Aki csak egy hétvégére jön, az mindenképpen be szokta iktatni programjába a királyi palota megtekintését az őrségváltással, valamint a világ első skanzenjének meglátogatását (maga a skanzen szó a svéd nyelvből származik)

Stockholmban 70 nagyobb múzeum működik, nem számítva a magángalériákat. Minden múzeum szinte versenyez abban, melyik rukkol ki minél érdekesebb, stílusosabb és gazdagabb kínálatú kávézóval, ahol fikázni lehet. No, ne a magyar értelmű fikára gondoljunk... hanem a sütizéssel egybekötött kávézásra, beszélgetésre.

A Gamla Stan, azaz az óváros kihagyhatatlan, itt magasabbak a butikárak és sok a szuvenírbolt. Az orosz nyelvvel ugyanúgy elboldogulunk, mint a svéddel vagy angollal, olyan sok az orosz turista, hogy sok üzletben oroszul beszélő alkalmazott is fogad.A múzeumban peersze orosz nyelvű elektronikus guide-ot is kérhetünk.

A Nobel-múzeumot a magyarok miatt is meg kell nézni

Itt található a nagyon izgalmas Nobel múzeum, amely nemcsak Alfred Nobelről szól – tévedés egyébként, hogy bűntudatból alapította volna a híres díjat, hiszen találmányát főleg bányászati és építőiopari robbantásoknál használták. A díjazottak fotói végeláthatatlan szalag formájában felcsipeszelve surrannak szünet nélkül a fejünk fölött. A komputereken minden tmegtudhatunk rólunk, elég csak egy kattintás. Jó érzés a magyar nevű, származású tudósokra bukkanni.

Nagy élmény a Nobel Bistro, ahol a belépőjegy árával körülbelül azonos árban kaphatunk déli menüt, vajaskenyeret, salátát, meg kávét üdítőt, főételt. Ez kb. 100 korona, magyar pénzben 3500 forint, a belépővel együtt 7000.

Egy olyan országról beszélünk, ahol többszáz éve nem volt háború, nem rombolták le a bombák a városokat, nem dúlták fel a kastélyokat, nem vitt el senki semmit...  Azaz gazdagok a múzeumok és gyönyörű állapotban megmaradtak a kastélyok!  Ahogy az egyik idős svéd ismerősöm mondta, annyit észleltek a II. világháborúból, hogy nem mindig lehetett kávét kapni.

Stockholmban a fent említetteken kivül legalább tucatnyi múzeum kihagyhatatlan. A Nordiska Museet volt számomra az egyik legnagyobb élmény, olyan különleges kiállításokkal, mint a fodrászati és hajviseleti kiállítás, vagy a negyvenes-ötvenes-hatvanas évek lakásai. Egy teljes lakást rendeztek be az akkor jellemző bútorokkal, tárgyakkal, textilekkel. A látogatók nevetve fedezték fel – pont ilyen volt a nagyinak!- felkiáltással az ismerős használati eszközöket. Már akkor az volt a szisztéma, hogy a konyhában beépített bútor van, pontosan megvan a szemétledobó helye, meg a hűtőé, az erkély korlátja is mindenütt ugyanolyan vastag, hogy a szabvány virágládákat kényelmesen rájuk lehessen akasztani. Semmi nem véletlenül volt olyan hosszú és széles, mint amilyen, ugyanis az egyik tárgy a másikra épült.

Számomra nagy élmény volt a belvárosi Táncmúzeum meglátogatása, de aki designhívő vagy porcelángyűjtő, annak ajánlani tudom az egyik külső kerületben lévő Gustavsberg porcelánmúzeumot, amely nem egyszerűen múzeum, hanem egész napos programmal szolgáló butikközpont, éttermekkel, kikötőkkel, márkás desgin, üveg- és porcelánboltokkal.

Énekelj az ABBÁ-val!

