A falusi üdülés egyet jelent a természet közeli élményekkel, azzal, hogy hátunk mögött hagyjuk a városi hétköznapokat, elmerülhetünk a várva várt nyár és a vidék nyújtotta  élményekben. Kinek a szívét ne melengetné meg, ha madárdalra,  kakaskukorékolásra ébredhet?

 

A ló hátán van a földi mennyország

A hazai falvak a fellendült falusi turizmus üzletágban a legjobb családi kikapcsolódást nyújtják a gyerekes szülőknek.

 Ha baráti társaságok megunták a városi romkocsmákat, a drága, elit vendéglőket, akkor számukra egy jó értelemben vett vidéki bulizás igazán felüdítő. A város sokszor szmogos levegője helyett a legelő állatok, a gabonával bevetett szántóföldek, az éppen termőre forduló gyümölcsfák, és a reggeli harmat illata egy más világot jelentenek minden városi számára..

Ha a 4-es úton kelet felé haladva elhagyjuk Püspökladányt és délre fordulunk, Hajdú-Bihar megye csücskében elérjük Sárrétudvarit. Elérkezünk a Sárréti Pegazus Lovarda és Vendégházhoz, melynek kitárt, faragott kapuján behajtva,

 Kádár Gyuláné Icát keressük. 

A rendezett porta és épület mellett a nyitott karám és a fedett lovarda tizenkét lónak ad „életteret”, és egyben a gazdáknak munkát is. A tulajdonos célja, hogy a vidékfejlesztési pályázaton elnyert összeggel korszerűsítse és fejlessze a lovardát, mert népszerűsíteni akarja az aktív pihenésre vágyó felnőtteknek és gyerekeknek, hogy „a ló hátán van a földi mennyország”. 

A Pegazus minden dolgozója azon munkálkodik, hogy a vendég tapasztalja meg ezt a csodálatos érzést.  De nagy élmény a fogathajtás, az íjászat, a karikás ostor forgatás, az állatsimogató, a hintózás, és télen a szánkózás is.

 

A kulináris kalandozások sem elhanyagolhatók: bármelyik régiót választjuk az országban, mindegyik tájegységnek megvannak a saját specialitásai, így a Sárréti Pegazus Lovarda és Vendégház is hamisítatlan és hagyományos falusi ételeket kínál, a nagyszüleinktől megszokott ízekkel.

A vendégház konyhájára és a látogatók ebédasztalára tett sültek, sütemények alapanyagai és a reggeli sajtok, kolbászok, szalámik a környék gazdáitól származnak. A tulajdonosok vendégszeretetével átitatott finomságok elfogyasztása jó hangulatot alapoznak meg az évente több alkalommal megtartott hagyományőrző népzenei rendezvényeknek is.

 

 

Az agyag fogva tart

A környéken, pár kilométeres körzetben akad másfajta látnivaló és élmény is. Fazekas István

már egészen kicsi korában elsajátította a fazekas mesterség alapjait. Valóban, az agyag szeretete látszik minden mozdulatán, ahogyan a sok ezredik – tisztított, pihentetett - agyagmasszához nyúl, de ez érződik a korongozó műhelyen, az égetőkemencén

és az elkészült darabok bemutatótermében is. István nagyapja úgy tartotta, hogy akinek a keze beleragad az agyagba, annak nincs menekvés, mert az agyag egy életen át „fogva tartja.”. A család 300 éve készíti a ma már nem csak Magyarországon, de a világban is ritkaságnak számító fekete edényeket, amelyeket a színük mellett a kavicsolt ornamentika teszi igazán egyedülállóvá.

A nyolcezer éves technológia annyiban változott, hogy motorral és nem lábbal hajtja a korongot. A sokadik generációs fazekastól megtudtuk, hogy a szép agyagedény készítésének alapvető feltétele a jó minőségű agyag, aminek az előkészítése mind a mai napig változatlan.

A Nádudvar határában található, ritkaságszámba menő vasoxid tartalmú agyagot,  két méter mélyről hozzák fel, szárítják, pihentetik két évig, és csak utána lehet korongozni belőle. Az edények másik jellegzetessége a díszítés technikája: a mester egy egyszerű kavicsdarabbal „sikálja” ki a felületen a gazdag virágmotívumokat. Az országban egyedülálló kemencéjébe havonta egyszerre száz darab edény kerül, 900 fokon 15 óra égetés után lesz fekete a kerámia. Utána az, arató korsók, csőrös ivócsanakok, tálak, tányérok, csészék, vázák átkerülnek a bemutatóterembe, vagy vásárokon eladják azokat, de gyakran külföldi kiállításokon is szerepelnek.

 

Milyen a chili, ha magyar?

2012-ben kezdődött az egész – meséli a házigazda, Bogár Sándor. - Nyilvánvalóvá vált családunk életében, hogy a munka mellett szükséges még valami plusz bevétel, amivel meg tudjuk támogatni a családi kasszát. Olyasmiben gondolkoztunk, ami nem hétköznapi, nincs jelentősebb kínálat belőle, így esett a választás a chili paprika,

és a különleges színű és formájú paradicsomok termesztésére. Persze a választáshoz az is nagymértékben hozzájárult, hogy nagyon szeretem a csípős ízeket! A világban létező chili paprika fajtákból 30 félével foglalkozunk. A chilit jellemzően Mexikóhoz, a Karib-térséghez, Indiához vagy Thaiföldhöz társítjuk, azonban az utóbbi években a nagyot változott gasztronómiában a csípős fűszer egyre népszerűbb Európában és Magyarországon is. Széles a választék,

az egészen apró madár chilitől a világ egyik legerősebb fajtájáig, a Carolina Reaperig. Már saját magtermésünk is van, így a folyamatot a magtól a konyhakész termékekig mi állítjuk elő. Saját termésű  paradicsomunkkal készülnek a klasszikus tüzes szószok , vöröshagyma, fokhagyma, kakukkfű, oregánó hozzáadásával, emellett kitalálunk eredeti barbecue szószokat. Finomra porított, füstölt cayenne fűszereket is szállítunk amelyek a budapesti trendi vendéglőkbe - mondja Sándor.   

Az 1300 fős faluban először különlegesnek tűnt az ötlet, de mára beigazolódott, hogy a Leader pályázat segítségével elindított őstermelő családi vállalkozás – feleségével, Edittel és fiúkkal, Márkkal együtt - igen jól prosperál. 

 

Fűben, fában orvosság

A biharnagybajomi Terézia Mama

gyógynövényes kertje falusi felfedező utunk következő állomása. Láposi Istvánné, a bajomi füvesasszony portáját kellemes illatok lengik be. Nem csoda, mert nemcsak a kert van tele zöld ültetvénnyel,

hanem a házban kis zsákokban száradó gyógynövények aromaözöne is csiklandozza a látogatók orrát.  Terikétől megtudtuk, hogy hosszú évek munkája után négy éve vált ismertté messze földön munkássága. Élvezettel mesél a 40 fajta gyógynövény begyűjtésének titkairól, mert nem mindegy, hogy a hajnali harmatban, vagy délben ideális egyes fajtákat a közeli mezőkről betakarítani. A pitypangból,

zsályából, kakukkfűből, borsikából, körömvirágból, rózsából, lucfenyőből, faeperből

aztán szárított teakeveréket, dzsemet, szörpöt, szirupot, ivólét is készít, mindenféle betegségre. A természet értékeit tartósítószerek nélkül ajánlja köhögésre, ízületi gyulladásra, gyomorpanaszokra, és általános roboráló szerként is. Az őstermelő az elhivatott munkásságáért Hajdú-Bihar megyei termékdíjat kapott.

 

Történelmi lecke Szerepen     

Földesi László egy különleges falusi polihisztor,

 

aki a 600 lelkes településén a paraszti életet egyedi technikával formázza szobrokká a bontott téglából épített kerítésén.

Száz éves diófák alatt, a meseszép kertben, a megmentett kovácsoltvas kemenceajtó ugyanúgy otthonra talált, mint a szenzációs, fazekas csempékkel kirakott árnyékszék és a méhek kaptárai is.

Az egy méter vastag falakon túl, a ház hűvös belső terében agyag szobrok sokasága áll a polcokon. A paraszti élet mozdulatait, történéseit megörökítő életképek, karakterek igazi népművészeti kuriózumok. Miközben a mester az alkotás folyamatáról mesél, megízleljük diófái termését és kóstolót kaptunk a mézéből.

 

Rábéi népi eszközök, ízes ragulevessel

Ványai Gusztáv igazi műgyűjtő.

De nem festményeket, hanem 36 paraszti tevékenység szerszámainak és hagyományainak megőrzője. Az agráregyetemet végzett fiatalember nagyszülei és szülei Nagyrábén gazdálkodtak; a gazdag gyűjtemény alapja ezekből az időkből való. A látogatók és csoportok „idegenvezetése” a hat helyiséges, két padlásos házban és a nyitott fészerekben Fodor Károly

feladata, aki a gyűjteményt ezermesteri képességekkel restaurálja, rendezi, javítja. Szívügye a múzeum, minden tárgyról órákig tud szenvedélyesen mesélni. A harmincas, negyvenes évekből való osztálytablók alatt sétálunk a borászat, a vadászat, a nádvágás,

halászat, erdészet mesterségek szerszámai, eszközei között, majd a háztartás használati tárgyai, a jégszekrény, tejköpülő, sótörő következik.  Sok szerszámról, főleg a régi halász, pákász, rákász élet rekvizitumairól már azt sem tudjuk, mi fán terem.

Kint a traktorok, ekék, boronák és más földművelő gépek után, a a finom rábéi raguleves

elfogyasztásánál Gusztáv egy kosár régi vidéki tárgyból egy kis találós kérdés csokrot állított össze a számunkra. Bizony, nem sokra hibáztunk rá, és még a vidéki születésűek se…

 

Írta: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán