Makó - Makovecz Imre örökbecsű kéznyomaival
Szerző: Barna Judit
Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán
Több mint negyed évszázada annak, hogy Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész és Makó útjai kereszteződtek, és az egymásra találásban az évek során egy valóságos csoda bontakozott ki.
Huszonöt év távlatából jól kiviláglik Makó sikerének receptje, melynek sava-borsa kétségtelenül Makovecz Imre és Makó kapcsolódásában rejlik. A hosszútávú együttműködés gyümölcseként a város új, egyedi és semmivel össze nem téveszthető arculata alakult ki.
Makovecz Imre és dél-alföldi település neve teljesen összefonódott. Nem azért, mert az organikus építészet nemzetközileg is elismert mestere makói születésű lenne. Az is csupán a véletlen műve, hogy Makó neve elrejtőzik a budapesti születésű, kiváló építész vezetéknevében. A kötődést sokkal inkább Makovecz Imre nevét fémjelző 13 makói remekmű jelenti. Látogassunk meg néhányat!
Íme, a város jelképeivé vált épületek
A Mester monumentális alkotása a Hagymatikum Gyógyfürdő. A komplexum 2012 évi megnyitásáról, a fürdő belső világáról, valamint a 2024 márciusban átadott új létesítményekről előző cikkünkben beszámoltunk.
A 2500 négyzetméteres új épülettel bővült fürdő -élménymedencékkel, csúszdákkal és felújított zöldfelületekkel- idén már közel 1 millió vendég gyógyászati kezelését, strandolását, kikapcsolódását szolgálta. A város ma már nemcsak a térség turisztikai központja, hanem a hazai és külföldi látogatók által generált forgalom növekedésével a helyi és a régió gazdasági motorja is. A fürdőfejlesztés ugyanis maga után vonja a városi szolgáltatások fejlődését, az építészeti, a kulturális intézmények és a gasztronómiai szolgáltatók iránti érdeklődés erősödését.
Makó múltjáról és Makocecz Imre épületeiről dr. Halmágyi Pál, a József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója mesélt nekünk a József Attila Városi Könyvtárban.
Az építész 2006-ban elkészített terve alapján megvalósult kétemeletes létesítményben felnőtt- és gyermekkönyvtár található. Belső tereiben a Mester jellegzetes díszítéseivel találkozhatunk.
Talán még senki nem sejthette 1998-ban az első makói Makovecz remekmű, a Hagymaház átadásakor, hogy ez egy életre szóló kapcsolat kezdete. A homlokzaton magasra törő tornyok, az épület aulájában is fákra emlékeztető, hosszú oszlopok tartják a tetőszerkezetet.
Színházteremben előadások zajlanak, a folyosókon kiállítás, a falon a Makón született Páger Antal emlékére alapított színészdíjjal kitüntetettek fotói sorakoznak.
A Tourinform-Infopontban, a Széchenyi téren mindent első kézből tudhat meg a helyi turisztikával, programokkal, rendezvényekkel kapcsolatban a látogató. A város csomópontja is Makovecz Imre átfogó térrekonstrukciós tervei alapján alakult át.
Az itt álló klasszicista épületben látványos maketteket láthatunk az építész és munkatársai által megálmodott 13 makói épületről: iskola, könyvtár, buszpályaudvar, bölcsöde, tanuszoda, zenepavilon is készült a városban. Egy remek összefoglaló kisfilmet is megnéztünk Makóról, és haladunk tovább.
Makó őrzi a híres szülötteinek emlékét
József Attila Múzeumban a költő makói éveit Szikszai Zsuzsanna múzeológus-múzeumigazgató mutatja be. A kétszintes épületben József Attila barátai, osztálytársai, iskolapad, interaktív társasjáték, íróasztallal, bőrfotellel szobabelső, festmények, korabeli helytörténeti dokumentumok, újságok, fotók láthatók. A költőről a ritka ereklyék gyűjteménye irodalomtörténeti érdekesség.
Az emeleten a makói piac elevenedik meg, helyi iparosokkal, korabeli ruhákkal, cserépedényekkel, mézeskaláccsal. Vitrinekben Makón született híres emberek relikviái: egyik tárlón Pulitzer József emlékei, aki Párizson, Hamburgon keresztül kivándorolt 17 évesen Amerikába, majd viszontagságos idők után megvett egy lapkiadót. A sajtócézár a Pulitzer-díj, az amerikai újságírás legrangosabb díjának az alapítója.
Makói jeles híressége, Galamb József a Ford T-modell feltalálója, szintén Amerikában érte el a világsikert, ahol Henry Ford lett a munkatársa.
A múzeumhoz tartozik a skanzen. Igazi néprajzi kuriózum látható szabadtéren, 20. század eleji épületegyüttessel, gabonakasokkal, hombárokkal, eredeti belső berendezésekkel, műhelyekkel és szerszámokkal.
Következik a Ford Múzeum a Deák Ferenc utca sarkán. A 103 éves épület eredetileg malom volt, ezt vásárolta meg és alakíttatta át a Galamb-család a századforduló után.
A második világháború előtt itt Ford márkakereskedés és szervíz működött. A homlokzaton a városvezetés korabeli képek alapján rekonstruálta és gyönyörűen helyreállította az eredeti Ford kereskedés feliratait és színes grafikáit.
A kiállított veterán Ford T-modell autó, a Fordson traktor, motorkerékpárok és mopedek melletti teremben retró tárgyak között nosztalgiázhat a látogató.
A Rónay család emlékei Kiszomboron
Makó melletti kis faluba indulunk, ahol a Rónay kúria ma szépen felújított múzeum. A birtokot 1781-ben vásárolta meg a német felmenőkkel bíró Oexel Mátyás.
A későbbi generációk Rónayra magyarosított névvel a vármegye fejlődésére meghatározó módon hatottak. Korabeli nemesi viseletek, bútorok, fényképek másolatai mesélnek a család és a település történetéről.
A 12. században épült Árpád-kori Kiszombori körtemplom a magyarországi román kori építészet egyik kiváló emléke. A templomépítészet különleges példája, a hatkaréjos belső kiképzésű rotundákkal Európában egyedülálló ritkaság. A szakrális helyen a bibliai és történelmi alakok freskói, faliképei a 14. és 18. században készültek.
A település központi részét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék jelentőségű területté nyilváníttatta. Ezen belül helyezkednek el a Rónayak által épített kúriák, magtárak, a kastély, a körtemplom és a sírkert is a falu temetőjének keleti felén. Kálvária kápolna és kripta a stációkkal a családnak állít emléket.
…és végezetül megkóstoltuk a Kontyos Borház gyümölcsborait. Siket Sándor borász különleges minőségű eper-barack-meggy-ribizli-málna-bodza-alma-szilva borai a közeli Klárafalván készülnek, és formás palackokban kerülnek fesztiválokon, üzletekben a vásárlókhoz.
Két cikkünkben igyekeztünk az olvasóknak Makó nevezetességeit bemutatni- bizonyára nem teljes a körkép. Mára a dél-alföldi város meghatározó településsé nőtte ki magát Csongrád-Csanád Vármegyében. Fekvése révén magas a napsütötte órák száma, ami az ikonikussá vált gyógyfürdőjét egyre népszerűbbé teszi. Érdemes a városnéző kisvonatra felülni, és menet közben hallgatni az idegenvezető közvetítést- az utazással egy átfogó képet kapunk az építészeti értékekről, utcákról, hírességekről.
A városnak egyébként semmi köze sincs az elterjedt mondáshoz: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, ugyanis e mondás III. Béla király Makó vezérének a nevét őrzi.
Kedves Olvasó! Nézze meg az előző cikkünket is Makóról, amelyben a Hagymatikum Gyógyfürdőről és a Lombkorona sétányról mesélünk ….