Szerző: Mészáros Cecília

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Egyik keresőrendszerünkben ezt találjuk Ráckevéről: Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, macedónul: Рацкеве, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) város a Csepel-sziget déli részén. Így rögtön megértjük mi is okozza azt a színes, csodás életet, amely Ráckevén köszönt ránk. Ezt erősíti meg várostörténeti sétánk során dr. Miskei Antal történész, aki talán a legjobban ismeri a várost.

A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. munkatársai meghívására turisztikai szakújságírókként odaérve sejtettük, hogy itt nemcsak a híres Hajómalom, a szerb-, és katolikus templom, valamint a legelső világi barokk kastély szerepelt a kínálatban, de a történész szemüvegén keresztül sok más is elénk tárult. A meghívó nemcsak Ráckevét ígérte nekünk, hanem Szigetújfaluba és Ercsibe is szólt, mert ez a három látszólag teljesen különböző település meglepően sok közös ponton találkozik történetük során.

A történész felvázolta előttünk Ráckeve és térségének történelmét, majd az ortodox templomhoz érve elmesélte, hogy a ráckevei Istenanya Elszenderedése-templom Magyarország egyetlen bizánci liturgiájú, késő gótikus stílusú, hálóboltozattal fedett egyházi épülete, amely 1776-ig kolostortemplomként funkcionált. Az úgynevezett szerb portát a 18. század második felében alakították ki. Ekkor emelték a templomkertet övező téglakerítést és a kőkeretes, záróköves, kosáríves bejárati kaput.

A barokk stílusú harangtornyot 1758-ban, a toronyórát 1776-ban, a torony tetején lévő latin keresztet pedig 1795-ben húzták fel. A szekkókon kétféle felirat olvasható: görög betűs görög nyelvű és cirill betűs egyházi szláv nyelvű. Nagyon úgy tűnik, hogy az épületet a szerbek mellett a görögök, a makedovlachok (cincárok) is igénybe vették istentiszteleti céljaikra – állapította meg Miskei Antal.

A János Vitéz-díszkút Az 1997 óta a Szent Imre Katolikus Iskola előtt álló János Vitéz-díszkút Markolt György csobánkai szobrászművész alkotása. Az emlékmű Horváth Nepomuk János ráckevei huszárkapitány előtt tiszteleg, akiről a helyi hagyomány úgy tartja, hogy alakja Petőfi Sándor 1844-ben írt János vitéz c. műve főhősének mintájául szolgált.

Elérkeztünk a híres hajómalomhoz, amely a Szegedi Kis István sétány legérdekesebb látnivalója, és a 2007–2010 között közösségi összefogással épült, és amely 2017-ben az Év Pest Megyei Értéke kitüntető címet kapta. A hajómalom leginkább abban különbözött az „átlagos” vízimalomtól, hogy nem a parthoz rögzítve működött.

A híres “Csónakos piac”-ra majd máskor látogatunk el, de aki már volt, az tudja milyen hatalmas nyüzsgés, kínlat, színek, illatok érik az embert.

Az 1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza épületében a Ráckevei Járási Bíróság működik,

majd 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt található Tűztorony kilátó. Nem szabadott kihagyni, hiszen a kilátás csodás – mondta Gere Ágnes TDM menedzser.