Kaposvár, a virágzó város
Szerző: Barna Judit
Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán
A hazai turisták körében Somogy megye fő turisztikai vonzereje a Balaton déli partján sorakozó üdülő települések. A tótól eltávolodva és délre haladva azonban a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban szívélyes falusi vendéglátással, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdőkkel és a megyeszékhely, Kaposvár épített örökségével találkozunk. A természetjárók kedvelt célpontjai a régió nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a Zselic.
A 67-es úton haladva…
Az M7-esen autózunk Balatonszemesig, az elágazásnál lefordulunk az R67-es útra. Kaposvár felé haladva, a Mernye és Mernyeszentmiklós közötti szakaszon felcsendül a Republic együttes „Nagy esők jönnek és elindulok, elmegyek innen messze, a 67-es úton várhatsz rám dideregve…” ikonikus dallama. Bódi László (Cipő) emlékezetes száma az együttes eredettörténetéhez kapcsolódik. A 2019-ben megnyitott, különleges zenélő úton a külső sávba beépített recés elemek adják a dallamot.
Somogy megye és székhelye, Kaposvár a Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva és a Balaton ölelésében található. A Kapos folyó mentén fekvő város ősidőktől lakott volt - kelták, rómaiak, avarok, germánok váltották egymást az évezredek alatt. 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok ezen a tájon. A hét dombra épült település története a magyar állam megalakulásának idejére nyúlik vissza. A város említése először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.
Ugorjuk át a történelem viharos évszázadait és közelítsünk a jelenhez! Az apró mezőváros a 19. században elindult a polgárosodás felé. Kialakult a városközpont a vármegyeházával, a városháza épületével, a nagytemplommal és már kőburkolatú utakon járhattak a Kaposvárra látogatók. A 20. század első fele a művészeti élet pezsgését jelzi, mert olyan jeles művészek telepednek le, vagy keresték fel a várost, mint Rippl-Rónai József, Ady Endre, Fekete István és Bernáth Aurél. Az itt született neves festőművész, Rippl-Rónai József emlékének hűséges őrzésében és ápolásában Kaposvár kiemelkedő kulturális munkát végez.
Magyarország legszebb főtere, főutcája
Dél-Dunántúl legnagyobb városa, a 60 ezer lakosú Kaposvár megismerése kezdődjék egy belvárosi sétával. Szívjuk magunkba a századelő békés érzetét keltő, mediterrán hangulatot, egy igazi európai városban! Kaposvár szíve a Kossuth tér, az innen induló 1200 méteres sétáló utcán főként olyan egyemeletes lakóépületek a jellemzők, amelyek földszintjén üzletek működnek.
Igazi békebeli promenád hangulatot árasztó központi városrész méltán nyerte el 2010-ben a "Magyarország legszebb főtere, főutcája" címet.
Az 1910-es évek Virágos Kaposvár mozgalmának ma is követője a város. 2003-ban első helyezést ért el a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyben, majd 2004-ben arany minősítést szerzett Franciaországban az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén. Minden évben több ezer virágtő kerül a szobrokat, járdákat, utakat övező ágyásokba, villanyoszlopokra, így aki tavasztól őszig látogat Kaposvárra, teljes virágpompájában találja a várost.
A színes virágok kavalkádja nemcsak szemet gyönyörködtető látvány, hanem az óriás platánfákkal együtt jó levegőt is adnak a városnak. Az élhető, tiszta levegőhöz hozzájárul, hogy a város vezetése elkötelezett az energiafelhasználás optimalizálásában, ezért biogázzal és elektromosan hajtott buszokat működtetnek a tömegközlekedésben, valamint a megállókba napelemes utas-tájékoztatókat állítottak fel.
A központi tér és a környező utcák építészeti szempontból Európában egyedülállóak, mert kétszázhúsznál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. Az épületek főként 19. század végi stílusúak, vagy a 20. század első évtizedeinek jegyeit viselik magukon.
A téren meghatározó a Városháza neoreneszánsz épülete a 40 méteres tornyával
és az erkély alatti, óránként megszólaló kis harangokkal.
Nagyboldogasszony-székesegyház, az ország egyik legnagyobb katolikus temploma. A város jelképe eredetileg plébániatemplomként épült 1886-ban, 1993-tól a kaposvári püspökség székesegyháza lett.
A sétálóutca közepén a leghangsúlyosabb a megyeháza klasszicista épülete, falai közt működik a Rippl-Rónai Múzeum. A közelében áll a barokk Dorottya ház, Csokonai Vitéz Mihály a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposzában erre a házra és a történet hősnőjére utal.
Érdekesség: a Giro d’Italia harmadik magyarországi etapja a Dorottya ház előtt rajtolt május 8-án, vasárnap. Kaposvárról a Nagykanizsára vezető 61-es főútra tekernek, majd a Hévíz, Keszthely, Badacsony, Tihany útvonalon érkeztek Balatonfüredre, a célba. A rangos kerékpár körverseny nemcsak a sportról szól, hanem történelmi, kulturális értékek iránt érdeklődést keltő aktív turisztikai esemény.
A turistákat a belvárosi sétára az illatos virágok, szép épületek, valamint a teret és a sétálóutcát díszítő műalkotások, szobrok és szökőkutak is vonzzák: Nepomuki Szent János, Mária-oszlop, Időjárásjelző házikó,
Napkerék, Tótágas, Rippl-Rónai szamárfogatos szobra, Zsolnay-kút, Játszó gyerekek, Ady és Rippl-Rónai közös szobra, Florentin, Négy évszak szökőkút mind-mind fotóra kívánkozik.
Három színház közös előadása
Szálláshelyünk, az 1911-ben épült Dorottya Hotel Kaposvár legújabb és egyetlen 4 csillagos szállodája, mely egyszerre vonz történelmi múltjával, jellegzetes szecessziós stílusával és modern kialakításával. A városközpont szívében, közvetlenül a sétálóutca szomszédságában helyezkedik el a saroképület.
Innen a vasútállomás felé haladva elénk tárul a Csiky Gergely Színház vörös homlokzata. A színjátszásnak mindig jelentős szerepe volt a városban, emiatt a 19. század végére már esedékessé vált egy állandó kőszínház építése. A város vezetői 1908-ban kijelölték a helyét és meghirdették a nyilvános pályázatot. Az ország színházépületei közül is kiemelkedően szép, szecessziós épület tervezésekor arra figyeltek, hogy legalább egy férőhellyel nagyobb legyen a nézőtér, mint a pécsié.
Mivel éppen május 3-án érkeztünk és akkor este, egyszer került színre a Mária evangéliuma rockopera, meghívónk az előadásra jegyekkel lepett meg bennünket. Tolcsvay László- Müller Péter-Müller Péter Sziámi alkotását, a kaposvári művészeken kívül, a szegedi és a győri színházak színészei, táncosai, zene-és énekkarai egészítették ki, a 30 évvel ezelőtti, Madách színházbeli ősbemutatónak méltó emléket állítva.
A színház előtt a város első szökőkútjának közepén, a pécsi Zsolnay gyárban 1913-ban készül szobor, a Táncospárok áll. Az idők folyamán elsárgult eozin majolikát a közelmúltban egy kozármislenyi művész-házaspár újította fel.
Rippl-Rónai nyomában
Kaposvár hét dombra épült, tartja a történeti emlékezet, egyik a Róma-hegy, rajta a Rippl-Rónai Emlékház.
A kaposvári születésű, impresszionista festő 1908-ban nyaralóként vásárolta meg a romantikus stílusú épületet, ahol gyakran látta vendégül a kor nagy művészeit. A földszinti és emeleti szobák, valamint a festőműhely a művész saját bútoraival, használati tárgyaival és nyolcvan képével hűen tükrözik az eredeti állapotokat.
Az otthoni környezet és a családi atmoszféra Rippl-Rónai művészetének állandó témájául szolgált. A villa felújított parkjában minden tavasszal tízezernyi nárcisz nyílik - néhány éve minden tavasszal megrendezik a kaposváriak itt a családi programokkal tarkított Nárciszünnepet.
A művész iparművészeti alkotásai számára a kertben épített látogatóközpontban a rekonstruált Andrássy-ebédlő csodálható meg.
Rippl-Rónai József 1897-ben kapott megbízást gróf Andrássy Tivadartól a család Duna-parti palotája ebédlőjének megtervezésére. Az alkotó által tervezett Andrássy-ebédlő az egyik első szecessziós enteriőr volt Magyarországon.
Kaposvár számtalan turisztikai érdekességéről lehetne még beszámolni, de most térjük át egy másik írásra, nézzük meg a sok szép fotót, amelyek a város környékére csábítják a kirándulókat. Legalább ötven olyan kincs van a Zselic Tájvédelmi Körzetben, amelyeket kerékpárral, gyalogosan, részben autóval lehet megközelíteni.
Induljunk hát tovább!
Folyt.: A dimbes-dombos Somogyország kincsei