Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

Pápa történelmi város a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön, Veszprém megye második legnagyobb városa. A település híres számtalan templomáról, az Esterházy-kastélyról és jellegzetes barokk építészetéről. 30.000 fős lakosságával a környék kulturális, gazdasági és turisztikai központja, a Dunántúlon a református egyház központja, amint azt számos egyházi örökségi helyszín és múzeum is sugallja. Történelmi belvárosa a felújított régi polgárházakkal, kávézókkal és múzeumokkal őrzi a régmúlt emlékeit, modern termálfürdője nyáron-télen kellemes időtöltést nyújt, a Kékfestő Múzeuma pedig igazi unikum.

 

 

Barokk főúri enteriőr a kastélyban

Pápa főterén álló Esterházy-kastélyt szerencsésen megkímélte a sors, mert hiába pusztítottak máshol a történelem viharai, a pápai kastély – a központi fekvése miatt- viszonylag jó állapotban túlélt minden megpróbáltatást. ’Egészen megdöbbentően szép, sehol másutt nem látható tárlatot láthattunk korhű jelmezes hölgyekkel, élőszavas köszöntéssel, kis dalokkal. Párját nem láttam sehol’ – ezt a friss bejegyzést a kastély vendégkönyvében olvastuk.

 

 

Nem is lehet e tömör dicséretnél többet hozzátenni a látottakhoz, ámbár meghívónk, Boros Katalin, a Pápai Platán Nonprofit Kft ügyvezetője bőségesen ismertette a sokrétű cég feladatait egészen a kastély üzemeltetésétől a helyi rádió működtetéséig.  A város leglátványosabb turisztikai és kulturális tere, szimbóluma a 2600 négyzetméteres, felújított műemlék kastély, ahol a múzeumi, és a könyvtári tevékenység mellett a programok szervezését is Katalin és munkatársai végzik.

 

 

A kastély élete a 15. században a Garaiak alatt indult, majd törökök, a császári seregek és tűzvész rombolásai után az Esterházy család a ma látható, versailles-i stílusú három szárnyat építtette. Később szovjet laktanya, óvoda és sok más működött benne, majd a 2011-ben elkezdődött felújítás után négy évvel megújult épület új funkciókat kapott. A legkülönlegesebb érdekesség a harminc percenként induló tárlatvezetés: korhű jelmezekben fiatal hölgyek mesélnek és énekelnek a közönségnek a szalonok berendezési tárgyai között,

 

 

megelevenednek a múlt emlékei, és bepillanthatunk a barokk főúri élet hétköznapjaiba. Kérhetünk barokk ruhás fotózást, részt vehetünk bon -bon készítő programon és születésnapi partit, vagy esküvőt is rendezhetünk.

 

 

Az önkormányzat a közelmúltban felújította a kastély kovácsoltvas díszkapuját,

 

 

további tervek a park rendezése, a váristálló és az őrházak helyreállítása, a Tapolca medrének revitalizálása, valamint a külső Várkertbe játszótér telepítése.

 

 

Óegyiptom kincsei

A dunántúli reformátusság tárgyi emlékei elevenednek meg nem mindennapi kiállítás keretein belül egy különleges helyszínen, a pápai református Ótemplom falai között. Pápa belvárosában egy teológiai, vallási, néprajzi tárlat, melybe az utca felől - az egyház 2017-es ’nyitás a világ felé’ koncepciójának eredményeként – a kávézó-vinotékán keresztül léphetünk be a Pannonia Reformata Múzeumba.

 

 

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és élénk kulturális központnak ad otthont. A fehér boltívek felett, a széles karzaton, az ezernyolcszázas évek végén épített működő orgona foglal helyet, melyen szívesen játszanak ismert orgonaművészek.

 

 

A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A koncentrált műtárgyelhelyezés az esztétikai élményszerzésen túl, azonnali impressziót nyújt a református egyházművészet puritán szépségéről, művészeti elemeiről, technikáiról.

 

   

 

 

A múzeum fő attrakciója a Hori titkai állandó kiállítás. Az egyiptomi tárlat különleges látnivalója a több mint 3000 éves óegyiptomi szarkofág múmiával.

 

 

A világviszonylatban is kuriózumnak számító, eredeti műtárgyhoz a Szépművészeti Múzeumtól további ókori leleteket kölcsönöztek, ami a különböző korosztályok számára a kiállítás tematikus feldolgozását teszi lehetővé.

 

 

Ezen kívül a látványtár a művészeti nevelés, esztétikai ízlésformálás és kézműves foglalkozások helyszínéül is szolgál.

 

Felújításra szoruló imaház

Veszprém megye legnépesebb zsidó közösségének imaházát, a Pápai zsinagógát 1846. szeptemberben adta át és szentelte fel Lőw Lipót rabbi. A városban az izraelita hitközség már 1748-ban megalakult Esterházy Ferenc gróf védlevele alapján, aki további zsidó családok letelepedését is engedélyezte.

 

 

Az ekkor még csak néhány tucat fős közösség egy évszázaddal később meghaladta a kétezerhétszáz főt - ez akkor a város lakosságának körülbelül húsz százalékát tette ki- ezért szükség volt egy nagyobb templomra. Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógáját a második világháború óta nem használják istentiszteleti célra. Az egykor impozáns, hatalmas klasszicista zsinagóga üresen áll, az épület egyre csak romlik, állapota igen aggasztó.

 

   

 

Felújítása és kulturális hasznosítása az 1980-as évek óta napirenden van, de forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött meg. A jelenlegi tulajdonos, a városi önkormányzat az épületet többfunkciós közművelődési intézménnyé kívánja alakítani, az állami támogatás igénylését azonban 2004-ben forráshiányra hivatkozva elutasították.  Egy újabb kezdeményezés szerint a 2007-ben megalakult Pápai Zsinagóga Hasznosítása Alapítvány útján teremtik meg a felújítás anyagi feltételeit, amiből az egykori pápai zsidók New Yorkban élő leszármazottai részt vállalnának.

 

  

 

A felújított zsinagógában zsidó ünnepek idején vallási szertartásokra kerülhetne sor, egyébként pedig kiállító-, hangverseny- és konferenciateremként, valamint könyvtárként működhetne.  A tervek szerint itt kapna helyet a magyar zsidó emlékház. 2012 őszén fotókiállítást rendeztek benne a pápai zsidó közösség életéről.

 

Kulturális örökségünk a kékfestés

Magyarország egyetlen Kékfestő Múzeuma, európai szinten egyedülálló ipartörténeti emlék az egykori Kluge-féle kékfestő üzem épületében van.

 

 

 

Az üzem 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes és az egész berendezés műemléki védelem alá került, majd 1962-ben nyitotta meg kapuját a látogatók előtt.

 

 

A múzeumban az egykori üzem tárgyi emlékeit őrzik, gyűjtik a kékfestéssel kapcsolatos eszközöket, termékeket, és más kékfestő műhelyek munkáit is bemutatják. Állandó kiállításai a Kluge család története, a kékfestés technikai részleteinek bemutatása, Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életművének kiállítása, valamint a magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek tárgyú tárlat.

 

    

 

Megismerkedhettünk a bonyolult technikai eljárás titkaival és a ma is virágzó mesterségről. A megmaradt géppark is említésre méltó, hiszen hiánytalan állapotban megtekinthető az 1912-ben gyártott híres bécsi Hoffmeister cég gőzgépe és a pincében található, európai szinten megint csak egyedülálló lójárgányos mángorló.

 

   

 

A kékfestés 2018-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségek listájára. A kék alapszínű, fehér mintázatú anyagok ból készült ruhák, sapkák, sálak, táskák, terítők, díszpárnák ma is divatosak.

 

Egy kis ejtőzés a Várfürdőben

A szellemi és kulturális programok közé Boros Katalin beépítette számunkra a Várkertfürdő látogatást, nagy örömünkre.

  

 

Élményfürdő, gyógyfürdő, strandfürdő, termálfürdő, uszoda - ezt sokféle vízi szórakozást nyújtja a Várkertfürdő a 3500 m2 vízfelülettel, 16 medencével, 7 óriáscsúszdával,

 

  

 

valamint fitness, wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal. A nyári hónapokban rendkívül népszerűek a négy hektáros strand a különböző medencéivel és izgalmas csúszdáival. Játszótér, homokos sportpályák is várják az aktív, sportolni vágyó vendégeket, valamint rendelkezésére áll a 25 méteres úszómedence.

