Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

 

A minap a kezembe került egy országos hipermarket-lánc friss borkatalógusa, ami három hétig érvényes akciókat is reklámoz. Kíváncsi voltam, hogy az A4-es színes kiadványban mely borvidékek borai szerepelnek. Minden palack fotója alatt korrekten feltüntették a származási helyet, a borász, vagy a pincészet nevét, rövid leírásokkal ismertetve az üveg tartalmának főbb jellemzőit. A 40 oldalon mindössze két Sopron Borvidéki pincészet egy-egy palack borát találtam, teljes áron. Mi az oka annak, hogy csak kettő kapható? Az, hogy az ország egyik legkiválóbb szőlőtermő vidékén készített borok a régióban elfogynak.

 

 

 

 

Nézzük át Magyarország borvidékeit 

A Kárpát-medence ölelésében fekvő Magyarország borvidékei változatosságukban, minőségükben és egyediségükben méltók a világ legismertebb termőhelyeivel is felvenni a versenyt. Hazánk klimatikus adottsága, a szőlőfajták és talajok sokfélesége nyomán 6 nagy borrégiónk mindegyike külön világba kalauzol bennünket. A szakma így osztja fel a hazai szőlőtermő vidékeket keletről indulva: Tokaji borvidék,

 

 

 

 

Felső-Magyarország borvidék, Duna borvidék, Pannon borrégió, Balaton borrégió, és végül Felső-Pannon borrégió, ezeken belül huszonkettő tájegységet neveznek meg.

A Felső-Pannonhoz tartozó Etyek-Budai, Móri, Neszmélyi, Pannonhalmi, és Soproni Borvidék egymástól távol eső vidékeinek etnikai, történeti és kulturális változatossága igazán izgalmassá teszi ezt a földrajzilag szétterülő borrégiót. Itt minden pohár bor magában foglalja a tájat, ahol született és az embert, aki fáradságos munkával elkészítette.

 

Már a kelták is tudták

A hazai borvidékek legnyugatabbika, az ország egyik legősibb bortermő területe a soproni. A Fertő-tónak köszönhetően kiegyenlített, kontinentális éghajlatról beszélhetünk, ahol a telek ugyan enyhék, de gyakoriak az Alpok felől érkező légmozgások. Az a mondás is járja, hogy Sopronban vagy esik az eső, vagy fúj a szél, vagy harangoznak.

A semmivel nem összetéveszthető csillámpalás talaj és mikroklíma már a keltákat és rómaiakat is arra ösztönözte, hogy szőlőt telepítsenek és bort készítsenek. Az Árpád-kor egyik leghíresebb, nagy becsben álló borvidéke volt a Ruszt-Sopron-Pozsony régió. A sajátos éghajlat és a változatos talajviszonyok mellett e hagyománykincs azóta is fontos tényezője a jó minőségű soproni borok különlegességének. 

 

 

 

 

Az Alpok lába, a Fertő-tó, a Sopron-Vasi síkság által ölelt lankákon látogassunk el a Soproni Borvidékre és fedezzük fel a terrior egyedüálló ízvilágát a poharakból kóstolgatva! Egy külön világnak válunk a részeseivé, borászainkat megismerve, a borról beszélgetve, a vidéket megértve lesz az utazás egyedi és emlékezetes.

 

Fertő-táj szőlővesszein is nektár csepeg

A Fertő-tó párája, a Schneeberg hófödte csúcsai és az onnan érkező szelek alakítják az ideális klimatikus viszonyokat a szőlő termeléshez az itt fekvő településeken gazdálkodó borászoknak. Erre felé egykoron csak fehér szőlő termett, most viszont az ültetvények kétharmadáról kék szőlőt szüretelnek, így a borvidék jelképévé vált a kékfrankos. Az ültetvények német hangzású neveit: Steiner, a Harmler, Dudles, Kohlenberg, Kogl, Höllesgrund, Steiger, Frettner, Spern Steiner és a továbbiakat a szőlősgazdák ma is használják.

 

Ezt utunk első állomásán, Fertőrákoson, a Winelife borászat tulajdonosától, Hajdú Tamástól tudtuk meg. A gazda így illusztrálta a helyszínt: három táj ölelésében, a Csepreg-Kőszeg-Vaskeresztes régió a Soproni Borvidék északi vidékén, szubmediterrán folyósón vagyunk, ahol a kiváló talajon érett szőlőkből kilenc féle fehér és vörösbort készítünk. A család 2020-ban vásárolta a 85 hektáros birtokát, melynek egy része Ausztriában van. Az osztrák borkultúra hagyományait megtartotta a lágyabb, kevesebb alkoholtartalmú Zöldveltelinivel, ezzel a legnépszerűbbel kezdi a borainak a bemutatását. A következő Olaszrizling, Zweigelt, Kékfrankos és Caberbet Savignon palackokon érdekes cimkéket látunk: szokatlanul nagy és feltűnő K, Zö, P, F betűk a fantázianevek helyett jelzik a borokat.

 

 

 

 

A borászat pincemestere, Linzer Sámuel évi 3 millió liter bort készít, például Harka dűlőiből szüretelt szőlőből, amiből szigorú technológiával Kékfrankos Rosé kerül a palackokba. Általános alapelv, hogy szőlő terület szerint szelektálnak, mert így lesznek a borok a legjobbak.

A fiatalokhoz új szemlélettel és marketing stratégiával közelítenek, elkezdtek felépíteni egy új borcsaládot a számukra. A Supernova félédes bort a VOLT fesztiválon ismertették meg a közönséggel. 2011-es megalakulása óta a Winelife pincészet folyamatos mozgásban van, például a terveik között szerepel, hogy a cég vendéglátással is bővüljön.

 

Fertőrákoson, egy kis kitérővel betekintést nyertünk a város hagyományteremtő céllal először megrendezett Poncichter Piknik nevű eseményébe, amelyre a Kőfejtő és Barlangszínház misztikus helyszíne adott teret.

 

 

 

 

A világon is ritkaság, festői környezetben Sopron város vezetői és turisztikai szakemberei - az egyetemmel és a helyi borászokkal közösen- köszöntötték a városba érkező leendő elsős és felsőbb éves hallgatókat. Kiemelték a poncichter kultúrkör, a borvidék, Sopron és a Fertő-táj kulturális és természeti értékeit, valamint a helyiek és a térségi borászok vendégszeretetét.

 

Bor és csokoládé parádés páros

Fertőbozon, a Vincellér borászatban Harrer csokikóstolónak lehettünk a részesei Molnár Tibor „moderálásával”. A Molnár-Pieler-Sásdi családok tulajdonában lévő pincészet 1986-ban készítette első borait, a Kékfrankost és a Zweigelt. A település főútja mentén kialakították a borozó-vinotékát,

 

 

 

 

és Sopronban is üzemeltetnek egy termelői boltot. Egy nagy ötletet valósítottak meg, a soproni Harrer Csokoládéműhellyel együttműködve olyan kóstolókat rendeznek, amelyben a boraikat párosítják csokoládékkal. A Zöldveltelinihez tejcsoki illik, a Gyöngyöző Rozéhoz fehér csilis csokit, a késői szüretelésű Zenithez narancsos-csilis keserű csokit, a Kékfrankoshoz vietnámi kakaóbabból készített 70 százalékos keserűcsokit ajánl a borász.

 

 

   

 

Tibor évekig dolgozott osztrák szőlőbirtokokon, nagy tapasztalatát japán exporttal is kamatoztatta.

 

Sopron a Kékfrankos fővárosa

A soproni gazdák évszázadok óta a városfalak védte házaik pincéiben készítették a messze földön híres boraikat. Ezt a tradíciót követve, Sopron poncichter negyedének szívében, több száz éves pincékben érlelik ma is a természetes borokat.

 

 

 

 

A Steigler Pince a soproni gazdanegyedben, a Balfi utcában található. A valamennyi helyi jellegzetességet magán viselő pincét évszázadokkal ezelőtt alakították ki a poncichter elődök a lakóház alatt. Több generáció keze nyomát viseli a boltíves mészkőfalú pince, ahol egy újító szellemű fiatalember Varga Tamás mesélt nekünk a kaliforniai, új-zélandi és ausztriai tanuló éveiről, a modern technológiákról és a bio szőlőművelésről.

 

 

 

 

A pincészet a természetesség-hagyományok-minőség hármasságát fő vezérlő elvnek tekintő Lőrinczy Bálint tulajdonos és Varga Tamás borász vállán nyugszik. Csillámpala érlelte boraikat a 21 hektáros, tanúsított organikus művelésű szőlőtőkék terméséből készítik. A soproni borvidék legjobb területein fekvő ültetvényeik alapját a zöld veltelíni, kékfrankos, zweigelt, pinot noir, merlot, fajták adják, melyeket az újonnan telepített cabernet franc, syrah, és a koronaékszer, a szálvesszős metszésű furmint egészít ki.

 

 

 

 

Az ültetvényeken nem használnak gyomirtót, rovarírtót és felszívódó permetszereket. A sorközöket ültetett növénytakaróval fedik, amellyel rovaroktól zümmögő biodiverzitásban ápolják a szőlőiket. Kiváló boraik több nemzetközi díjjal is öregbítették a Soproni Borvidék hírnevét.

 

Gangl Szabolcs élvezetes kiselőadásában volt részünk a Gangl Pincében. A nagyapa csak akkor engedte el az unokákat fürödni a közeli strandra, ha besegítettek a dongahajlításban és a szőlőkapálásban.

 

 

 

 

A 200 éves kőbevájt pincerendszert a család 1990-ben vásárolta meg- korábban az Orsolya rend apácakertje volt itt- felújították, majd hordókkal és a család egykori, muzeális termelőeszközeivel népesítették be.

 

 

 

 

Szabolcs átvette a felmenői hitvallását: „A hordót simogatni kell, a szőlőhöz beszélni kell”, és megtartotta a dédszülők jó szokását, piros szalagot lógattak ki a cégérre, ha eladó újbor volt készleten és szalmaköteget, ha régi bort kínáltak a vevőknek. A 8,5 hektáros birtokról öt féle fehér kerül a tölgy-és akác hordókba, a család büszkesége, a hosszú érlelésű, vadélesztős Kékfrankos pedig nemes gesztenyefa hordókban várja a palackozást.

 

 

 

 

Szabolcs folyamatosan fejleszti a technológiát, úgy, hogy a gyors fogyasztásra szánt, friss fehérborok és a rozék előállítása a lehető legprofesszionálisabb módon történhessen.

 

A Lővér Pince Balf-Fertőrákos legjobb dűlőiben környezetkímélő, zöld technológiával termesztett szőlőit Sopronban dolgozza fel, és az 1893-ban épített pincékben nevelik borrá. Az élményszámba menő borbemutatót Magyar Dezső tulajdonos tartotta Lovag Kőmáli Flandorffer Ignác Európa-szerte ismert gyarmatáru- és borkereskedő, mecénás egykori óriási pincéjében.

 

 

 

 

Stílusunkban -mondta a borász- a hagyomány és a modern szemlélet ötvöződik. Fehér és rozé boraink ropogós gyümölcsei a beérett szőlő teltségével harmonizálnak, vörösborainkat fahordós érleléssel gömbölyítjük. Boraink minőségét a hazai és nemzetközi borversenyeken elnyert számtalan aranyérem mellett sok pozitív fogyasztói visszajelzés is tükrözi. 2020-ban Sopron Kékfrankos versenyén 1. helyezést nyertünk a dűlőszelektált borunkkal.

 

 

 

 

A globális időjárás érdekesen alakítja a szüret időpontját nálunk is; korábban október 12-én indultunk, az utóbbi években, a meleg nyarak miatt már szeptember végén el kell kezdeni szedni a szőlőt.

 

Borebéd és borvacsora borászokkal

A Deák Étterem Közép-Európa egyik leghosszabb terének, a Deák térnek nevezetessége, patinás létesítménye. A saroképületben működő vendéglátóhelyet 1891-ben Ullein Antal építész, vállalkozó építtette.

