Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A több nyelven elkészült Világörökség útlevél végigkalauzolja az utazókat a környék látnivalóin, köztük egy nagyszabású projekt keretében egymásra fűzött, felújított világörökségi helyszíneken. Képzeletben gyűjtsünk a helyszíneken pecséteket a kis kártyára, a valóságban pedig ismerkedjünk meg a csodákat rejtő táj nevezetességeivel!

A Fertő-táj ékkövei nevet viselő projekt a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának vezetésével, szakmai szervezetek és az érintett hat önkormányzat együttműködésében valósult meg. A pályázat célja az volt, hogy a kulturális örökséghelyszín egyedi adottságait a turisztikai funkciók bővítésével és a térségben található értékek megőrzésével még vonzóbbá tegyék.

406 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból gazdagodott Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród egy-egy nevezetessége, emellett a települések új szolgáltatásokkal, programcsomagokkal, vezetett túrákkal és információs anyagokkal is várják a kikapcsolódni vágyókat.

 

 

 

 

A Fertő-Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe és maga a Fertő tó 2001-ben együtt kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. A megtisztelő tagságot a térség gazdag történelmi, kulturális és épített örökségeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. Felsorolni is lehetetlen azokat a látnivalókat, amelyek a világ egyik legszebb vidékeként számon tartott Fertő Kultúrtájra csábítják az utazókat. Ide kötődik a Széchenyiek és Esterházyak élete, itt található Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma is. A legismertebbek mellett azonban olyan felfedeznivalókat is tartogat a táj, amelyek a Fertő környékének eddig rejtett arcát mutatják.

 

„Évente mintegy százezer látogató érkezik térségünkbe, de szeretnénk, ha még többen ismernék meg a vidék rejtett szépségeit is. Minden településen, minden dűlőn találunk kiemelkedő kulturális vagy természeti értéket, de a Fertő-táj igazi különlegessége ezek összességében, a sokszínűségben rejlik.”– mondta Taschner Tamás,

 

 

 

a konzorciumvezető Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője.

 

„Nem véletlenül kapta projektünk a Fertő-táj ékkövei nevet. A vidék annak mutatja meg magát teljes egészében, aki rászánja idejét a legendák megismerésére, a kastélyok, falusi kistemplomok, főúri családok és paraszti hajlékok történeteinek meghallgatására, a parkok, a tó környékének bejárására, a védett növény- és állatvilág felfedezésére. Mindegy, hogy valaki az aktív kikapcsolódást vagy éppen a spirituális elmélyülést kedveli, a Fertő-táj felejthetetlen emlékeket kínál az ide látogatóknak.”

 

Barangoljunk hát a Fertő-táj ékkövein lépkedve!

Magaslaton és az édenkertben

A Fertő-tó déli partját övező dombsor és nádas között fekszik a kis Fertőboz. A Fő utcáról indul a kilátóhoz 330 felújított lépcső,

 

 

 

 

amiket nem lehet megúszni, ha páratlan kilátásban akarunk gyönyörködni. A Gloriette, a „kis ház” - eltérően a kor hasonló építményeitől - nem egy kastélykertben létesült, hanem egy kitüntetett kilátóhelyen.

 

 

 

 

A falu máig is legjelentősebb műemlékét gróf Széchényi Ferenc építtette 1802-ben az őt meglátogató József nádor emlékére. A Fertő-táj a magaslatról teljes terjedelmében előttünk fekszik, jól látható a titokzatos sós tó mocsár- és lápvilága és a sokarcú táj. Jó időben a több mint 60 kilométerre lévő Pozsonyi várig is ellátni.

A 187 méter magasan álló kilátó a beruházás keretében díszburkolatú fogadóteret kapott, kupoláját és feliratait helyreállították,

 

 

 

 

fakorláttal bővített új lépcsősorral, padokkal és kerékpártárolóval kiegészülve ismét méltó fényében tündököl és várja a turistákat.

 

 

 

 

Hidegség faluban a Papkert egy igazi édenkert,

 

 

 

 

szakrális, meditatív helyszín és lelki fürdő. A Sopron–Fertőd úton, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára.

 

 

 

 

A látogatók új, terrakotta színű gyalogúton kezdhetik meg a barangolást, miközben az ösvényeken és fahidakon vezető sétaúton a bibliai idézeteket tartalmazó tábláknál tarthatnak pihenőt. A sétányon különböző burkolatú mezőkön lépdelhetünk mezítláb,

 

 

 

 

az ösvény közepén pedig friss forrásvízzel táplált, folyami kaviccsal bélelt Kneipp lábmosóban az egész testünk felfrissülhet. Az élő vizek kertjében 21 időszaki forrás fakad, amelyek vizét kis gátak, kanyarok, tavak lassítják.

A kert közepén található Mária barlang

 

 

 

 

fontos kegyhelye a helyieknek és az ide érkező zarándokoknak. Az új, díszköves fogadótér alkalmanként szertartásoknak és megemlékezéseknek is helyet ad.

 

 

 

 

 

A Papkert szerves egységet alkot a falu felett őrködő Szent András-templommal, együttesük szépen mutatja a kereszténység hatását a Fertő-tájon.

 

Helytörténeti és néprajzi gyűjtemények

Fertőhomokon a 16. század óta élnek horvátok, ősi kaj nyelvjárásuk eredetét ma az anyaországban is kutatják. Az itt élő történelmi népcsoportok hagyományainak és kultúrájuknak fontos elemei voltak a táj világörökségre való jelölésének. A település önkormányzata 2001-ben vásárolta meg és újította fel a mai tájháznak otthont adó,

 

 

 

 

műemlékvédelem alatt álló épületet, azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa e sajátos kultúrájú, horvát település múltját és hagyományait.

 

 

 

 

 

 

A felújítás során a tájház korabeli hangulatát megőrizték, az 1930-as éveket bemutató miliőt látunk hitelesen, eredeti bútorokkal, berendezésekkel. A konyhában, a kemence mellett csikó sparhelt, konyhai eszközök, vízpad és egy patinás néprádió adja a történelmi légkört. A hajópadlós szobában szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények - bennük gazdag textil gyűjtemény- bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek között élt közel kilencven éve egy család.

 

 

 

 

A lakók mindennapjaiba jobban beleképzelhetjük magunkat az eredeti horvát népviseletbe öltöztetett bábuk között.

 

 

 

 

Az udvarban ólak és a pajta van, a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeivel. A tájház, amely 2004-ben elnyerte „Az év tájháza” megtisztelő címet, a falu kulturális életének egyik legfontosabb helyszíne,

 

 

 

 

népszerűek a hagyományápoló rendezvények: a pünkösdölés, a húsvéti tojásdobálás, a falunap, a diófesztivál és a világörökségi nap eseményei.

 

Hegykőn, Mariska néni háza modern, turisztikai információs pont. A település a Fertő-táj egyik központja a termálfürdőjével, programjaival, színvonalas szálláshelyeivel és éttermeivel. Itt vezet keresztül a Fertő-menti kerékpárút is, amely a közép-európai térség egyik legnépszerűbb túraútvonala, egy szakasza az EuroVelo 13-nak is része.

 

 

 

 

A Széchenyi Ödön park mentén futó Nyárfa soron áll Mariska Néni Háza: itt jött létre az új turisztikai információs pont, mely a tavat megkerülő ezernyi biciklis turista egyik bázisaként szolgál pihenőhelyül. Megtalálhatók itt a környék körbetekerhető útjairól, kerékpáros-barát szálláshelyeiről, vendéglátóhelyeiről szóló ajánlatok, emellett tippeket kaphatnak a látogatók a bringás programok hajózással, vonatozással, vagy fürdőzéssel való kombinálására.

 

 

 

 

A táj szépsége, a környékbeli falvak hangulata, a jól kiépített határon átnyúló bicikliút-hálózat mellett számtalan szabadidős lehetőség csábítja kerekezésre a vendégeket. Érdemes a mindennapok sietségét hátrahagyva kerékpárra szállni, és időt hagyva a felfedezésekre, elmélyülni a vidékben rejlő szépségekben.

 

Hegykőhöz kapcsolódik az aktív pihenés közkedvelt eszköze, a kerékpár hazai történetének kezdete: a Széchenyi Ödön park névadójának édesapja, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós Angliában ismerkedett meg a kerékpár ősével, a drezinával (Draisine/Laufmaschine), amelyet hazahoztak Magyarországra.

 

Sokféle mesterséget űztek a régiek a Fertő partján, de Sarród volt az egyetlen település, ahol gyékényfonással is foglalkoztak a helyiek. A település tájháza,

 

 

 

 

amely a Fő utcáról nyíló kis utcácskában található, kincsként őrzi a régmúlt korok különleges iparának és mindennapjainak emlékeit, eszközeit, régészeti leleteit. A néprajzi gyűjtemény egy része a gyékény és a sás feldolgozásának sokszínű bemutatóhelye. Helyiségekben megismerhetjük az egykoron híres mesterséghez kapcsolódó korabeli eszközöket, de a helyiek hétköznapjai, és ünnepei is visszaköszönnek a házban kialakított interaktív kiállításon.

 

 

 

 

 

A hagyományoknak megfelelően újraálmodott udvarban található új, fedett szín, a pajta melyben a falu megmentett régi cséplőgépe, a paraszti gazdálkodás eszközei, és kisebb kerti szerszámok tekinthetőek meg.

 

 

 

 

A fejlesztések során nem csak az interaktivitást, de a fenntarthatóságot is szem előtt tartották: a tájház éves energiaszükségletét biztosító napelemeket telepítettek az újonnan épült fészer tetejére,

 

 

 

 

 

az udvarán pedig saját kútjából működtetett öntözőrendszert építettek ki. Emellett komposztálóval, gyümölcsfákkal, gyógy- és fűszernövényekkel is gazdagodott a ház. 

 

Látogatóközpont a kastélyban

A Fertő-táj falvaiban a nemesen egyszerű népi építészet mellett a kastélyok kiemelkedő kulturális és történelmi értéket képviselnek.

 

 

 

 

Érdemes a táj felfedezését a Fertőszéplakon, a Peisonia Látogatóközpontban befejezni, melynek nevét a Fertő tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette. A tó körüli települések, így Fertőszéplak építészeti arculata is, a 18-19. századok öröksége.  Fénykora a Széchényiekhez kötődik: Széplak és a kastély az 1600-as évek végétől másfél évszázadon át szolgált a család lakhelyéül, ez idő alatt a település a térség gazdasági központjává emelkedett. A Templom-dombon épült fel a Széplaki Hármashalom egyedülálló együttese, mely a Széchenyi kastély mellett magában foglalja a templomot, a kálváriát, a Szent Szív szoborcsoportot.

 

 

 

 

Az impozáns Látogatóközpontnak a felújított kastély ad otthont,

 

 

 

 

emeletén a Fertő-táj értékeit bemutató interaktív kiállítást láthat a vendég. Páratlan növény- és állatvilág, a történelem, a borkultúra, a nemzetiségek tárgyai, a főúri és paraszti építészet, és más régészeti leletek kaptak itt helyet.

 

 

 

 

 

A Fertő-táj ékkövei projekthez kapcsolódóan a legkisebbek számára készült a Színezd ki a Fertő-tájat! kifestőkönyv, és a helyszíneket meglátogató osztálykirándulások számára a weboldalról letölthető útikönyv.

 

Kiváló hazai boraink egyik legjelentősebb termőterülete a Soproni Borvidék. Utunk végén a meghívóink gondoskodtak arról, hogy a sok helyi borászat közül az egyik legelismertebbet a kastély falai között megismerjük.

 

 

 

 

A Vincellér Borászat borainak poharazgatása közben Molnár Tibortól, az egyik tulajdonostól megtudtuk, hogy társaival együtt mintegy 45 hektáron gazdálkodnak a vidék legjobb dűlőiben. Idei különlegességük a Zöldike, a pasztörizált must.