Szerző: Barna Judit

Fotók: aktívpihenés.hu / Okolicsányi Zoltán

Magyarország második legnagyobb tanyás települése Petőfiszállás néven 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza, Ferencszállása és Szentkút térségeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma és legelők, kaszálók bérlője.

Ferencszállására, vagy Ferencszállásra a 13. században, IV. Béla idejében kunok érkeztek, akik hét nemzetségi szervezetben letelepedtek a Duna-Tisza közének homokos vidékén. Erről tanúskodik a vidék városainak, falvainak nevében a ’kun’ szó: Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott települést hosszú ideig Kiskunfélegyháza használta legelőként. Később a termőföldek önmegváltással, redempcióval a helyi jobbágyság tulajdonába került, akik létrehozták az árutermelő paraszti birtokokat. Ezzel a nagy változással máig fennmaradt a tanyás gazdálkodási rendszer.  

 Virágzik a tanyasi életforma

Petőfiszállás szerkezetére a sokszínűség jellemző. A külterület szórt tanyavilág, belterület többutcás lakófalu, amelyen az M5 autópálya és az 5-ös autóút is keresztül megy. Ezt a kedvező adottságot használja ki a falu vezetése azzal, hogy az utak menti szolgáltatásokat - például a benzinkutat- helyi vállalkozók működtetik, így jelentős iparűzési adó kerül az önkormányzat gazdálkodásába.

Szász János polgármester,

aki 10 éve vezeti a falut, büszke ezekre a vállalkozókra és az önkormányzat által fenntartott tanyavilágra. Legfontosabb teendőinket ’A mi falunk, a mi jövőnk!’ elv vezérli –mondja. Jó érzéssel hallgattuk, hogy az elképzelések megvalósításának kulcsszereplői a vállalkozások, a község lakói, a közigazgatási munkatársak, valamint kimagasló a településen működő szociális ellátás és a tanyagondnoki szolgálat. Az ésszerű gazdálkodás lehetőséget teremt a turizmus  fejlesztésére, így szálláshelyek létesítésére - az egyházi értékek megbecsülése okán- a Pálos rend is többszázmillió forint támogatást kaphatott. A vendégek belátható időn belül kerékpár úton mehetnek majd meglátogatni a Pálosszentkúti zarándokhelyet, és 3 kilométer hosszú tanösvény készül a Péteri-tónál tervezett látogatóközponthoz is.

Egy nagy léptékű beruházás elképzelésével a Pálosszentkúti forrás vizéből és környékbeli homoki borból egy fröccsüzemet akarnak megvalósítani. A Pálos víz nevű ásványvíz receptje, és a gyártás technológiája már elkészült; rövidesen az ide látogató  turisták is élvezhetik a könnyű üdítő italt.

A polgármester azt vallja, hogy a falu alkalmas a turizmus fejlesztésére, de szükséges egy hatásosabb, erőteljesebb marketing munka. Bugaccal, és Kiskunmajsával együtt közösen, egy csomagba ágyazva gondolják a vendégeket a régióba csalogatni. Ebbe a munkába a fiatalokat is bevonják munkahelyteremtéssel, a sportélet fellendítéssel, letelepedési- és családtámogatással, hogy megállítsák az elvándorlást.

Legendából hungarikum

Petőfiszállás központjától néhány kilométerre már messziről feltűnik egy liget-szerű, ősfás parkban Pálosszentkút kegyhely szépen gondozott zarándokháza, kolostora, kápolnája, plébániája és múzeuma.

A komplexum nem csak építészeti emlékeivel, csodatévő forrásával lett jelentős vallási zarándokhely, hanem sajátos környezetével is rendkívüli, hiszen a tanyavilág részeként, a Péteri-tó szomszédságában helyezkedik el.

Egy helyi legenda szerint a 16. században az itteni hívek a török elől menekülve a templomi szentségeket egy közeli kútba rejtették. Az évszázadok vihara sem ártott Pálosszentkút kútjának, így a hívek csodatévő zarándokhelyévé vált.  A kegyhely egyházi elismerése azonban csak a pálos rend megtelepedésével, 1939-ben történt meg, amikor a pálosok 150 évi száműzetésük után visszajöhettek Magyarországra. Budapesten a Szent Gellért hegy oldalában létesítettek Sziklatemplomot és kolostort, Pécsett, a Mecsek oldalán elkezdődött a rendház alapítása és templom építése, valamint ekkor adódott alkalom Ferencszállásra való beköltözésre.

Az Alföld egyik legnagyobb búcsújáró helye csak egy ideig kapott állandó gondoskodást, mert a szerzetesrendeket 1950-ben feloszlatták. 1995-ben a pálosok visszaszerzik a kegyhely 5 hold területét, ami az országban, azóta is egy jelentős vallási zarándokhely. Az akkori tanyai emberek utódaiban is él még a tisztelet és segítőkészség, ez abban nyilvánul meg, hogy a kegyhely körüli munkákban, a búcsúk előkészületeiben szívesen segítenek.

A pálos rend 800 éve meghatározó szerepet tölt be az ország történelmében, kultúrájában szellemi és lelki életében, a pálosok által emelt templomok, kolostorépületek, a képzőművészeti alkotásaik és irodalmi műveik hazánk maradandó kincsei. A Hungarikum Bizottság a Remete Szent Pál rendet, mint az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet 2017-ben hungarikummá nyilvánította.

Balla Barnabás plébános

meggyőződése, hogy Pálosszentkút Petőfiszállással és a Péteri-tóval együtt alkalmas a világ zajától való elvonulásra, elmélyedésre. Rendezvényeik: a Pünkösdi búcsú, a Kisasszony búcsú és a Motoros találkozó, valamint a buszos zarándok  utak hozzájárulnak a szervesen összekapcsolódó, három közeli település turizmusának fejlődéséhez.

A nádas rejtett kincsei

 A Péteri-tó Petőfiszállás és Pálmonostora határában egy még kiaknázatlan tájvédelmi terület. A tó a Dong-ér a kiskunfélegyházi homokos táj legnagyobb vízfolyása, amely egy forró nyáron ki is száradhat, mégis ez táplálja a múltat idéző 740 hektár szikespuszta-maradványt. Növényzettel borított vadvizes rétek és legelők különleges növény- és állatvilággal emlékeztetnek az egykori nagy kiterjedésű pusztákra.

 Fotó: Judit Berecz

Az eredeti szikes tó természetes partvonalát felhasználva alakították ki a táj arculatát, ami halastórendszer, homoki ligeterdős, és szikes pusztai környezet. Jellegzetes mocsári vegetáció, és a sós rétek növénytani értékei a mocsári- és tengerparti kígyófű, az agárkosbor, a kosbor és a vízi lófark. A tóparti nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág honos, mintegy 200 madárfaj talált otthonra. A Péteri-tavi madárrezervátum területén több gémfaj is él, közülük a legritkább a galamb nagyságú üstökös gém. A tó és az itt élő, költő, pihenő és táplálkozó, fokozottan védett madárfajok Magyarország meghatározó természeti kincse. A környék turisztikai fejlesztéseinek fontos eleme lesz a következő években a tó növény- és állatvilágának bemutatása, megismertetése és visszaalakítása eredeti állapotába.