A legújabb attrakció az ABBA múzeum, amely óriási siker. Hosszú sorok állnak a bejáratnál, de az interneten is másodpercenként foglalnak jegyet – a világ minden tájáról érkező turisták kíváncsiak az együttesre, és a velük kapcsolatos emlékekre. A svéd főváros patinás történelmi negyedében felépített múzeum a legkorszerűbb technikai újdonságokat alkalmazza: a színpadon például bárki elénekelheti az együttes legnépszerűbb számait, az ABBA tagjai „társaságában”, akik háromdimenziós hologramszerű figurák formájában veszik körül a bátor vállalkozót. A bejáratnál vásárolható elektronikus guide segítségével mindent megtudhatunk a legendás popcsapat történetéről és a tagok mai életéről.

A múzeum nem csupán a koncerten viselt ruhákat, leveleket, újságokat és más rekvizitumokat mutatja be, de filmvetítő terme és természetesen saját üzlete és kávéháza van.

Főleg a svédek számára nagyszerű szórakozás, hogy egy-egy fülkében - rákattintva a képernyőkre - az elmúlt fél évszázad összes svéd (és külföldi) nagy slágere hallható és látható, előnyben az eurovíziós sikerek – Svédország ebben különösen sikeres.

Mondani sem kell, hogy az idősebbekre, mozgássérültekre, a kismamákra, gyerekekre természetesen itt is kiemelten gondolnak, nem is volnánk Svédországban, ha nem így lenne.

Főleg orosz, kínai és japán szót hallani. A turisták ugyanolyan lelkesedéssel vásárolják a plakátokat és CD-ket, mintha nem volna hallható bármikor, bármelyik okostelefonon az összes ABBA szám…

Nem kortyolni, csak szagolni!

Jártak már olyan italmúzeumban, ahol nem lehet szeszesitalt kapni? Nos, létezik ilyen, méghozzá a stockholmi Spritmuseum, amely elsősorban az alkoholizmus elleni svédországi harc történetéről szól, egy másik részlege pedig a leghíresebb svéd vodka palackterveit mutatja be. Az ízesített, aromásított italok nincsenek kiállítva és kóstolni-kortyolni sem lehet belőlük, csak az illatukból, az aromájukból lehet egy kis csövön át szippantani.

A svédek hozzáállása az alkoholhoz köztudomásúan ellentmondásos: történelmük folyamán nagyon sokat küzdöttek az alkohol ellen. A fizetések egy részét több évszázadon keresztül alkoholban kapták az itt élők, az alkoholizmus népbetegséggé vált, óriási volt a nyomor, több mint egy millió ember vándorolt ki az országból a 19. század végén, a 20. század elején.

Ennek az ellentmondásos rendszernek ma is érezni a nyomait: csak külön üzletben árusíthatják az alkoholtartalmú italokat (a nagyon alacsony szeszfokú sör kivételével), és csak bizonyos alkalmakkor illik koccintani. Ugyanakkor világhírű tömény szeszeket is gyártanak, mint az Absolut vodka, vagy a különböző aquavit-ek. A palacktervek megalkotásával a világ leghíresebb művészeit bízták meg az elmúlt évtizedek során, amelyek megtekintése önmagában felér egy kortárs design kiállítással.

A királyi palotától a skanzenig

A legszebb szoborparkok egyike a Millesgarden, ahol Carl Milles világhírű szobrászművésznek, Rodin kortársának gyönyörű alkotásait pillanthatjuk meg. A kitűnő statikus hírében álló szobrász művei mintha lebegnének a magas oszlopok tetején, egy szépséges parkban.

Ha jó az idő, mindenképp érdemes elsétálni a királyi palota, a Drottningholm környékére, no meg a parkokba, ahol nyuszik, mókusok ugrálnak önfeledten és szabadon. Az autók mindig tisztelettudóan megállnak, ha egy-egy kacsacsalád szeretne áttipegni a füves rétről a tenger felé tartván. (Az állatokat tisztelik és védik errefelé, az állatkínzásért komoly büntetést szabnak ki és, nemcsak papíron…)

Nem szabad kihagyni a skanzent, a világ első szabadtéri történelmi-építészeti-folklór múzeumát, meg a hajókirándulásokat. A vízen ringatózva nagy élmény megtekinteni a tavakkal, szigetekkel teleszabdalt várost. A külső kerületek és külvárosok itt inkább üdülőszigetek, elegáns lakóparkok és logisztikai negyedek formájában vannak jelen..