  

 

Gannai kegyhely és összetartó közössége

Ha Pápán minden érdekességet megnéztünk, utazzunk el Gannára, a várostól 12 kilométerre fekvő községbe. Az Esterházyak egykori birtokát a család 1750 körül horvát telepesekkel népesíti be, később a szláv eredetű lakosság délbajor bevándorlók miatt elnémetesedik. Az ezernyolcszázas évek elején Gróf Esterházy Miklós, a család végső nyughelyéül, templom építésével bízott meg egy francia építészt. Az épület magja egy magaslatra emelt hajótér, alatta félig a földbe süllyesztve helyezkedik el a köralakú kripta.

  

 

Ganna polgármestere, Nagy Ottó igazi karizmatikus lokálpatrióta, órákig tudna beszélni a településének a történetéről, a műemlék mauzóleum építészeti paramétereiről, a homokkő szobrok keletkezéséről, az oltárról, a csillárról, nem különben a falu közösségi szellemiségéről. A 272 fős lakosságot ma is a sváb nemzetiségi hovatartozás tartja össze, melyet a német önkormányzat a kelszármazottak ’hazajönnek’ disznóvágásokra, svábbálokra, vadászni, kirándulni. Ilyenkor rokonoknál szállnak meg, vagy a gannai szép vendégházakban foglalnak szobákat.

  

 

A kriptában, kőszarkofágokban és érckoporsókban az Esterházy család tagjai fekszenek. Egy 1944-es halotti névjegyzék szerint az Esterházy család családfája Esterházy Ferenc tárnokmestertől indul, aki 1683-1754-ig élt. Majd következtek a leszármazottak, szentpétervári követtől kezdve, egri püspök, horvát bán, kamarás, miniszter, kancellár és Mária Terézia főudvarmestere, huszárkapitány is volt a férfiak között, a nők foglalkozása nem szerepel az iratokban. A családfa végén áll Esterházy Péter

  

 

neves író, sok regény alkotójának neve, aki 2016-ban került a gannai Esterházy Mauzóleumba, méltó nyughelyére. ’Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá’ mindenki által ismert szállóigévé vált mondatot első nagy sikerében 1979-ben, a Termelési regényben írta le Esterházy Péter, akinek nagyszerű munkásságát, életművét az európai irodalom nagy alakjai között említik.

 

 

A Pápai Párduc

A Magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) Pápa Bázisrepülőtere - becenevén Párduc- Pápa város közelében található, Magyarország három, magyar üzemeltetésű aktív katonai reptereinek egyike a szolnoki és a kecskeméti mellett. Napjainkban Magyarország egyetlen nyugat-magyarországi aktív katonai repülőterére kivételes engedéllyel tudtunk bepillantani. Katonai vezetéssel körbejárhattuk a bázist és megnézhettük a hét emeletes vezérlő tornyot belülről.

 

 

A pápai repülőtér építési munkálatai 1936-ban kezdődtek meg. A következő évben itt már a Magyar Királyi Légierő két bombázószázada szolgált. A II. világháború alatt különböző német és magyar repülőkötelékek használták a repülőteret, 1945-től egy szovjet vadászrepülő ezred állomáshelyéül üzemelt. 1961-ben Pápán állt hadrendbe a magyar légierő első, hangsebesség feletti vadászrepülőgépe, a MiG-21, 1979-ben pedig a kor csúcstechnológiáját képviselő MiG-23-as típus.

 

A katonai nemzetközi szerepvállalás kapcsán Magyarország a pápai bázist 2001-ben felajánlotta NATO-feladatokba bevonható repülőtérnek. Az ezt követő modernizálás alapvető célja az volt, hogy a légikikötő 2007-re feleljen meg a szigorú követelményeknek, ugyanakkor váljon képessé a nemzeti feladatok ellátására is. Három új repülőgép érkezett, C-5 és C-17 típusúak, melyek közül kettőt láthattunk is, a harmadik szolgálatban volt éppen.

  

 Fotó: Kőhalmi Dezső

A bázis – a katonai személyzet mellett- Pápa egyik nagy civil munkaerő foglalkoztatója. Tizennégy éve élnek itt a közreműködő nemzetek katonái - tudtuk meg Magasy Zsolt ezredestől, a repülőtér parancsnoktól - általában 3-4 évre érkeznek a városba, köztük a Boeing munkatársai és családtagjaik. Házakat, lakásokat bérelnek, gyerekeik a helyi bölcsődébe és az angol-magyar két nevelési nyelvű óvodába járnak. A pozsonyi QSI amerikai iskolának Pápán is van telephelye, itt általános és középiskolai képzés zajlik.