Fotó: Fortepan - 1925. Magyarország, Budapest XI. budai alsó rakpart a Szent Gellért térnél, hidroplán állomás.

Szerző: Turizmus Panoráma / Elek Lenke

Az arisztokraták már 200 éve is járták a világot, de a tömeges turizmus alig több mint 100 évre tekinthet vissza. A XX. századdal szinte egyidőben megszületett az első magyar utazási iroda: az IBUSZ-t két magyar főúr alapította, 1902-ben. Rá húsz évre pedig elindult a tömegturizmus első hulláma, a harmincas években milliók utaztak „filléres vonatokon".

Az IBUSZ története a magyar turizmus története. A márkanevet mindenki ismeri, az is, aki nem tudja, hogy az idegenforgalom, beszerzés, utazás, szállítás szavak kezdőbetűiből áll.  Az alapítás után 20-30 év múlva indult el a tömegturizmus első hulláma. Az IBUSZ egyike a legrégebbi magyar vállalatoknak. amely – szinte egyedülállóként – részvénytársasági formában működhetett a szocialista érában is. Neve egybe forrt az idegenforgalommal. Talán kevesen tudják például, hogy az IBUSZ szervezte meg 1906-ban Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát…

 Fotó: Fortepan -  1929 Magyarország, Budapest X. Dreher sörgyár, a Nemzetközi orvostörténeti kongresszus résztvevői gyárlátogatáson.

Érdemes olykor antikváriumokban kutakodni. A minap a kezembe került egy viharvert könyvecske, címe: „Budapest részletes kalauza, a Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének hivatalos útmutatója, a Turistaság és Alpinizmus Lap- Könyv- és Térképkiadó 1926-os kiadványa”.

Egy páratlan tudású zsebkönyv

Íme, itt, az első igazi magyar guide! dr. Thirring Gusztáv földrajztudós, statisztikus, demográfus műve az akkori turisztikai nevezetességekkel ismertet meg, alaposan és olyan apró részletekkel, amelyeket később felhasználtak például épületek háború utáni rekonstrukciójánál, vagy egyes nagy értékű festmények sorsát nyomon követve. Ugyanis azt is feltünteti az alapos szerző a könyvben, hogy például a Szépművészeti Múzeum egyes termeiben milyen festmények tekinthetők meg.

 Fotó: Fortepan - 1936 Magyarország, Budapest XIV. Hősök tere, Szépművészeti Múzeum. 

A szállodák szobaszámától kezdve bizonyos intézmények nyitvatartási idejéig sok mindent megtudhatunk a kis zsebkönyvből. Nem hiányzott a marketing sem: a belső borítón Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertjének hirdetése ötlik a szemembe. „van ott tenniszpálya, gyermekjátszótér, vendéglő, kávéház, tejivócsarnok, nyáron szimfónikus zene, télen jégsportok”. A pályaudvarok, hajóállomások, idegenforgalmi szervezetek és utazási irodák száma lenyűgöző.

Fotó: Fortepan - 1927 Magyarország, Budapest II. Bem (Margit) rakpart, Bem József (Pálffy) téri hajóállomás, háttérben a Margit híd és a Margit-sziget.

Nemcsak az akkori turisztikai nevezetességekkel ismertet meg dr. Thirring Gusztáv könyve, hanem egyebek között a főbb kormányhivatalok feladatával, a lakosság vallási összetételével, a temetők felsorolásával (többnek már nyoma sincs – ki tudja, merre volt az Alvinczi katonai temető?). Dr. Thirring Gusztávról tudni való, hogy 1861-ben született Sopronban, és 1941-ben hunyt el Budapesten. Magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, az MTA rendes tagja. Kezdetben földrajzi, majd demográfiai kérdésekkel foglalkozott, és nagy szerepe volt a kivándorlások statisztikai feldolgozásában, de mindenekelőtt a turizmus népszerűsítésében végzett munkássága ugyancsak jelentős.

 Fotó: Fortepan - 1937 Gellért strand

Elektromos gyógymódok, árnyas, nagy parkkal

A hátsó borítóból megtudható, hogy Kókai Lajos Kammermayer Károly utcai könyvkereskedésében se szeri, se száma az autó-, turista- és katonai térképeknek, valamint a testnevelési, sport- és cserkész kézikönyveknek. Az Andrássy út 13-ban Plökl és Haas hívogat turista és síelő eszközöket kínáló sportszaküzletébe. Világmárkák következnek: a Meinl, a Dreher, az Adrema is hirdet.

 Fotó: Fortepan - 1929 Magyarország, Budapest X. Dreher sörgyár, a Nemzetközi orvostörténeti kongresszus résztvevői gyárlátogatáson.

A Dr. Batizfalvy Szanatórium az Aréna úton – árnyas nagy parkkal - azzal nyugtat, hogy igen mérsékeltek a napi díjai, magánklinikai osztályon már 140 ezer korona. Víz-, fény- és elektromos gyógymódok, röntgen és vegyi laboratórium - bejáróknak is - soványító és hízókúrák egyaránt elérhetők, mind magyaroknak, mind külhoni gyógyulni vágyóknak. Természetesen csak egy szűk, nagyon módos réteg számára.

Dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János egész turisztikai sorozatot írtak, magyarul, németül, franciául és angolul, Pannonhalmáról, a budai hegyekről, Egerről és környékéről, a Magas Tátráról, Pécsről és a Mecsekről. Mint jelzik a mű végén, legközelebb Tihany, Veszprém és Pápa nevezetességeivel ismertetik meg a nagyérdeműt.

 Fotó: Fortepan - 1932 Lillafüred Palota szálló

Hogy megjelentek-e vajon ezek a guide-ok is, nem tudom. Bizonyára igen, hiszen békeévek jöttek.

Budapestről írt kalauzuk népszerű lehetett, hiszen a kezemben tartott, kissé megviselt kötet már a harmadik kiadás volt, sajnos, az impresszumból nem derül ki, ki készítette a 60 művészi   illusztrációt és a 15 alaprajzot.

Repüljünk Bécsbe

A főváros történelmének részletes krónikája után következnek a gyakorlati tudnivalók, a pályaudvarok, hajóállomások, idegenforgalmi szervezetek és utazási irodák felsorolása. A légiforgalom adatait furcsa olvasni, hiszen 1926-ot írunk… De a mátyásföldi repülőtér már működik, a Vörösmarty tér 3. szám alatt található irodában jegyet lehet venni Párizsba, Prágába, Varsóba, Bécsbe, Belgrádba, Bukarestbe. A Magyar Légiforgalmi Rt. Budapest Bécs között reptet az ismertető szerint, jegyek az Erzsébet körút 9-ben kaphatók. A New York Palota épületében…

 Fotó: Fortepan - 1934 repülőgép

Márciustól novemberig naponként, tavasszal és ősszel háromszor egy héten van járat. Az utasokat a budapesti központi irodákból autóval szállítják ki a reptérre. Egy-egy gépen 3-10 utast, valamint levél- és csomagpostát szállítanak.

Ilyen járaton utazott Karinthy is, hogy Bécsből aztán eljusson Stockholmba, az agyműtétjére. Az utasokat a budapesti központi irodákból autóval szállították ki a reptérre.

Nászút, féláron

Hidroplánnal is utazhattak az akkori kalandvágyók, a Gellért térről indultak a vízi repülők. Az Aero Express kirándulójáratai a Duna mentén és a Balatonra közlekedtek. Azóta sem utazhatunk repülővel a magyar tenger mellé…

A MÁV gazdag választékot nyújtott utazási kedvezményekből. Már akkor is szerették, ha a gyógyulni vágyó külföldi két hétre érkezik az enyhet adó magyar fürdőkbe, cserébe fél áron utazhatott hozzánk és vissza. Természetesen jelentős kedvezményt kaptak a csoportosan kirándulók, és a sportszövetségi tagok is.

