Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Nem kétséges, hogy máig Az arany ember Jókai Mór legnagyobb olvasóközönséggel rendelkező alkotása, igen nagy népszerűségnek örvendett keletkezésekor és később is. A regény helyszíne az író szülővárosa, a cselekmény időpontjában fénykorát élő Komárom, amely város megjelenik a szerző számos más művében is. Itt játszódik le Az elátkozott család, a Politikai divatok, A tengerszemű hölgy és A mi lengyelünk cselekményének nagy része.

Két éve jártunk Komáromban, de fel sem tűnik, hogy már ennyi idő telt el, amikor új meghívás érkezett a város Tourinform irodájától. No, akkor kerekedjünk fel és nézzük meg a magyarországi oldalon fekvő Komárom és a Duna túlpartján - ahogy a helyiek nevezik- Észak-Komárom újdonságait!

Egy kis földrajz nem árt

Komárom mintegy 20.000 lakosú kulturális, idegenforgalmi, és kereskedelmi központ a Duna jobb partján. Itt futnak össze délről a Bakony, a Vértes és a Gerecse hegység útjai. A 90 km-re lévő Budapestről az M1-es autópálya kiváló útvonal a Komáromot felkeresni szándékozó fővárosiaknak és a távolabbi régiókban lakóknak egyaránt. Szemben, Szlovákiában, a Duna bal partján a Kis-Duna, a Vág, a Nyitra és a Zsitva folyók partján a Dunamente régió települései sorakoznak – olvashatjuk e bemutatkozó sorokat a város www.komarom.hu oldalán.

Komárom bonyolult történetű város, hiszen mindjárt kettő van belőle. Észak- és Dél-Komárom ma két ország, egy történelmi város. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. Az ősi város Szlovákiában fekszik, a magyarországi csak 1896-tól viseli ezt a nevet, melynek mai városszerkezete Szőny és Koppánymonostor község hozzácsatolásával alakult ki.

A két város leghíresebb látványosságai kétségkívül a felújított és látogatható erődök, a történelmi Komárom belvárosa, a gyógyfürdő, a WF szabadidőpark, a lovas színház, és a tavaly átadott Brigetio Öröksége Látogatóközpont.

Sétánkat kezdjük az utóbbival!

Harminc éve folyó ásatások kincsei a közönség előtt

A modern régészeti feltárások 1992 óta folynak Brigetioban, a Komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében.

Brigetio jelentős katonai tábor és polgárváros volt az ókori Római Birodalom Pannonia tartományában. Magyarországon, Komárom és Szőny területén, az I. század végétől a Római Birodalom részeként fontos határvédelmi szerepet töltött be a Duna jobb partján.

A Brigetio Öröksége Látogatóközpont 1907-ben épült a Komáromi M. Kir. Állami Méntelep Osztály főépületeként. 1962-től a Komáromi Állami Gazdaság, a későbbi Komáromi Mezőgazdasági Kombinát központi épületének a szerepét töltötte be 2004-ig. Az üresen álló épületet 2011-ben Komárom Város Önkormányzata megvásárolta és 2016-ban megkezdte múzeum célú átalakítását.

A Brigetio Öröksége Látogatóközpont névre keresztelt épületbe 2023-ban a Komáromi Klapka György Múzeum irodái és egyes kiállításai költöztek, és immár egy éve valódi, 21. századi, látványos kiállításokkal várják a látogatókat.

A földszinti termekben az állandó kiállítás alkotói, régészek és restaurátorok, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy látogatóbarát és interaktív módon ismertessék meg az érdeklődőkkel a római kori Brigetio örökségét, a feltárások legszebb leleteit és a tudományos feldolgozó munka eredményei.

A Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen, az egykori polgárváros területén folytak az ásatások, amelynek eredményeként körvonalazódott a város szerkezete, az épületek elrendezése és a lakók mindennapi élete. A régészeti ásatások és a geofizikai kutatások során a Brigetioban állomásozó légiótábor, katonaváros számos jelentős eleme került azonosításra: a tábor északi kapuja, a tábori kórház, a temető, a fürdő, gabonatároló épületek és az utcarendszerek egy része. Ókori szentély mellett, járható üveglapok alatt megcsodálhatunk római kori falfestményeket is.

Az épület emeletén Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója a 2023 novemberétől látható "Komárom újjáépítése Trianon után" című gazdag, időszaki kiállítást mutatta be.

Titkos hely, ami 45 évre még a térképekről is eltűnt

A korábbi komáromi látogatásunkkor a Monostori Erődbe nem tudtunk bejutni, mert filmesek bérelték ki néhány napra egy történelmi mozi számára a különleges helyszínt, Dunáig nyúló íves Duna bástya előtt csak kívülről örökítettük meg a fotókon. A helyiek megszokták a színészeket, kamerákat; legutóbb a Hadik András huszárhadvezér életéről szóló film akciójeleneteit itt vették fel a ritkaságszámba menő boltívek között. A klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék kívülről is lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival.

A Monostori erőd - Közép-Európa legnagyobb újkori erődje - 1850 és 1871 között épült. Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú földalatti folyosórendszerével, kazamata-hálózatával.

A www.iranykomarom.hu így mutatja be a titkos helyet:

„Az erőd építését követően a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta, az itt szolgáló katonák legmagasabb létszáma 8000 fő volt. Feladatai közé tartozott Észak-Komárom védelme és a dunai hajóforgalom ellenőrzése. Harci eseményekre itt soha nem került sor, elsősorban kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A II. világháború után a Csehszlovákiából kitelepített magyar családok szükséglakásait alakították ki az erőd falai között.

1945 és 1990 között a szovjet hadsereg Közép-Európa legnagyobb titkos lőszerraktárát rendezte be a Monostori Erőd falai között. Az elbeszélések alapján az erőd nem véletlenül volt az ötödik a NATO legveszélyesebb kelet-európai objektumokat tartalmazó listáján. A szovjet katonák távozásával az erőd katonai szerepe végleg megszűnt.”

Ma az erőd kedvelt kirándulási célpont, ami hadtörténeti kiállítással, hidegháborús járművekkel, kenyérmúzeummal, hajókiállítással, és számtalan rendezvénnyel csalogatja a látogatókat. A tárlatvezetésen a múltat idéző, három kilométeres kazamatarendszert is bejárhatjuk, ahol az akkori kor fegyvereit, szabjákat, muskétákat, ágyúkat is láthatunk, és a túra végén még egy Gábor Áron féle 6 fontos ágyút is elsüthetünk.

És végül egy kuriózum

A Komáromi Magyar Lovas Színház egy megvalósult álom, mely az Ember, a Művészet és a Ló elválaszthatatlan egységét hozza létre. A 2004-es megalakulásuk óta Komárom egyedülállóan büszkélkedhet a színház saját épületével, lóállományával és az állandó társulattal. A színház alapítók egy új, egyedülálló műfajt teremtettek a színháztörténetben.

A Lovarda épülete kezdetben katonai létesítményként üzemelt. A háborúkat követő hányattatott évtizedek után felújítások és kisebb átalakításokat végeztek az építményen, amely innentől polgári célokat szolgált, például a Nemzeti Lovas Őrség országos kiképzési központjaként és sportlétesítményként használták.

A 20 éves színház fellépői lovakkal és háziállatokkal mutatják be a látványos zenés előadásaikat: a János Vitéz, a Lóvátett lovagok, a Lúdas Matyi, az Operett Gála és a Mikulás Gála egy-egy alkalommal 580 nézőt vonzhat a lelátókra.

Komáromi látogatásunkat gasztronómiai témákkal folytatjuk, melyet olvasóinknak szíves figyelmébe ajánlunk.

További információ: www.iranykomarom.hu