Szerző Bauer Krisztina

Fotó:PID / Votava

A Duna-szigeten kezdték el tesztelni az osztrák főváros első hidrogénhajtású hulladékgyűjtő járművét. Az elektromos kukásautóhoz képest kétszer akkora távot tud megtenni és gyorsabb a tankolása is. Mindkét haszongépjármű-típus tesztjét tudományosan követik.

Melyik a jobb – az elektromos vagy a hidrogénhajtású? – a kérdés nem csak a személyautóknál, de a nehézgépjárműveknél is aktuális. Hogy választ kapjon a kérdésre, az osztrák főváros a meglévő két elektromos kukásautó mellett a napokban egy hidrogénhajtású hulladékgyűjtő jármű tesztjét is megkezdte.

A forradalmi kukásautó a Duna-szigetet járja, és a kommunális hulladék valamint a sárga kukák ürítését végzik vele. A csupán prototípusként létező jármű egyik előnye – az alváz a Mercedestől, a felépítmény a Stummertől van –, hogy a vezetőfülke alacsonyan van, így a sofőr pontosan látja, van-e gyalogos, biciklis az induló jármű előtt. Különösen fontos szempont ez, mivel a Duna-sziget a bécsiek egyik kedvelt pihenőhelye, ahova sokan járnak sétálni, biciklizni, futni. A 85 kilowattórás akkumulátort menet közben két, egyenként 30 kilowattos üzemanyagcella tölti. Nemcsak a jármű meghajtása, de a hulladékgyűjtő edények kiürítése és a hulladék tömörítése is elektromosan zajlik. A 17 tonna önsúlyú jármű 23 köbméternyi szemetet tud begyűjteni és körülbelül 160 kilométer a gyűjtőjárata hossza. Ezzel kétszer akkora területet tud ellátni, mint a Bécsi Köztisztasági Vállalat elektromos kukásautója és gyorsabb a tankolása is. A hidrogénhajtású kukásautó egy dízeles járművet váltott le, így sokkal csendesebb, tisztább és biztonságosabb, mint hagyományos elődje. Tankolni a Wien Energie Floridsdorfban található hidrogénkútjához jár, ahol zöldhidrogénnel töltik fel.

A tesztüzemet a Bécsi Műszaki Egyetem követi nyomon, hogy a végén eldönthessék, az elektromos vagy a hidrogénhajtású kukásautó praktikusabb-e Bécs számára. Vizsgálják a járművek és az akkumulátorok viselkedését küldönböző hőmérsékleteknél, különböző távokon illetve különböző típusú hulladékok esetén.

Az osztrák főváros célja, hogy lehetőség szerint már 2030 előtt klímasemlegesre cserélje a város 3.100 járműből álló járműparkját. Az alternatív hajtású járművekre váltás különösen a haszon- és nehézgépjárművek esetén jelent nagy kihívást.