Magyarország is a rakétaszerűen feltörekvő turisztikai célországok közé tartozik – olvasható a www.vagabond.se felmérésében – akárcsak Hollandia, Észtország, Ausztria és Finnország.

A lap egy szakértő team segítségével részletes elemzést közöl a svédek utazási szokásairól, amelyre azért is érdemes figyelni, mert ez a legtöbbet utazó nép a világon. Köreikben Spanyolország változatlanul őrzi első helyét, oda a meleg és a tengerpart miatt több mint tízszer annyian mennek nyaralni, mint hozzánk, de ennek már több évtizedes hagyománya van. Ugyanakkor Ciprusra tavaly kevesebben utaztak tavaly, mint Magyarországra.

- Általában a nyaralók nem törődnek azzal, hogy egy adott országban milyen a demokrácia, vagy éppen a diktatúra, amíg az a saját biztonságukat nem fenyegeti. Újabban kivétel az Egyesült Államok és Törökország, ahonnan sokan politikai okokból maradnak távol - nyilatkozta még 2018 tavaszán Hans Remvig, a Travel Barométer egyik szakembere.  - Az utazási célpontokat befolyásolják a devizaárfolyamok is. Tény, hogy hosszú repüléseket hajtunk végre, ami nagy üvegház-hatást okoz, tipikus példa erre Thaiföld. De az is tény, hogy amióta nyolc évvel ezelőtt elkezdte felméréseit a Travel Barométer, Thaiföld svéd nyaralóinak száma a felére csökkent. A  külföldre igyekvő svédek nagy része már volt ott. Azt mondhatjuk tehát, hogy Thaiföld telített. Ezenkívül ma már sokan kényelmetlennek találják a túl hosszú repülő utakat. Újabban felértékelődött a belföld és mind fontosabbak az üzleti utak. 

Spanyolország kétszer annyi svédet vonz, mint a második helyen lévő Németország. Spanyolországnak Görögország, Olaszország, Horvátország és Portugália az igazi versenytársai. Az utazás Nagy-Britannia felé csökken. Ebbe belejátszik a Brexit, az ottani magas árak, de az is, hogy a többi, főleg kelet-európai nagyvárosi térség egyre jobban állja a versenyt.

A svédeket nem befolyásolják jelentősen az éghajlati tényezők, bár nagyon szeretik a meleget és a strandolást. Az olcsó és gyors légi járat kulcskérdés, nagyban feldobhatja egy-egy desztináció látogatottságát. A nemzetközi utazások 65 százaléka repülővel történik, és minden évben utaznak külföldre az itt élők.  

Érdekes, hogy mi minden lehet turisztikai vonzerő! Bár Japán sokezer kilométerre van a skandináv félszigettől, mégis sokan látogatnak el a szigetországba. Nemcsak a kimonók, a gésák és a szaké vonzza őket, hanem például egy olyan falu is, amely teljesen úgy néz ki, mint az otthoni környezetük: vörös-fehér házacskák, csend, zöldellő parkok, és itt is ugyanúgy megünneplik a nyár közepét, azaz midsommart, mint Stockholmban.

A városka, Tobetsu, három mérföldre fekszik Szapporótól,  Hokkaido szigetén.  A települést 1983-ban alapították, ma mintegy 700 lakosa van, főleg japán nyugdíjasok, akik rohanó és munkás életük végén nyugalomra vágynak.  A svéd kapcsolat onnan ered, hogy egy japán építőipari vállalat 35 évvel ezelőtt ízelítőt adott vevőinek, e klasszikus,  és leggyakoribb svéd faháztípusból. Az ötlet akkora sikert aratott, hogy az itt élők mind ilyen házakat kezdtek  építtetni.

Ma 400 szinte teljesen egyforma házacska található itt, kiegészülve a helyi Svéd Kulturális Központtal, és tipikus svéd népművészeti tárgyakat lehet vásárolni.

A Nemzetközi Turisztikai Világszervezet, az UNWTO statisztikái szerint 2017-ben 1,3 milliárd nemzetközi utazást tettek a Föld lakosai. Ez azt is jelenti, hogy adott percben félmillió ember tartózkodik egyszerre a felhők fölött, valamelyik légi jármű fedélzetén. A vásárlás egyre kevésbé fontos szempont a vonzerők között, a síeléssel, a golffal, a túrázással, a fizikai aktivitással már nem is versenyez. Az utazási barométer azt mutatja, hogy Svédország határain belül körülbelül 28 millió üdülési utazást regisztráltak, ami két és félszer annyi, mint a külföldi kiruccanás. Magyarország 2017-ben a 19. legnépszerűbb célország volt a svédek számára.  Törökország jelentősen visszaesett.

A Kedjebron, azaz a Lánchíd szépsége

Az expressen.se turisztikai mellékletének tekintélyes újságírója, Måns Ivarsson jegyzi azt a cikket, amely a lap címoldalán tárja fel Budapest szépségeit és ad érdekes tippeket az olvasóknak arra, mit is érdemes vásárolni, megtekinteni és felkeresni az általa oly szépnek talált városban.

Fantasztikus fürdő, egzotikus vásárlási lehetőségek és kissé fáradt, megviselt épületek – így látja összefoglalva a szerző fővárosunkat. Abban igaza van, hogy nincs minden épület rendbe hozva, sőt több még a II. világháború óta sincs tatarozva és látszanak a golyónyomok.

Azt is tudatja az olvasókkal, hogy Magyarország fővárosát a Duna szeli ketté, Budára és Pestre, méghozzá a Kedjebronnal, azaz a Lánchíddal. A fürdők kihagyhatatlanok, még akkor is megéri – mármint a svéd pénztárcához képest - ezekbe betérni, ha az ember külön befizet masszázsra, egyébre.

Itt, ahol érdemes mindent kipróbálni, mert az árak alacsonyak, állítja a riporter. Mi mindent vásárol egy svéd turista? Nos, a legkevésbé magyaros szuvenírt. Inkább bőrcipőt, plakátot, amit otthon akar bekereteztetni, esetleg kerámiát, csipkét.

Amit többször megjegyez a cikkíró, hogy Budapest emlékezteti őt Prágára, a régi épületek és a várost kettészelő folyó miatt , viszont nálunk nagy szükség volna az épületek homlokzatának felújítására. A város „kissé fáradt”, dekadens, de „gyönyörű és egyfajta elbűvölő bája van”. 

A nálunk járt szerző nem hagyta ki Raoul Wallenberg emlékműve meglátogatását sem, és azt is tudtára adja a svéd olvasóközönségnek, hogy a diplomata  „húszezer magyar zsidó életét mentette meg.”

Szállodákat is  ajánl, valamint üzleteket és éttermeket, amelyek között található menő celebhely és egyszerű vásárcsarnoki büfé. Soha nem lehet tehát tudni, mi az, ami megragad a nálunk jár idegen fejében, és mit ad közre fővárosunkról, ami többet ér sokszor, mint a milliárdokból épített országimázs.

Írta: Elek Lenke

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán