Hirdetés olvasható egy kastélyokkal foglalkozó honlapon: „ A műemléki védelem alatt álló kúria 1945 után a rendőrség épülete volt, 1980-tól bolt működött benne, napjainkban az épület önkormányzati tulajdon, zárt udvarban áll, nem látogatható. Romos, omladozó állapotú, a minimális állagmegóvási munkálatokat elvégezték rajta, jelenleg nem ázik, nem romlik tovább. A kastély eladó!” Nevezett honlapon közel száz hasonló sorsú kastély vár - név szerint felsorolva- új tulajdonosára és felújításra.  

Együtt könnyebb

A kissé szomorú bevezető után nézzük meg, hogy a romosan megvásárolt, és újra életre keltett csodálatos kastélyok hogyan szerveződtek egy érdekcsoportba, milyen együtt gondolkodás vezeti a jelenlegi tulajdonosok elképzeléseit, és az hogyan hat az általuk működtetett kastélyok jövőjére?

A rendkívül szépen felújított magyarországi kastélyok és kastélyszállodák az utóbbi években egyre népszerűbbek az exkluzív kikapcsolódást kereső utazóknak. A kibővített nevén Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetsége egy csokor újra virágzó kastélyt tudhat a tagjai között az ország egész területén. Vannak kisebbek és nagyobbak, eldugott falvakban és városokban, zöldellő parkok ölelésében, domboldalakban és óvárosokban. Minden tagszálloda legalább háromcsillagos és a nagyhírű magyar vendéglátást írta zászlajára. Mind-mind más módon igyekszik a vendégek igényeit messzemenőkig kielégíteni.

Hogy hogyan? Az alsópetényi Prónay Kastélyban ezzel a megválaszolható kérdéssel találkoztak májusban a szövetség tagjainak képviselői, és ismét izgalmas témákkal tartották meg az idei Kastély Fórum rendezvényüket.

Vadgasztronómia, felsőfokon

Az eseményt Gulyás Eszter,  a szövetség elnöke nyitotta meg, aki büszkén mesélt az új nemzetközi szervezetről, a Heritage Hotels of Europe-ról, amit Bécsben 9 ország csatlakozásával alapítottak meg nemrégiben. A nemzetközi szervezet Európa kastélyszállodáit fogja össze. Az utazók az esernyőszervezet égisze alatt ismerhetik a történelmi épületeket, és bennük 2100 hotelszoba közül választhatnak.

A nap központi témája a vadgasztronómia volt. A kastélyok életében mindig is szignifikánsan jelen volt a vadász élet, illetve sok historikus épület vadászházként, vadászlakként épült annak idején. A szervezők szakértő vendégeket hívtak a kerekasztal beszélgetésbe, hogy a meghívott vendégek és újságírók széleskörű ismeretek kapjanak a vadászatról és a vadételekről.  Vadászat szervező, vadgazdálkodó, vadász kamarai képviselő, és kastély-tulajdonosok messzire nyúltak vissza az időkben. Megtudhattuk, hogy 1600-as évekből már voltak feljegyzések vadászlakomákról, például egy magyar főúr esküvőjén feldolgoztak 30 őzet, 200 nyulat, és 600 fogoly is az ünnepi terítékre került. Érdekes elkészítési módokat elevenítettek fel, miszerint Bethlen Gábor menyegzőjén 100 pávát szolgáltak fel, amelyeket a tálalásnál visszadíszítettek a tollaikkal.

Vári Dávid séf és vadgasztronómiai nagykövet kiemelte, hogy van még bőven fejlődési lehetőség a vadhúsok feldolgozásában, a szakmai oktatásban, a kínálás bátorságában is. A vadhús fogyasztásában ugyanis nagy lemaradást mutat hazánk, hisz kb. csak évi fél kilogrammra tehető a hazai kereslet.

A szakértők véleménye szerint országunk igen gazdag vadakban, amit már korábban felfedeztek a külföldi vadászok. A világ minden pontjáról, Japántól Amerikáig érkeznek vadászok, akik a vadász-programok mellett a magas színvonalú hazai kastélyszállodákban töltenek éjszakákat és helyi vadételeket fogyasztanak.

A kastélyszállodák hisznek abban, hogy az elegáns, történelmi szálláshelyeikkel, a vadászati programjaikkal és a gasztronómiai választékukkal egyre magasabb színvonalon elégítik ki a vadászok kívánságait.

Lépjünk be a Prónay Kastélyba! 

Az alsópetényi kastély-együttes a 19. század első felében lett a Prónay családé, akiknek Nógrádban több, ma már műemlék kastély is volt a tulajdonukban. A család Túrócz vármegye legősibb birtokosai közé tartozott.  Első tagjaik a török kor utáni időszakban Nógrád megyében szereztek jelentős birtokokat és itt váltak fontos nemesi családdá, így például Prónay Pál 1725 és 1741 között Nógrád vármegye követe volt. A család 20. századi tagjai közül kiemelkedik Prónay Mihály, aki 1906-ban Nógrád vármegyei főispán, özvegye, Batthyány Felícia volt a Kiskastély utolsó lakója.

A II. világháborút követően eredeti birtokosaik elvesztették a kastély-együttest, és ezzel megkezdődött az épületek pusztulása. Évtizedeken keresztül az egykori berendezések elpusztultak, vagy széthordták őket. Az egyes épületek különféle funkciókat kaptak: volt szükséglakás, műhely, iskola, orvosi rendelő, ipari üzem, iroda, raktár, bányász klub, és még számos más funkciót töltött be, amelyek az épületek általános leromlásához, illetve építészeti szempontból káros átalakításokhoz vezettek.

Az 1990-es évek elején a kastély ismét magántulajdonba került, jelentős átalakításokkal az épületek visszakapták reprezentatív lakóhely funkciójukat, ezzel a kastély állagát átmenetileg megőrizték. 2009-ben a Prónay kastélyt megvásárló új tulajdonos célul tűzte ki, hogy a kastély eredeti értékeivel összhangban modern hasznosítási formát kapjon úgy, hogy a teljes helyreállítás és felújítás után látogatható is legyen. Ezt a munkát részletes levéltári, történeti, művészettörténeti kutatás előzte meg, és a helyreállítás során mindvégig örökségi, műemléki szakemberek bevonásával folyt a tervezés és a kivitelezés, valamint az új épületek kialakítása. A kastély, mint épített örökség megújításáért Podmaniczky-díjat kapott a tulajdonos, Dr. Molnár József.

Külső és belső séta

A nógrádi hegyes-völgyes vidéken a földrajzi adottságok miatt kevésbé volt a jellemző a nagybirtok, a terület tulajdonosai inkább a megyei közép- és kisnemesség soraiból kerültek ki. Lakóépületeik, majorsági központjaik nem nagy barokk kastélyok, hanem középnemesi rezidenciák, kisnemesi kúriák, általában egyszerre szolgáltak gazdasági és rezidenciális funkciókat. Egy ilyen épületegyüttest nem a falu központjában, hanem a templom melletti lejtős részen, a falu szélén húztak fel.

A kastély fénykorának hangulatát idéző Nagykastély reprezentatív termei és terei, a dísztóra és kastélyparkra nyíló szalonja esküvők, üzleti rendezvények, családi és baráti összejövetelek ideális helyszíne. Egyetlen, impozáns lakosztálya a kastélyban tartott esküvők nászutas párjait fogadja.  A klasszikus szobabelső és a modern fürdőszoba ötvözése tervezési bravúr, amely figyelembe vette a korabeli értékeket és alkalmazta a korszerű technológiát.

A kazettás tölgyfa parketta, a faragott díneren álló LED tv, a baldachinos franciaágy, a kovácsoltvas ablakrács, a hozzájuk illő ágytakaró, a kényelmes fotelek kárpitja, és az azonos függöny, valamint a trendi szaniterekkel, és burkolóanyagokkal, arannyal hímzett fehér textilekkel berendezett fürdőszoba mind a mai stílust és ízlésvilágot tükrözi. 

A kellemes időtöltéshez a Nagykastély alatt húzódó boltozatos pincerendszer meghitt, autentikus hangulata is hozzájárul.

Írta: Barna Judit 

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán