Egy nap Esztergom macskakövein

Néhány hetes szervezés után összeállt az esztergomi látogatásunk programja, aminek a meghatározó eleme a szárnyashajó kötött menetrendje volt. Az Esztergomba érkezés és visszaindulás közötti néhány órát a lehető legértékesebben töltöttük el a történelmi városunk turisztikai nevezetességeinek újra felfedezésével. Nemcsak a Bazilikát, és a Várat csodáltuk meg, hanem jártunk a bőséges gasztronómiai kínálat egyik patinás helyszínén, sőt a kisvonattal Párkányban is megfordultunk.

 

Vízi szárnyassal a Dunán

A Duna hullámai a szokásosnál alacsonyabban nyaldosták a Vigadó téri hajóállomás himbálózó stégjét,

 

 

amikor vártuk a szárnyashajót a napsütötte augusztusi reggelen. Hamar eltelt a várakozási idő a Budai Vár, a Gellért hegy és az úszkáló hajók pompás látványával, amíg a Bíbic II. megérkezett.

 

 

A legénység serénykedett a kötelekkel, majd megkaptuk a beszállási engedélyt. A kínai újságírónő, Sziszi is éppen időben futott be pár helymeghatározó telefon után. 

A MAHART PassNave szárnyashajóparkjának legkisebb, 53 fős egységében megtudtuk, hogy a Vöcsök és a Sólyóm nagyobb testvérekkel együtt a három vízimadarat a Szovjetunióban gyártották és 1962 után érkeztek a Dunára.

 

 

Ön tudta, hogy manapság a szárnyashajó a leggyorsabb jármű a Dunán, és nincs is rajta fék? Azzal is tisztában van, hogy nem úszik, hanem repül? A szárnyashajózás az egyik legnagyobb vízi közlekedési élmény, a szárnyasok pedig a MAHART flottájának legkülönlegesebb darabjai.  A sikláshoz nagyon nagy sebességre van szükség, akárcsak a repülőgép esetében. A vízen sűrűbb közegben mozog a hajótest, de a szárnyon keletkezett felhajtóerő a 60 km/óra sebesség hatására kiemeli a vízből, így a hajó szinte siklik. Minél kevesebb víztömeget kell megmozgatnia, annál jobban siklik a víz felszínén. Az áramlások, és a nagyobb hullámok sokszor megtréfálják a turistákat, amikor pattog a vízen a szárnyas, de ez szerencsére nálunk kimaradt.

 

Hiába „szállnak” a hajók, éppen úgy elkopnak a futóműveik és a műszaki berendezéseik, mint az autóknak, a felújítás, modernizálás, és az utas kiszolgálását célzó eszközök beépítése is elkerülhetetlen. Utazás közben mi is élveztük a Duna-kanyar part menti tájait, és a lemaradó sétahajókat a hajó orrából filmező kamera adását az LCD monitorokon. És mennyi szépség látható út közben!

 

 

A Budapesti látkép után a Nagy-Dunaágban az első állomás, ahol jobboldalon kikötünk Vác, majd a Szentendrei szigetet elhagyva baloldalon Visegrád.

 

 

A másfél órás út alatt kényelmesen hátradőlve nézegettük a felbukkanó településeket, a part mentén kajakozókat, a homokos partokon hűsölőket, és persze a változatos tájat, Nagymarost, Kismarost, Dömöst, Verőcét, Zebegényt, majd Visegrádot, Szobot, amelyek a vízről nézve még szebbek, még izgalmasabbak. Nagy sebességgel száguldani a Dunán nem mindennapi élményt nyújt a szárnyashajón utazónak. Gyorsan elrepül az idő, és Esztergomba érve a kapitány közli, hogy másik kikötőben szállunk ki az alacsony vízállás miatt. Segítenek minket a matrózok a hajóból a partra lépni, ahol újabb látnivalók várnak ránk.

 

 

Szemlélődés a kisvonatból

A közelben pirosló Esztergomi Városnéző Kisvonathoz sietünk,

 

 

mert az ő menetrendje is szigorú. A turisták egy része célirányosan megy a vonatka felé, a tétovázókat pedig a vonatvezető hívó szava tereli be az ülésekbe.  A fekete kéményes gőzmozdony - amit természetesen benzinmotor hajt - két nyitott kocsit húz, lassan haladva körbejárja az utasokkal a történelmi belvárosi utcákat, átmegy a Mária-Valéria hídon

 

 

Szlovákiába, Párkányba. Innen visszapillantunk a Duna túl oldaláról a megkapó látványt nyújtó Várhegyre és a Vízivárosra. Előtérben a Bazilika, a Vár, a Prímási Palota és a Szent Ignác-plébániatemplom.

 

 

Menet közben az útvonalat pontosan követő idegenvezető szöveg hangzik magnóról, ami bemutatja Esztergom patinás városrészeit és nevezetes épületeit. A 30 perces kellemes kirándulás végállomása számunkra a Bazilika előtti Szent István tér,

 

 

itt elköszönünk a vonatvezetőtől, aki majd értünk jön jó három óra múlva. Sétálunk a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház nyolcoszlopos, impozáns épülete felé.

 

Csigalépcsőn a kupolába

 

 

Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete az Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház.  A legnagyobb egyházi épületünkre a köznyelvben használt több féle szinonimát nem tisztünk elemezni, de a katedrális, dóm, székesegyház, bazilika megnevezések a világ minden részén megtalálhatók a keresztény kultúrában, építészeti és egyházi rangjaik szerint megkülönböztetve.

