Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Magyarország a fesztiválok országa, ezt leszögezhetjük. Ha végig gondoljuk, hogy hányféle fesztivált rendeznek manapság a települések, bizony hosszú a lista. Főleg a kirakodóvásár jellegű gourmet és a több napos szabadtéri kulturális fesztiválokat kedveli és szép számmal látogatja a hazai közönség. Az év elején már a disznótoros illatok csalogatják kolbász és hurkasütő fesztiválok standjaihoz a vendégeket, majd következnek nyáron az egyes falvak, kisvárosok jellemző ételeire, italaira épülő zuzapörkölt-, málna-, lapcsánka-, sör-, gulyás-, tök-, hagyma-, pisztráng-, csipkebogyó-, palacsinta-, hal-fesztivál, és sorolhatnánk még sokáig. Már minden település kitalálta a saját fesztiválját, mert ezek rendkívül turistacsalogatók és a helyieket is összekovácsolja a közös szervezés a néhány együtt töltött nap alatt.

A gasztronómiaiakon kívül itt-ott rendeznek nemzetközi traktorfesztivált, motorfesztivált is. A legnépszerűbbek, főleg a fiatalok körében a koncertes, nagy fesztiválok, melyek közül vezető a VOLT Sopronban, a Balaton Sound Zamárdiban, és a Sziget fesztivál a Hajógyári szigeten - ezekre már 2025-re vásárolhat jegyeket a közönség.

Viszont libafesztivál csak Kiskunfélegyházán van!

Az Alföld közepén található középváros Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátságban, a Kiskunságban fekszik. A 30 ezer fős lakónépesség miatt a vármegye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is.

Az itt élő kiskunok nagy lelkesedéssel szerveznek és teremtenek olyan hagyományokat, melyeket a felnövő generációk is jó szívvel őriznek, ápolnak. A város jeles eseményei közül kiemelkedő az idén 25. alkalommal megrendezésre kerülő Libafesztivál.

 A több évtized alatt az itt élők, a város önkormányzata és a Móra Ferenc Művelődési Központ összefogásával a hagyományteremtő rendezvény gyökeret vert és egyre nagyobb méretűvé vált.

A szeptember 13-14-i Libafesztivált megelőző sajtótájékoztatón a város polgármestere Csányi József kiemelte, hogy Kiskunfélegyháza 250 éve kapott mezővárosi rangot, melyben a 25. alkalommal rendezik meg a libaevő ’konok kunok’ két napos ünnepét. A város iránti elkötelezettségét jelzi dr. Horváth Sándor vezérigazgató irányításával itt működő Integrál Zrt-nek, miszerint a vállalat az esemény fő szponzora.

A cégvezetőtől megtudtuk, hogy többszáz család foglalkozik a környékbeli településeken liba- és kacsa tartással, tőlük érkeznek be az üzembe feldolgozásra a víziszárnyasok. Társaságuk működteti a világ egyik legnagyobb hízott liba feldolgozó üzemét Kiskunfélegyházán.

A pénteki nap a 12. Libatenyésztők szakmai konferenciájával kezdődik, ahol idén már 150 hazai és külföldi résztvevő tárgyalja meg a libatenyésztés ágazat gondjait és közösen jelölik ki a fejlesztési irányokat.

Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, Lezsák Sándor is kiveszi a részét évek óta a rendezvények létrehozásában: idén kiadott egy képes összefoglaló füzetet az elmúlt negyedszázad libafesztiváljairól.

Az első – még nem fesztivál volt neve- 1999. november 11-14 között Márton Napi Libator néven került be a város történelmébe, hiszen a lúd, mint haszonállat és a lúdtartás, mint fontos megélhetési forrás szerepel a környéken élők életében. Ekkor még a Korona utcai művelődési ház adott otthont a népi iparművészek és kézművesek kiállításainak, és a libatenyésztők vacsora estjének.

Idén a korábbi helyszíneket is kinőve a Béke téren lesz a nagyszínpad, ahol a Csík Zenekar és a Bagossy Brothers Company koncertjei lesznek, a közel száz éves platánsoron, a Kossuth utcán ’templomtól-templomig’ sétálgatva kézműves kirakodóvásár standokat találunk. A főzőversenyen 50 csapat méretteti meg magát, az érdeklődők a város éttermeiben kóstolhatnak libából készült sülteket, pörkölteket és más ínyencségeket.