Sokan szeretik meglátogatni egy-egy város piacát. Aki ilyet tervez, vegye be a programjába a Hötorgetnél lévő nagy fedett vásárcsarnokot, ahol a világ szinte minden élelmiszere kapható, a magyar savanyú káposztától a koreai kimcsiig. Sok az izgalmas bolhapiac, amelyet itt loppismarknadnak (tetűpiacnak) neveznek. Annyira népszerűek, hogy külön újság és honlap tudatja, mikor hol vannak nyitva a loppisok.

Érdemes kiváltani a Stockholm Cardot

Akik egy hétvégére utaznak a svéd fővárosba, mindenképpen vegyenek (akár itthon, Magyarországon) Stockholm Cardot, amellyel három napig utazhatunk minden tömegközlekedési eszközön, meglátogathatunk 75 múzeumot és számos nevezetességet, hajóra ülhetünk és sok üzletben, étteremben kaphatunk kedvezményt is.  

Ha Stockholmban járunk és érdeklődünk a filmművészet iránt, nem szabad kihagyni a Greta Garbo túrát. A titokzatos-rejtelmes életű filmikon életútját követve egyben tájékozódhatunk az 1900-as évek Svédországának akkor korántsem jólétinek nevezhető társadalmáról, elsősorban pedig az északi filmművészet későbbi, világhódító útjának a kezdeteiről..  A vezetett séta 90 percig tart és 100 koronába kerül, ez egy múzeumi belépő árának felel meg. Kent Josefsson a guide, aki megmutatja, hogy hol lakott élete különböző szakaszaiban és hol lépett fel Greta Garbo.

Ma is áll és működik az az áruház, a PUB a Hötorget téren, amelynek 15 évesen alkalmazottja lett, havi 125 koronáért.

És a svédek hova utaznak?

A világ minden tájára. A nyugdíjas évek hosszúak, egy svéd nő 82-85 éves életkorra számíthat átlagban. Megtehetik, hogy 60 éve felül új életet kezdjenek, nyelvet tanuljanak és elköltözzenek a világ másik tájára. A Kanári szigetek és Mallorca ebben vezet, de mindig új és új irányokat, életcélokat, kihívásokat keresnek, túl a hetedik X-en. Például kórusban énekelnek, sportolnak, jótékonykodnak. Egy híres svéd tévés műsorvezető, Linda Isacsson Lindorff, Good Travel néven utazási irodát nyitott, amely önkéntes segítőknek szervez utakat Afrikába, Ázsiába és Dél-Amerikába. Sok svéd a távoli kontinenseken szeretne ugyanis jótékonysági programokban részt venni, segíteni az arra rászoruló embereknek, védeni az állatokat, óvni a természetet. Az iroda előtte felkészíti a turistákat az útra, például előadásokat tart és filmvetítést rendez a várható önkéntes munkákról, az ottani körülményekről. 

Számosan indulnak el Dél-Amerikába, hogy angolra tanítsanak gyerekeket, Borneóban kihalás szélén álló vadon élő állatokat gondozzanak, vagy Dél-Afrikában zulu gyerekekre vigyázzanak, míg a szülők dolgoznak. Az utak sokszor mindkét fél számára hasznosak vagy élvezetesek, hiszen spanyolul lehet tanulni, miközben perui szegényeket segít valaki, szörfölni és mellette angolra tanítani szegény ecuadoriakat. Sokan jelentkeznek olyan utakra is, amelyek keretében különböző sportokra oktatnak zambiai gyermekeket, önkéntes ápolók lesznek afrikai öregek otthonában vagy kórházban. Akit a madarak érdekelnek, azok ornitológusokkal dolgozhatnak együtt Afrikában, vagy segíthetnek felépíteni egy, az Egyenlítő közelében fekvő iskolát.

Mit érdemes venni?

Az árak a svéd fizetésekhez igazodnak, de azért ki lehet fogni egy-egy leárazáson (rea névre hallgatnak) divatos, kellemes ruhadarabokat. A cipők drágák. Turkálók nincsenek, inkább elegáns, környezetvédő second hand-ek és bájos bolhapiacok. A hajléktalanoknak szánt holmikat ügyesen szedik össze a helybeliektől és értékesítik, hogy a bevételből a szegényeket segítsék. Régebben koldusokat hajléktalanokat sem lehetett látni az utcákon, de az unióba való belépés óta az egyes országokból érkező csoportok hivatásszerűen a koldulásból élnek.

A Stadsmissionen Stockholm egy vallási alapon működő egyesület az 1800-as évek óta létezik Svédországban. Célja, hogy különböző módon segítse az erre rászorulókat.

Az egyesületnek vannak iskolái is és többféleképpen támogatják az öregeket, fiatalokat és szegényeket.

Fontos részlegük a second hand boltok hálózata. Ez az ötlet már 1930-ban megszületett, és azóta is sikeresen működik. Most nyolc használtcikk boltjuk van Stockholmban. Ide behozzák az emberek a régi ruhájukat, vagy használati tárgyaikat (bútor, konyharuha, könyv, porcelán stb). Ezeket felújítják, rendbe hozzák az alkalmazottak és eladják. De az is előfordul, hogy rögtön odaadják hajléktalanoknak. Ebből a pénzből finanszírozzák a Stadsmissionen többi részlegét (például a hajléktalanok elszállásolását). Az is fontos, hogy munkalehetőséget nyújtanak ezekben az üzletekben olyan embereknek, akiknek nehéz lenne más területen elhelyezkedni.

Az újrahasznosítás fontos érve a környezetvédelem

Hetente hét tonna holmit kapnak, amiket egyébként kidobtak volna az emberek. Ez  környezetvédő okok miatt ideális, ezért is kedvelt, támogatott idea a fiatalok körében.

Van egy saját márkájuk is a ”Remake”. Fiatal designerek alkotnak használt ruhákból divatos holmikat. Házhoz is jönnek, ha nagyobb bútorokat akar valaki elajándékozni, vagy egy egész hagyatékot kell elszállítani.

A Myrorna egyesület az Üdvhadsereg second hand részlege, és ugyanolyan elven alapszik, mint a Stadsmissionen. Az ”Emmaus” egyesület a harmadik világ országait, főleg a régi gyarmatokat segíti. Tagjai ruhákat is küldenek ezekbe az országokba.

Mind a három szervezet egyre népszerűbb, környezetvédő a tevékenysége miatt.

Manapság éppen az értelmiségi fiatalok körében nagyon kedvelt az úgynevezett “vintage”, azaz a jobb márkájú second hand ruhák és kiegészítők viselete. Gyakran rendez egy híres árverési vállalat, a Bukowski’s a Myrornával együtt árveréseket Stockholmban, ilyen márkás régi cuccokból. Ezeknek a ruháknak több ezer koronánál indul a kikiáltási ára. A bevételt a Myrorna a rászorulókra szokta költeni.

Írta: Dr.Elek Lenke

Fotó: Karin Jonsson ©Nobelmuseet 2012, Ola Ericson/imagebank.sweden.se, Magnus Skoglöf/imagebank.sweden.se, Tuukka Ervasti/ imagebank.sweden.se, Henrik Trygg/imagebank.sweden.se,

Größere Kartenansicht

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az Aktivpihenes & Aktiveurlaubszeit webmagazinok támogatják a turisztikai vállalkozásokat sajtóközlemények, hotel-és régióinformációk széleskörű terjesztésével német és magyar nyelven. Minden fontos média, online sajtóportálok és szociális média hírek hozzáférése által a sajtóközlemények és cikkek a legrövidebb időn belül eljutnak a célcsoportokhoz.

A szakértelem és a tapasztalat a partnerek javát szolgálja. A sajtóközleményeket és a tudósításokat helyi mentalitás szerint magyar és német újságírók állítják össze, akiknek a specialitása a turizmus.