 

Az esztergomi székesegyház – építőinek eltérő elképzelései ellenére is - monumentálisan egyszerű, szép, harmonikus és összefogott alkotás, igazi remekmű.

 

 

Az esztergomi váron belül a honfoglalást követően Géza fejedelem építtette az eredeti templomot, majd 1000 karácsonyán itt koronázták meg Szent Istvánt. A történelem több évszázados viharai alatt tűzvész pusztította, a törökdúlás lerombolta, majd Mária Terézia barokk temploma helyén épült fel újra klasszicista és óegyiptomi stílusban. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, így az ország legmagasabb épülete, és világviszonylatban is tekintélyes méretű.  A Főszékesegyházat 1856-ban Liszt Ferenc nagyszabású Esztergomi miséjére szentelték fel.

Belépő jegyünkkel a Panoráma terembe, a Kincstárba, a Kupolába, a Templomba, és az Altemplomba teszünk látogatást. Megnéztük a toszkán reneszánsz kőfaragó műhelyek mestereinek alkotását, a Bakócz kápolnát, az első szinten a Kincstár kiemelkedő értékű, liturgikus ötvös- és textil gyűjteményét, a Koronázási eskükeresztet és Mátyás király trónkárpitjából készített miseruhát.

A templomtérből 413 lépcsőn felkaptattunk a páratlan kilátást nyújtó kupolába,

 

 

a látványt minden fáradtságot megér. Visszaérkezve a templom szívébe, a négyezeti kupola alá gyönyörködünk Ludwig Mooser építette orgonában, és a világ legnagyobb vászonra festett főoltár festményében.

 

 

Az Altemplom látogatását máskorra hagyjuk, átsétálunk a néhány lépésre lévő Várba.

 

 

Történelmi falak között

A Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Esztergomi Vármúzeum hazánk legjelentősebb középkori végvára. A történelme folyamán sok felújítást élt át az erődítmény, de falai és értékei megőrizték a reneszánsz kor királyi és érseki gazdagságát. Átszellemült turista arcokat látva mi is éreztük a letűnt korok szellemét az Árpád-kori fegyverek, a vár és a palota makettjei, a lovagterem páncéljai, valamint a korabeli konyha edényei és a várbörtön kínzóeszközei mellett.

 

 

A hagyomány szerint István király e falak között született, emlékét a nagyterem galériáján a márvány trónszék és a szépen kiállított korona másolata őrzi.  A várba ékelődött Királyi Kápolna a magyar gótika első építészeti emléke. A két éve felújított Vármúzeumban a régészeti leletek feltárási és restaurálási munkái a mai napig folynak, de közben múzeumpedagógia foglalkozásokat és csoportos idegenvezetést is tartanak a munkatársak.

 

 

Újrakóstolt Kárpát-medence

A festői környezetű Szent István térről egy különleges attrakció, lift visz le a Várhegy gyomrába. Közvetlenül a Prímás Pince belső terében

 

 

szállunk ki egy emelettel lejjebb, ahol éppen a Jó ebédhez szól a nóta tévé műsor felvétele folyik. Werner Fruzsina értékesítési menedzser fogad bennünket, körbevezet az étteremből nyíló, boltíves, egyedülállóan szépséges 38 méter hosszú alagútban.

 

 

Kövei között a Szent István által alapított ezeréves Szent Adalbert székesegyházból származó faragott oszlopfők is láthatóak.

 

Megtudtuk, hogy az egyházi épület Barkóczi alagútja ma a Borvidékek Alagútja nevet viselő kiállításnak ad helyet, melynek célja a hazai bortermeléssel kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a kulturált borfogyasztás elősegítése. Bemutatkoznak Magyarország legfontosabb borvidékei, a jellemző szőlőfajtákkal és borkészítési eljárásokkal. A Kárpát-medencei Borvidékek Alagútjában lehetőség nyílik az egyes régiókra jellemző borok megkóstolására is.

 

 

Ha az Esztergomi Bazilikát látogató hazai és külföldi turisták további különlegességet keresnek, és betérnek a Pincébe,

 

 

akkor nemcsak a hely történelmi kisugárzását érzik, hanem újragondolt magyar ételeket is kóstolhat prémium kategóriás borokkal együtt.

 

 

Étlapjukon sikeresen ötvözik a nemzeti hagyományokat a modern gasztronómiai elemekkel, melyek a Kárpát-medencei magyar konyha hagyományainak változatosságát és nemzeti jellegét is híven megőrzik. Mintegy százféle bort kínálnak a népszerű borvacsorákon, amelyek állományát rendszeresen frissítik, és az évszakokhoz igazítják. A patinás épületben 2010-ben megnyitott, színvonalas vendéglátóhely az egyedülálló borkiállításával Esztergom érdekes színfoltjává vált.

 

Panoráma a Várhegyen

A Prímás Pincéből visszaliftezve a térre jól esett egy kis levezető séta hazaindulás előtt. Irány tehát a Bazilika mögötti sétány, ahonnan újra megcsodálhattuk a Dunát, a szemben lévő partját és a két országot összekötő hidat. A hangulatos kávézó mellett Melocco Miklós 12 méter magas, Szent István megkoronázást ábrázoló szobránál

 

 

mi is fotózkodtunk még egyet. A pihenő után pedig már várt kedvencünk, a kéményes kisvonat,

 

 

hogy visszavigyen a hajókikötőbe, ahonnan a szárnyashajón repültünk Budapestre.

Írta: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán