Szerző: Mészáros Cecilia

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Ercsi nem nagy település, de a városban mégis több turisztikai érdekesség található. Ráckevéről kompon is el lehet jutni Ercsibe, amely többek között arról is nevezetes, hogy minden évben a Mohácsi csata lovas zarándoklata innen indul Ercsiből, emlékezve arra, hogy az 1526-os Mohácsi csata idején II. Lajos király itt vonult át seregivel Mohács felé.

Ercsi sem kerülte el a történelmi viharokat, a török uralom után az 1629-es első nagy rác (bosnyák, horvát, szerbek) letelepedés után a város népessége szépen nőtt, ők mindig meghatározóak voltak a város életében, ma is őrzik hagyományaikat. Idegenvezetőnk szerint A 16. század végén összeírt adózók magas száma volt rác, mindig is békességben éltek az itt élő népekkel. Egyetlen viszályról tudnak, az 1880as években tettlegességig fajult a vita arról, hogy milyen nyelven folyjék a mise. A utolsó három generáció már nem beszéli a rác nyelveket, hagyományaikat az idősebb korosztály tartja.

A katolikus vallás mindig is nagyon meghatározta a várost, a rácok betelepülése pedig ezen csak segített. A 18. században felépült monumentális barokk stílusú római katolikus templom nem csak a helyi, de a környező országok katolikusait is ide vonzotta, hiszen az Ercsi Szűz Mária képnek csodatévő erőt tulajdonítottak a helyiek.

Itt is, mint Ráckevén a folyó biztosította a megélhetést, magát az életet, egy évszázada még halászcsónakok tucatja szállt vízre hajnalonként, a halászat több mint félszáz családnak adta a mindennapi kenyérre valót, de a valódi kenyeret is a Duna adta, hiszen a kápolna magasságáig telepedtek a Duna árvonalában lecövekelt hajómalmok, aki a környéken jó lisztet szeretett volna ide jött Ercsiben.

Ezen felül nem csak a Duna volt az ercsi gazdaságok fő alapja, hanem a remek termőföldek is, ez adta az alapot annak, hogy az iparosodásig a város népe az uradalmi területeken végzett munkából élt. Később, 1912-ben elindult a cukorgyártás, ez volt az akkori Európa egyik legkorszerűbb cukorgyártási kisüzeme.

A város rohamosan fejlődött, ezáltal az oktatás és a város életszínvonala is. Eleinte katolikus egyházközösség iskolái működtek, de 1885-re már nyolc elemi iskola, a községi iskola mellett, valamint egy magániskola és két kis létszámú zsidó iskola.

Tűzoltótorony

Az 1903-ban épült, torony a mai napig teljes pompájában ékesíti a belvárost. az Ercsi Önkéntes Tűzoltó Egylet volt akkoriban a legnépszerűbb, hiszen a város legfontosabb munkáját látták el, az egylet megalakulásával és a város támogatásával, hamar szert tettek lóvontatású tűzoltófecskendővel, de lajtos kocsi is állandó készültségben állt.

Az 1930-as években a város még jobban fejlődött, korszerű strand épült, még több látogatót vonzva a városba, menetrendszeri hajók érkeztek, mivel akkoriban a Fő tér a Duna parthoz közel volt, így igazán pezsgő Duna parti város volt. Piacot tartottak hetente többször. Zárda iskola nyílt, a Mária kongregációs nővérek vezetésével.

A II. Rákóczi Ferenc laktanya az 1950-es években alakult meg munkát adott az itt élőknek, tisztilakó telep épült, majd óvoda a tisztek gyermekeinek, virágzott a város. Sajnos az 1990-es években bezárták a cukorgyárat és a laktanyát is. Ezzel sok-sok ember veszítette el munkahelyét és kényszerült Budapestre bejárni dolgozni, ezzel megnehezítve a város életét.

Eötvös-kápolna

Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetője báró Eötvös Ignác, császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és főpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsin birtokos.

A kápolna sírboltjába először az öreg Lilien bárót temették el, 1828-ban. Őt követte lánya – Eötvös József édesanyja – Anna 1858-ban. Ekkor már Ercsi nem volt az Eötvös-család birtokában, anyagi okok miatt kénytelenek voltak eladni.

Az Ercsiben töltött boldog időszak azonban oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendeletében meghagyta, hogy halála után a Duna fölé 40 méterrel magasodó kápolnába temessék, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. 1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Az obeliszk és a kápolna között kis kertet alakítottak ki melyben egy kőszarkofág is helyet kapott.

Az így teljessé lett családi sírboltba már mást nem temettek. Eötvös József feleségét és gyermekeit máshol helyezték végső nyugalomra. A II. világháború heves harcai után az épület romlásnak indult. A kriptában lévő koporsókat többször kifosztották, a kápolna 2016 őszén újult meg.

Megnéztük a Eötvös múzeumot is, ahol az első terem Eötvös József családi hátterét mutatja be. Nyomon követhetjük a fiatal Eötvös életútját, irodalmi munkásságát.

Érdekesek a fiával – a kiváló fizikussal – való kapcsolatát bemutató dokumentumok is. A kiállítás második része hazánk iskolaügyének XIX. századi történetét mutatja be, Eötvös oktatáspolitikai tevékenységét helyezve előtérbe – korabeli tárgyak, bizonyítványok, tanári feljegyzések, tanulói munkák segítségével. A kiállítást egy népiskolai tanterem rekonstrukciója zárja, melynek padjaiba beülhetnek a látogatók, kipróbálva a régi idők iskoláinak író- és tanszereit.

Ercsi vezetői és a turisztikával foglalkozó szakemberei törekvései messze visznek, fesztiválokat terveznek, új munkahelyeket szeretnének. A meglévőt fejlesztik, a leendőt pedig építik.