Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Akár az aktív kikapcsolódás tölt fel, esetleg kultúrára, romantikára vágysz, ha a vallási turizmusban vagy érdekelt, netán a koronázási napok ünnepi eseményei érdekelnek, vagy történelmi kincseket látogatnál meg szívesen, mindenképpen keresd fel Székesfehérvárat!

Ezt a bevezető mondatot nem prospektus szövegnek szánom, hanem szívből jövő ajánlásként a leendő turisták számára. Ugyanis a bőség zavara érzés fogott el, amikor a másfélnapos programot megkaptam a Székesfehérvári Turisztikai Kft. marketingvezetőjétől, Görög Viktóriától, pedig a város látnivalóinak a töredéke szerepelt csak benne. A szakmai tanulmányút után már bátran állítom, hogy Fejér megye központjának és környékének a megismerésére jobb, ha legalább egy hetet szán a turista.

Felnyitottuk a kincsesládát

Az egyik leggazdagabb múltú magyar település, Székesfehérvár a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa és királyok koronázó városa volt. Neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett székvár és templom fehér köveire utalhat. A Székes- előtagot a 17. század során említik először, az itt felállított hivatalos királyi trónra utalva.

Az elmúlt években a látogatók száma megduplázódott, nem is csoda, mert az ezer éves történelem és a modernitás találkozása olyan különleges atmoszférát teremt itt, amely nyaranta a pezsgő mediterrán városok hangulatát idézi. Szálláshelyben, vendéglátóhelyben nincs hiány, jó túracipőt azonban feltétlen vigyen az utazó, mert a felújított belváros sétálóutcáin gyalogosan közelíthetők meg az évszázados műemlékek.

A város beadeker füzetkéje több tematikus városnéző útvonalat ajánl: Rejtett kincsek túra, Belváros gyöngyszemei túra, Romantikus túra, Családi Túra, Török túra, Zöld gyalogos túra, egyenként tíz-tizenöt célponttal. Meghívóink egy mixet állítottak ezekből össze, így jutott egy kis idő betekinteni a történelembe, a kultúrába, egyházi- és sportlétesítménybe, természeti szépségekbe, ókori leletek gyűjteményébe, de kiváló gasztronómia élményekben is volt részünk.

Kezdjük az ikonikus és misztikus Bory-várral a székesfehérvári körképet:

Ahol a kövek beszélnek

Többször terveztem már, hogy megnézem Székesfehérváron a Guinness rekord Bory-várat. Tősgyökeres budapesti lévén – ami nem érdem, hanem pusztán csak tény – igazán már találhattam volna egy alkalmat arra, hogy elugorjak Fejér megye székhelyére, de valahogy mindig elmaradt. Most örömmel vártam a találkozást az országos hírű, különleges kirándulóhellyel. Idegenvezetőnk, Győre Gabriella már a buszon említette, hogy a vár körbejárására fél nap is kevés, olyan sok érdekes mese fűződik az építőhöz és az épülethez.

Az Öreghegy városrész Máriavölgy nevű kertvárosába érkezünk, ahol 1912-ben Bory Jenő egyholdnyi földet vásárolt hétvégi teleknek, kezdetben gyümölcsfák és szőlő között csak egy borospince állt, présházzal. Az építész, szobrászművész később a családja otthonának szánta álmai várát. 40 éven keresztül építette, díszítgette, bővítgette a saját tervei alapján. Az épület nemcsak a Bory család lakóhelye volt, hanem óriási műterem is az építész szobrai és felesége, Komócsin Ilona festőművész alkotásai számára.

Az egyedülálló építmény együttes összefoglaló alaprajzok nélkül, az alkotó fantáziája alapján évről-évre terjeszkedett, az adott terepviszonyoknak megfelelően. A kertbe lépve a vár makettjével találkozunk, ami áttekinthető módon mutatja a domboldalon emelkedő épület egész szerkezetét. Innen széles lépcsősor indul a vár főépülete felé, tovább haladva az alsó teraszon a török hódoltság korából származó, turbános sírköveket és ötágú csillaggal egybekomponált kőkeresztet látunk. A jobb oldali pihenőnél csodálhatjuk meg Bory Jenő tündöklően szép, fiatal feleségéről készült portréját, alatta falra vésett betűkkel a mester hozzá írt verssorait olvashatjuk.

Hátul, a második terasz támfala alatt, egyfajta panteonként nagy magyar festők és szobrászok szobrai. Érdekes a panteon előtt egy aranyos mozaikdísz, rajta a mondat: 'A kövek beszélnek'. Útközben a legváratlanabb helyeken a talpunk alatt további kis mozaik berakásokkal találkozunk, megkerüljük az útba eső fehér-zöld mozaikos asztalt is, és üvegfestményekben is gyönyörködhetünk.

Az Alsókert, a Rózsakert, az Elefántos udvar, a Százoszlopos udvar mind egy-egy nyitott terű óriási galéria, Bory Jenő szobraival ékesítve.

Az árkádsoron álló történelmi alakok szobrai előtt haladva a hitvesi szeretet kápolnájába érkezünk Boryné egészalakos szobrához. Mindenütt a falak között, és a Hét toronyban harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műteremben szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.

A teraszokon, az udvarokban fák, bokrok, zöld szigetek, kutak, tavacskák teszik elevenné a látványt.

Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, alkalmazásában Bory Jenő úttörő volt.  Ebből az anyagból készültek a kupolák, oszlopok, korlátok, lépcsők, ajtó-, és ablaktokok, medencék, díszkutak, de a több száz szobor és a domborművek is.

A Bory vár a világ legnagyobb építményeként - amit egy ember a saját keze munkájával hozott létre- a Guinness rekordok könyvébe is bekerült. A Székesfehérvári Tadzs Mahal-ként, az örök szerelem szimbólumaként emlegetett magántulajdon épületegyüttes múzeum, galéria, rendezvény helyszín, és egyben a lakóháza is a mester örököseinek.

A világ különböző részein élő leszármazottak részt vesznek a vár körüli teendők ellátásában, amikor időszakosan elfoglalják a lakrészeket.

A látszólag öncélú díszítményekkel ékesített vár a hazai szimbolikus építészet különös példája. Kihagyhatatlan, többször látogatandó helyszín, amely nem véletlenül vált a kirándulók kedvencévé.

A további művészettörténeti ismertető helyett a kedves olvasó nézze meg a szövegbe ágyazott fotókat, és kapjon kedvet egy székesfehérvári kiránduláshoz, a Bory várhoz!

www.bory-var.hu

Folytatjuk: Székesfehérvár, tele élettel! 2. rész