Több művész kiállításának megnyitója a Móra Ferenc Művelődési Házban, Szenes Iván 100 emlékest, utcai futóverseny, néptánctalálkozó és még számtalan program tarkítja a Kiskunfélegyházi Libafesztivált. 

Hogy miért került szeptemberre a korábban novemberi fesztivál? Egyszerű a válasz: még ilyenkor jobb az időjárás.

„Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

A városháza épületét így jellemezték az elődök. Az 1909-1911 között épült, Vas József tervei alapján, Lechner Ödön, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselőjének egyedi, sajátos díszítőelemeivel, és a homlokzaton Zsolnay majolikadíszítésekkel, tulipános motívumokkal, ornamentikával.

A díszterem motívumaira a szecesszió különös színvilága és a természetet stilizáló formakincs jellemző. Gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi Sándor dombormű látható. Nagyméretű félköríves ablakait színes mozaiküveg díszíti.

Morbitzer Nándor által tervezett háromszintes tornya 45 méter magas, belső toronyrésze és a toronysisak gazdagon díszített, melybe messziről is jól látható toronyórát helyeztek.

A fagerendás, eredeti állapotában megőrzött padlást és a tornyot a -Tourinform munkatársainak vezetésével – megnézhetjük és az exkluzív torony-kiállításon megismerhetjük a kiskunfélegyházi városháza történelmét.

Új gondolkodás: a Zöld Város

Kiskunfélegyháza 2016-ban egy Európai Uniós pályázat keretében lehetőséget kapott a városközpont közterületeinek megújítására. A projekt a közterek átépítésével egy kifejezetten hangsúlyos zöldfelület felújítást is megcélzott.

Sétáljunk végig a városházától a már említett platánsoron a város főkertészével, Nagy Ágnessel, aki az országosan egyedülálló sokszínű parkok kialakításáról és gondozásáról mesél. Olasz Anita, a Tourinform vezetője pedig az út közben álló épületekről, a templomokról, szobrokról tár elénk színes történeteket.

Ezek leírása helyett beszéljenek inkább a fotóink, melyekkel látványosan bemutatjuk az ökokertekkel szegélyezett városközpont szépségeit.

No, és a Libafesztiválra rímelve, betértünk a platánok árnyéka alatt a Sirius Étterembe egy pompás libacomb sültre,

utána néhány házzal arrébb megkóstoltuk a hazai és világversenyeken dobogós mester, Kovács János Cukrászdájában a fagylaltokat.

Bepillantás a hajdani Kiskun kerület székházába

Tekintélyes barokk épület rejti a város és a Kiskunság múltjának titkai a Kiskun Múzeumban.

Az egykori börtönben Mészáros Márta igazgató vezetésével megnéztük megújult a büntetéstörténeti kiállítást, és az egykori börtönudvaron álló népi műemlék szélmalmot, ami az ország az egyetlen megmaradt alföldi alulhajtós szélmalma.

A malomnak az évtizedek során számtalan tulajdonosa volt, majd 1961-ben áttelepítették a Kiskun Múzeum udvarába. Szétbontották a falazatát, szétszedték az őrlőjáratot, a hajtószerkezetet és minden faanyagot tartósítószerrel kezeltek, majd ismét összerakták az alkatrészeket. Az ácsmunkákat nagy szakértelemmel segítette és irányította a volt tulajdonos, Pajkos-Szabó István. A megújult malom teljes mértékben hiteles képet ad a helyi molnáripar 19. századi virágkoráról.

Nem árulunk el titkot, hogy Kiskunfélegyháza nem egynapos program!

A város egyik szép kivitelű kiadványában 98 értéket mutatnak be a szerzők, melyből 23 a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság által elfogadott megyei érték.

Írásaink, fotóink ezekből csak igen keveset tudnak bemutatni, de arra bíztatjuk az olvasóinkat, hogy akár 2024 szeptember 13-14-i Libafesztiválra látogatva, vagy máskor, keressék fel a város turisztikai látnivalóit.

További információ: www.kiskunfelegyhaza.hu, www.mfmk.hu,