 Fotó: Fortepan - 1900  Magyarország, Budapest VI. Nyugati pályaudvar. A kép 1878 körül készült.  Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.202

Az akkori fővárosi szállodákról azt is megtudjuk, melyiknek hány szobája volt, és hogy küldtek-e az érkező vendég elé társaskocsit a pályaudvarra. A Gellért küldött… De hangversenyteremmel egyedül a körúti Royal bírt, amelyet előkelő jelzővel illetett az akkori hoteltesztelő csapat.

Az utazási irodák már akcióznak: nászutasok féláron utazhattak, erről a Nászút féláron című bájos filmből - Tolnay Klári és Jávor Pál főszereplésével – többet hallhatunk.

A panziók, éttermek, bor- és sörházak, cukrászdák, tejcsarnokok és kávéházak teljes felsorolására nincs alkalma a szerkesztőknek, de több tucatnyi híresebb helyet pontos címmel közre adnak.

 Fotó: Fortepan - 1939   Magyarország, Budapest I., budai Vár Szentháromság utca 7., Ruszwurm cukrászda.

Fényjátékházba menjünk vagy táncos teára?

Aki ezt a kis könyvet megvette, szinte mindent megtudhatott az akkori villamosjáratokról, az autóbuszok menetútvonaláról, a siklóról - jegyárakkal együtt - a taxikról, amelyek taksamérővel voltak ellátva, a dunai gőzösök tarifájáról és a küldönc vállalatok elérhetőségéről is. A kormányhivatalok és posták címei, a templomok istentiszteleteinek időpontjai után következnek a szórakoztató intézmények, a színházak, varieték, cirkuszok, a fényjátékházak (mozik) hangversenytermek, térzenék, táncos teák helyszínei, a rádió és telefonhírmondó műsorának ismertetése.

  Fotó: Fortepan - 1941  Magyarország, Budapest IX. Haller tér.

A sportszervezetek, a hivatalos ünnepélyes események, az egészségügyi intézmények, közoktatási és művelődési intézmények adathalmaza után Budapest szinte összes jeles épületét, köztük természetesen a Parlamentet és a királyi várat, annak történetét, tervezőit mind megemlítik, a nagyobb múzeumok szinte teljes gyűjtemény listája elérhető, emeletenként és termenként, alaprajzzal. De az is, hogy hány sas vagy vízimadár lakik éppen az Állatkertben!

Ezután Budapest környéki kirándulóhelyek következnek, a Budai-hegység, a János-hegy, a Sváb-hegy, amelyek ma már a főváros részei, de akkor még külsőbb részeik kis falvak voltak és nem is tartoztak a nagyvároshoz.

 Fotó: Fortepan - 1900  Magyarország, Budapest XII. Normafa lejtő (Nagyegyetemi vagy a Nagy Norma), háttérben a János-hegy.

Hol pengőben, hol koronában

Aprólékos és alapos munkát végeztek a szerkesztők, hiszen például belépődíj, menetrend és jegyárakban naprakész adatokkal kellett szolgálniuk. Mindez gondos korrektori munka nyomait viseli, sehol egy elütés.

A különféle árak és tarifák hol még koronában, hol már pengőben vannak megadva, így lehet, hogy a Budai-hegység részletes kalauzát és térképét 1.60 pengőért árulják (nagy pénz volt ez akkor, egy szegény család heti kenyér- és tejadagját majdnem fedezte) – míg a taxik várakozási ideje hat percenként 1800 korona.

A teljes, akkori budapesti utcajegyzék, a térképek, a rövidítések, a hirdetések megszerkesztése, a kiemelések, utalások a szerkesztők gondosságát tükrözik, a hibátlan nyomtatás pedig ifj. Kellner Ernő V. kerületi, Csáky utcai nyomdájának munkáját dicséri.

 Fotó: Fortepan - 1934   Magyarország, Budapest I., Halászbástya, budai Vár

Aki ezt a kis könyvet végig lapozza, fogalmat alkothat nemcsak az 1926-os év Budapestjéről, hanem a XIX. és a XX. század történelméről, arról a virágzó nagyvárosról, amelyet pár év múlva százféle formában örökít meg az ekkor még csak éppen mocorgó filmgyártás.