnöki lakosztály értékesítése félpanziós csomagban a legkelendőbb. A hotel a régió külföldi tulajdonú cégeinek tulajdonosai és munkatársai által igen kedvelt, különösen a szüreti borfesztiválokon, a nyári rendezvényeken, és az év végi ünnepeken van teltház. Egész napos programokkal szórakoztatják a vendégeket, a legnépszerűbbek a környékbeli vár túrák, a kalandpark, és az állatpark idegenvezetett útjai. A borvacsorákon a ház a tarcali borászatok italait saját sommelier munkatársuk ajánlásaival kínálja.

Tapodi Attila beszámolt a tervekről: további szobákat és kültéri medencét építenek, látványkonyhát létesítenek és a különlegesen szép, barlang szerű spa szolgáltatásait fejlesztik, valamint nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben a munkatársaik továbbképzésére.

A Tisza parti csárda

A Bonchidai Csárda Tokaj belvárosában egy népszerű étterem nemcsak a konyhája, hanem a fekvése miatt is. Közvetlenül a hajókikötő és a Tisza-parti sétány mellett fekszik. A csárda teraszáról páratlanul szép kilátás nyílik a folyóra, melyet minden Tokaj-Hegyaljára érkező vendégnek egyszer át kell élnie. A ház specialitásai között elsősorban a sok féle halételt lehet kiemelni, az elengedhetetlen halászlevet, a süllőt, a fogast, és a harcsát többféle módon elkészítve kínálják.

A múlt és a jövő

Szerencs látványosságai több évszázadosak. A 16. század közepén a  török hódítás és a belső viszályok következtében Magyarország három részre szakadt, ez után a korábban nyugalmas belső területnek számító Szerencs és környéke a peremvidékre került, katonai, stratégiai szerepe megváltozott. A környék legjelentősebb erődítménye a tokaji vár volt. A kapitány, Némethy Ferenc elhatározta, hogy Tokaj megerősítése és a fontos kereskedelmi utak ellenőrzése céljából Szerencsen erődítményt létesít. Az építkezés 1557-58 telén folyt.

A 460 éves Rákóczi vár és benne a Zempléni Múzeum ma Európa legnagyobb képeslap gyűjteményének ad helyet, melyek közül a legrégebbit 1896-ban címezték meg. Egymillió darab képeslap nagy része még tárolókban van, a csak a legérdekesebbeket tudják egyelőre bemutatni a közönségnek.

A polgármester, Nyíri Tibor

optimista a város fejlődésével kapcsolatban, mert a Szerencsi Cukorgyár felújítása, és turisztikai célokra hasznosítása, valamint ipari park létesítése a közeljövőben megvalósulhat.

A világörökség Tokaj Hegyalja borvidék kultúrtáj, Magyarország egyik nagy értéke a természeti adottságaival, folyóival, a boraival, a csokoládéval és a nevezetességeivel. A szívélyes vendégfogadást követően a látottakat ezennel megosztjuk, hogy a turistáknak kedvet csináljunk ide utazni.

Írta:Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán