Szerző/Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben az Év Madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy

“idén minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint tavaly.”

– mondta Bagyura János, az MME országos kerecsensólyom fajmegőrzési program koordinátora. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan három fiókát neveltek fészkenként.

A kerecsensólyom, eredetmondánk “turulmadara”, egyben a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja, melynek teljes európai állományát 450 párra becsülik. A 2024-es megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 200-220 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.

A fiatal madarak kóborlásának és mortalitásának vizsgálata különösen fontos a kerecsensólyom védelmének érdekében. E célból a Jászságban és a Hevesi-síkon, hét fészekaljban, 22 fiókára került műholdas nyomkövető 2024 májusában. A jeladók adatai szerint az év végéig 11 példány elpusztult, egy egyedet pedig Líbiában illegálisan befogtak. Két madárnak Kelet-Ukrajna háborús övezetében veszett nyoma, amelyet a GPS és a mobiltelefon rendszerek regionális működésképtelensége okoz. A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult jeladós madár teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. Ezeket a tetemeket a szakemberek bevizsgálhatták, így a korábbiaknál sokkal részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól.

A jeladós madarak mellett még további négy madár tetemére bukkantak rá a szakemberek 2024-ben. A vizsgálatok szerint a 15 példány pusztulása a következő okokra vezethető vissza: öt példány áramütés miatt pusztult el; négy példány halálát a kirepüléskor fellépő sérülés és/vagy földön történt emlős (róka és menyétféle) predációja okozta; két egyeddel betegség végzett; három madár ismeretlen okból pusztult el; egy sólyom elhullásának okát pedig még vizsgálják. A biztosan elpusztult madarak mellett sajnálatos módon két hazai gyűrűs kerecsensólyom illegális, solymászati célú befogásáról is értesültünk Líbiából a közösségi média segítségével. A jeladós példány jeladóját azonnal tönkretették, később pedig a madarat mintegy 4300 euróért értékesítették a polgárháború sújtotta országban.

2024 évben került az MME által kidolgozásra és publikálásra a Kerecsensólyom fajmegőrzési terv az Európai Unió LIFE programja által támogatott Grassland LIFE és LIFE SakerRoads projektek keretei között. A fajmegőrzési terv megállapítja, hogy míg a kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány lassan növekszik, addig néhány régióban csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Jelenleg az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a MAVIR Zrt-vel a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében törekszik arra, hogy megállítsa és megfordítsa ezt a tendenciát az észak-alföldi régióban.

A kerecsensólyom évét lezárandó, 2024. november 21-én, a fajmegőrzési programot is támogató Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MAVIR, immár 15. alkalommal szervezett nemzetközi madárvédelmi konferenciát, melynek középpontjában a tavalyi év madarának választott kerecsensólyom állt.