A svédek utazási szokásai eltérnek sok más országétól, elsősorban azért, mert komolyan veszik a környezettudatosságot, anélkül, hogy bárki erre kényszeríteni őket.

Bár a fapados légitársaságok elterjedésének köszönhetően az utóbbi 10 évben olyan emberek milliói kezdtek el repülni, akik addig azt nem engedhették meg maguknak, léteznek olyan országok, ahol más szempont is érvényesül, mint az olcsó jegy – írja az www.expressen.se

Kilóra mérik a széndioxid kibocsátást

A skandináv országokban ma már egész családok tesznek hitet a környezetvédelem mellett oly módon, hogy a kisebb széndioxidkibocsátású vonattal való közlekedést választják. Persze elsősorban akkor, ha pihenni-nyaralni indulnak, és nem üzleti útra mennek.

Svédországban egyre többen vallják magukat környezettudatosnak, és meggondolják, mit és hogyan vásárolnak, milyen az életmódjuk és mit esznek. Nem utolsósorban: hogyan és mivel utaznak. Különösen akkor, ha van választási lehetőségük. 

Az Expressen svéd napilap utazási mellékletében érdekes cikk adja tudtára olvasóinak, mennyibe kerül, és mennyi ideig tart, ha vonattal utazik egy család Berlinbe, Barcelonába vagy Budapestre, összehasonlítva a repüléssel. A vonattal való utazásnak ugyanis számos olyan előnye van, ami nem mondható el a repülésről. Nem kell előtte két órával kimenni a pályaudvarra, nem olyan hosszadalmas a biztonsági ellenőrzés és nincsenek szigorú súlykorlátok. A vonatról le lehet szállni és másnap folytatni az utazást, ha mondjuk egy közbeeső várost is fel akarunk fedezni. A vasútállomásokat könnyebben lehet megközelíteni, mint a reptereket, hiszen ez utóbbiak többnyire a városon kívül esnek. Nem beszélve most a környezetszennyezésről, amelyben a repülőgépek vezetnek.

Ami Berlint illeti, a repülőjegy kétszer olyan drága, mint a vonatjegy, igaz, a levegőben 1 óra alatt odaér az utas, míg a földön 8-14 óráig tart az út. De közben fel is lehet fedezni az ablakon keresztül a világot. Ami a szén-dioxid-kibocsátást illeti, az 54 kg, szemben a repülőgép 251 kilójával.

Berlin, Budapest, Barcelona

Barcelonába még hosszabb és bonyolultabb elérni vonattal, viszont útközben lehetőség van arra, hogy az utas megálljon Koppenhágában vagy Párizsban, amennyiben a síneken való utazást választja. A szén-dioxid-kibocsátás ez esetben 654 kiló, míg a vonaté 166.

Ha többet szeretne látni Európából, és gondoskodni is szeretne a környezetről, akkor Budapest az a város, ahová mennie kell – javasolja a cikkíró.  Bár jóval hosszabb az út vonaton, útközben meg lehet látogatni Koppenhágát, Hamburgot vagy Münchent. Vonattal a szén-dioxid-kibocsátás negyede a repülőgépének.

Venni olcsóbb

Míg sokáig csak a nyugdíjasok vásároltak ingatlant Spanyolországban, újabban már a fiatalok és a középkorúak is érdeklődnek az eladó nyaralók iránt. Nem elsősorban azért hogy kiadják, hanem hogy barátaikkal együtt nyaraljanak, hiszen a szállodai szoba árak egyre csak növekednek. Főleg szeptemberben és októberben nő meg a nyaralók iránti kereslet - olvasható az alltomresor.se online turisztikai magazinban.

A cikk szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes szakértővel megnézetni a ház műszaki állapotát, mert később jócskán érhetik meglepetések a vevőt, sokszor a használat során bukkanhatnak elő hibák. Mivel Spanyolországban alacsonyabb a havi közös költség összege, a javítási alapok szerények, és nagyobb karbantartást ritkán fedeznek.

A svédek ritkán adják ki airbnb-s értékesítésre nyaralóikat, inkább maguk, családjuk illetve a barátaik részére tartják fenn azokat.  A szigorú adószabályok szinte kizárják a fekete értékesítést.

Az elmúlt hónapokban rekordszámú lakást vásároltak e klasszikus mediterrán célországban, az élénk kereslet következményeként az árak egyre növekednek.

Az érdeklődés egyre nő – a skandinávok ősszel és tavasszal is szeretnek a tengerben fürdeni, és sokan ma már innen végzik a munkájukat is. A 45 - 50 év feletti korosztály pedig az iskolai szünetekben az unokákkal töltik itt az időt. 

