Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

„A Nagykunság és a Tisza-tavi térség egy szeletét járták be szakmai tanulmányút keretében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának újságírói” – így vezette be az aktuális posztját az Alföld Szíve Térség Turisztikai Egyesület a facebook oldalán.

Olvasóink közül bizonyára sokan felteszik azt a kérdést, hogy miért is érdemes Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe jönni? A válasz egyszerű: mert fantasztikus természeti adottságok, rendkívül gazdag termál- és gyógyvízkincs, különleges gyűjtemények, sokszínű kulturális és hagyományőrző rendezvények, valamint színvonalas vendéglátóhelyek várják az ideérkezőket. A megye legismertebb tájegysége a Tisza-tó térsége.

Barangolásaink során érdemes eltávolodni a Tisza-tó partjától, és ajánlatos felfedezni a régió más részeit, településeit is. Különleges élményekkel lehetünk gazdagabbak, ha a Nagykunság felé vesszük az irányt.

Az októberi látogatásunk első napja Tiszaörsön telt, ahol Bacsa Sándor polgármester kalauzolta el a csapatot a sajt- és tésztaüzembe, a fürdőbe, a skanzenbe, a plébániára, a Hegedűs Lovasmajorba, és Tiszaderzsre, a Kenguru Parkba. Két cikkünkben már bemutattuk e falvak turisztikai látnivalóit és gasztronómiai fogásait.

Vidéki hangulat a gyógyfürdőben

Magyarország messze híres a gyógyvizeiről. A Tisza-tó régióban sincs ez másképp: a tavat gyógyító erejű termálvíz gyűrű övezi, melyekre tágas, parkos, családias fürdők épültek, például Tiszafüreden, Tiszaörsön, Kunhegyesen, Tiszacsegén, Karcagon, no és Berekfürdőn.

Berekfürdőn megismerkedtünk a fiatal Hosszu András polgármesterrel, aki októberben vette át a település vezetését. Bemutatta a frissen átadott Gyurgyalag tanösvényt és tornapályát. A létesítmény a nevét a madármegfigyelő toronyból megfigyelhető gyurgyalag kolóniáról kapta.

A kilátogatók az 1300 m hosszú tanösvény bejárása során tematikus állomásokon, játékos formában szerezhetnek ismereteket az erdő élővilágáról, közvetlen környezetünk tájtörténetéről, vízrajzáról. A tanösvény mellett több ponton tornaszereket is telepítettek, így az erdő hűsében sportolásra is lehetőség nyílik.

Átsétálunk a Berekfürdői Gyógy-és Strandfürdőbe, amelynek gyógyvize a köztudatban a „Kunság aranya”. Varázslatos hatását évente 300 ezer vendég élvezi, akik közül sokan szállást is foglalnak a hotelekben, panziókban, vendégházakban.

A csodálatos gyógyvíz igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg, amelyet nyugodt környezetben élvezhet a fürdőző vendég télen-nyáron egyaránt.

A két kút 56 °C-os alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos gyógyvizet szolgáltat, több mint 1,5 köbmétert percenként, amely igen jó hatású a mozgásszervi megbetegedésekben, és alkalmas a balesetek utáni rehabilitációra is. A 12 kültéri és beltéri, különböző hőfokú medence egész évben nyitva van.

A turisták a 8 hektáros fürdő területén a vendégházban és a kempingben is foglalhatnak szobákat. Az utóbbi években kialakult vendégkör között szép számmal fordul elő bel- és külföldi vendég is egyaránt. A német, lengyel és holland állampolgárok sokszor heteket töltenek a kempingben, rokonokkal, ismerősökkel együtt. Fürdenek, pecáznak, csónakáznak és persze rendszeresen meglátogatják a fürdő területén működő Park Éttermet.

Mi is betérünk az igényesen felújított vendéglátóhelyre egy tízóraira és találkozunk Galó Anitával, az Alföld Szíve Térség Turisztikai Egyesület elnökével. Anita büszkélkedik a Csipike desszerttel, ami az étterem mestercukrásza, Perity Róbert látványos alkotása volt az idei Édes Szívem! desszerttúra-ban. Egyébként Perity Róbert nyerte el a Bereki meggyes paszternák tortájával Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tortája 2024. címet.

Gasztronómiai finomságokból nincs hiány a megyében- tudtuk meg Anitától- már szervezik a 2025-ös Édes Szívem! desszerttúrát, aminek célja -a harmadik évben is- bemutatni az Alföld szívének számos kulináris értékét, jellegzetes alapanyagait, hagyományait, kreatív desszerteken keresztül.

Jövőre mi is végig járjuk a túra állomásait, és beszámolunk olvasóinknak a térség tehetséges cukrászainak alkotásairól.

Karcag, a Nagykunság fővárosa

A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központba érkezünk, és a Déryné Művelődési Központ igazgatójának, Kunné Nánási Mónikának házigazdai kalauzolásával körbe megyünk az impozáns épületen.

Az idén februárban megnyitott létesítmény a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítésével valósult meg az Erzsébet ligetben. A több mint 2300 m2-es, öt szintes épület külső burkolataival és egyedi formavilágával országosan is kiemelkedő, modern építőművészeti alkotás.

Karcag a Nagykunság fővárosaként az ősi kultúrák találkozóhelyeként írta be magát a történelemkönyvekbe. A kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg olyan karakterjegyekkel, amelyek változatlanul hozzátartoznak a nép ezeréves európai, ugyanakkor Ázsiából eredő kettős identitásához. Ezért a Sámándobként ismert szimbolikus épület jó helyre, az ország talán legmegfelelőbb pontjára került.

Az épületben néhány hete Munkácsy Mihály festményeinek a kiállítása volt, jelenleg Kazahsztán nomádjai: múlt és jelen címmel láthatunk tárgyakat a Közép-ázsiai ország kincseiből.

A kulturális beruházás hosszú évtizedekre meghatározza a város arculatát, lehetőségeit, és hozzájárulhat a turisztikai forgalom növekedéséhez.

Karcagi látogatásunk a Nimród Bioszálloda és Bioétteremben ért véget.

…és végezetül köszönettel tartozunk Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye közgyűlés elnöknek, Hubai Imrének,

aki néhány héttel ezelőtt eleget tett a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómia Szakosztály meghívásának, és a budapesti székházban bemutatta a Tisza-tó térségének fejlesztési elképzeléseit.

Mi figyelemmel kísérjük a kiváló régió turisztikai beruházásainak megvalósulási folyamatát, és adott időben tájékoztatjuk az Olvasóinkat az újdonságokról.

Gasztronómia rovatunkban is olvasható ételeket is érdemes megkóstolni.

https://www.aktivpihenes.hu/turisztika/tiszaors-sokszinu-turisztikai-vonzereje-/