 

 

 

 

Pölöskei Dóra, tulajdonos vezető örömmel újságolta, hogy 31 éves pályafutása alatt sem tapasztalt olyan látványos forgalmat, mint amilyennel az idei nyár örvendeztette meg őket. Mivel azon kevés vendéglátóipari vállalkozás közé tartoznak, melyek képesek voltak a pandémia alatt is megtartani mind a 24 alkalmazottjukat, így sikerrel birkóztak meg a főszezonnal. A kiszolgálás mellett a kiváló olasz pizzára,

 

 

 

 

bőségtálra és a hegykői pálinkára sem lehetett panaszunk. A menüsor végén pedig, egyedi, Deák kézműves pöttyösbögrében szolgálták fel a habos kávénkat, amit a ház ajándékaként egyébként bárki hazavihet emléknek Sopronból.

 

 

 

 

Az étteremben a Stubenvoll Pince újdonságait Orosz Csaba mutatta be. A poncichter családi pince az első saját évjáratát 2020-ban készítette el e név alatt.  A család felmenői bizonyítottan már 1710 óta a Soproni Borvidéken művelték a szőlőt és készítettek bort. Jelenleg 6 hektáron gazdálkodnak, melyet teljes egészében a család művel, ezért minden munkafolyamatot felügyelhetnek. Egészséges, kiváló szőlőből készült, magas minőségű borok készítése a céljuk. Két kiemelt szőlőfajta, a Zöldveltelini és a Kékfrankos az erősségük, melyeket öt különböző dűlőben termesztenek. Az egyedi Stubenvoll karakterű borokat mi is megkóstoltuk, és az összesen 200 palackkal készített újdonságot, a nyers pezsgőt is.

 

 

  

 

 

Pazar menüsorral és több borásszal várt bennünket az Erhardt Étterem, Panzió, Kézműves Pékség, Borpince tulajdonosa Erhardt Zoltán Sopron történelmi belvárosának peremén, az egykori poncichter negyedben.

 

 

 

 

 

Az étterem és a hozzá tartozó tradicionális borospince, a 18 szobás panzió, no, meg a nyáron mindig teltházas kerthelyiség komplexum 2020-ban kibővült a pékséggel.

 

 

 

 

A remek ételkülönlegességek érkeztek, szarvasgombás minilángos, garnéla, vadsüldő és a fogások között 2019-es Taschner Chardonnay Brut, 2018-as Zachár Chardonnay, 2020-as Ivánics Merlot Rose, a Horváth Borászat "a 100 legjobb magyar bor" közé bekerülő, 2017-es Soproni Corvinus Cuvée-je, az Ottó Pince 2019-es Dunántúli Turája érkezett a poharainkba.

 

 

 

 

A borok, magukban kóstolva tiszta és érthető képet adnak arról, hogy mit jelent egy-egy szőlőfajta, vagy házasítás, míg ételek kíséretében új dimenziót nyitnak számunkra az ízek harmóniájának világában. Egy ilyen borvacsorán az egyes borokhoz megálmodott fogásokon keresztül kapunk teljes keresztmetszetet a helyi gasztronómiáról.

 

  

 

A Soproni Borvidék borászai a jövőbe néznek

A soproni és környékbeli pincészetek a tradíciókat megőrizve komoly erőfeszítéseket tesznek a mindennapi munkájukban, mert szeretnének felkerülni a világ bortérképére. Szigorú szakmai munkát végeznek, bővítik az ültevényeiket, új fajtákat telepítenek a hagyományosok mellé, környezetkímélő technológiákat fejlesztenek. Többen együttműködnek osztrák gazdákkal, tapasztalatokat cserélnek. Az idősebb generációs borászok kinevelik a családjaikból az utánpótlást, akik a nagyszülők által felépített értékeket továbbviszik. A fiatal, külföldet járt, feltörekvő korosztály már megkapaszkodott, kísérleteznek új borokkal, és - korszerű marketinggel élve- sikeresen rátaláltak a fogyasztóikra. Jól megférnek az idősebbek mellett, ismerik a magyar borkultúra értékeit, és érzik a választott szakmájukban a felelősségüket.

 

 

 

   

  

 

 

Sikeres szüretet kívánunk a Soproni Borvidék szőlősgazdáinak!

Most teszünk egy sétát a belvárosban, megtekintjük a történelmi nevezetességeket és az új létesítményt, az uszodát is. Következő cikkünk a Turizmus menüben lesz olvasható.