Magyarország akár csak Hollandia, Észtország, Ausztria és Finnország – a legnépszerűbb az alltomresor.se szerint. A lap egy szakértő team segítségével részletes elemzést közöl svédek utazási szokásairól. Erre azért is érdemes figyelni, mert ez a legtöbbet utazó – Köreikben Spanyolország változatlanul őrzi első helyét, oda a meleg tengerpart m – mint tízszer annyian mennek nyaralni, mint hozzánk, de ennek már több évtizedes hagyománya. Ugyanakkor Ciprusra tavaly utaztak kevesebben utaztak tavaly, mint Magyarországra

Magyarország akár csak Hollandia, Észtország, Ausztria és Finnország a legnépszerűbb az www.alltomresor.se szerint. A lap egy szakértő team segítségével részletes elemzést közöl a svédek utazási szokásairól. Erre azért is érdemes figyelni, mert ez a legtöbbet utazó nép a világon. Köreikben Spanyolország változatlanul őrzi első helyét, oda a meleg tengerpart miatt több mint tízszer annyian mennek nyaralni, mint hozzánk, de ennek már több évtizedes hagyománya van. Ugyanakkor Ciprusra tavaly kevesebben utaztak tavaly, mint Magyarországra

Általában a nyaralók nem törődnek azzal, hogy egy adott országban milyen a demokrácia, vagy éppen a diktatúra, amíg az a saját biztonságukat nem fenyegeti. De újabban kivétel az Egyesült Államok és Törökország, ahonnan sokan politikai okokból maradnak távol - nyilatkozta Hans Remvig, a Travel Barométer egyik szakembere.  - Az utazási célpontokat befolyásolják a devizaárfolyamok is. Tény, hogy hosszú repüléseket hajtunk végre, ami nagy üvegház-hatást okoz, tipikus példa erre Thaiföld. De az is tény, hogy amióta nyolc évvel ezelőtt elkezdte felméréseit a Travel Barométer, Thaiföld svéd nyaralóinak száma a felére csökkent. A külföldre igyekvő svédek nagy része már volt ott, számukra Thaiföld már nem olyan érdekes. Ezenkívül ma már sokan kényelmetlennek találják a túl hosszú repülő utakat. Újabban felértékelődött a belföld és mind fontosabbak az üzleti utak. 

Spanyolország kétszer annyi svédet vonz, mint a második helyen lévő Németország. Spanyolországnak az igazi versenytársai Görögország, Olaszország, Horvátország és Portugália. Az érdeklődés Nagy-Britannia felé csökken. Ebbe belejátszik a Brexit, az ottani magas árak, de az is, hogy a többi, főleg kelet-európai nagyvárosi térség egyre jobban állja a versenyt.

A svédeket nem befolyásolják jelentősen az éghajlati tényezők, bár nagyon szeretik a meleget és a strandolást, de imádják a kellemes téli, síélményekkel kecsegtető üdülőhelyeket is.

Egyre népszerűbbek a turistaházak

Svédországban régi hagyománya van a turistaszállóknak, amelyeket svédül vandrarhemnek hívnak. A svédek is szeretnek olcsón lakni, ha hazájukban kelnek útra, a külföldiek pedig különösen kedvelik, hiszen a svéd szállodai árszint magas.

Több mint 80 éve nyitották meg az első turistaszállót, és ma már több mint 600 ilyen működik, szerte az országban. Ezek a létesítmények lehetnek nagyon egyszerűek, ahol a turista emeletes ágyon alszik, több idegennel egy szobában, ágyneműt, törülközőt neki kell magával vinnie és maga után kitakarítania. De léteznek magas komfortfokozatúak is, persze drágábban.

Hagyományosan a vidéki, tájba simuló régi épületekben működnek többnyire ezek a szálláshelyek. De akadnak köztük egyedi helyszínűek is, mint például az, amelyik a stockholmi Arlanda repülőtér közvetlen közelében, egy kiszuperált Jumbojet belsejében fogadja a vendégeket. Ennél olcsóbb, ha vonaton hajtjuk álomra a fejünket. www.tagstallarna.se. Az egyik ilyen egy tóparton veszteglő, két vagonból álló vonat, amiben 22 szoba, pontosabban kupé üzemel.

Falusi turizmus – bányában, vitorláson

Nem ritka, hogy elhagyatott régi bányaépületből alakítanak ki turistaszállót. Az egyik különleges lakosztály 155 méter mélységben található.

Stockholm központjában áll az Af Chapman nevű vitorlás, amely az 1800-as évekből származik, és több mint 60 éve ismert és nagyon keresett turistaszálló. Mivel a főváros szívében fekszik, ezért nagyon közel található minden turista attrakcióhoz. A hajón ki lehet bérelni a kapitány szobáját is, ami egészen különleges élményt nyújt.

A másik olcsóbb fajtája az országjárásnak, ha falusi szálláshelyet választunk. Több mint 300 farmon látnak vendégül bennünket, úgy, hogy beleleshetünk a házigazdák hétköznapjaiba. Ilyenkor természetesnek tartják, hogy segítünk apróbb munkákban és egy asztalnál étkezünk a háziakkal. Az az igazi, ha egy hagyományos, fehérre-vörösre festett svéd stílusú faházikót választunk ki a neten.

Mivel ebben az országban évszázadok óta nem volt háború és társadalmi rendszerek sem váltották egymást, a kúriák és villák többsége megmaradt.  Ezen a téren elég nagy az árszínvonal különbség, az igazi kastélyok már szállodai tarifákkal dolgoznak.

Írta: Elek Lenke

Fotók: Magnus Dagvall