Szerző: Barna Judit

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítást rendezett februárban, hogy a kevésbé ismert, sokoldalú üzletember, Floris Frigyes életútjába a közönség betekinthessen.

Ki volt Floris Frigyes magyar cukrász, Sir Winston Churchill születésnapi tortáinak készítője? Zseni vagy szélhámos, nagyot álmodó, kalandos életű kereskedő, aki felismerte, hogyan lehet összekötni az édességkészítést és a marketinget?

Közgazdasági diplomával a Gerbeaudba

Eredeti nevén Friedler Frigyes 1888-tól a felvidéki Vágújhelytől, Székelyföldön és Budapesten át, egészen Londonig járt be fordulatos szakmai karriert. Titok, hogy mi történhetett a fiatal fiú életében, de 1906-ban már a székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolában érettségizett. 1914-ben betársult az apja által üzemeltetett szappangyárba, majd elvégezte a Közgazdasági Egyetemet. Az első világháború után a családi vállalkozás csődbe ment, édesapja halála után Budapestre költözött, és diplomával a zsebében beállt a Gerbeaudhoz cukrászinasnak.

Floris új névvel házasságot kötött Korondi Máriával, a kisgyermekes, elvált asszonnyal. 1934-ben felszámolta itthoni üzleteinek nagy részét, és Londonba költözött családjával, ahol új vállalkozást alapított és sikerre vitte a csokoládé- és tortakészítést. Floris Frigyes 1963. március 24-én Londonban halt meg. Üzletét felesége vitte tovább a fia vezetésével.

A hálózatépítés nagymestere

Floris már a munkássága kezdetén hamar rájött, hogy a kapcsolatrendszer segíti az előrelépést. Ebben a hálózatban olyan neveket találunk, mint Szenes Hanna, a Flora Szappan, Sir Winston Churchill, a Fortnum & Mason, Kaesz Gyula, valamint Kozma Lajos.

Floris Frigyes első édesipari vállalkozását 1920-ban hozta létre Budapesten. Ekkor két nagy területre fókuszált: a csokoládékészítésre és értékesítésre, valamint a cukrászüzletekre, melyekre építve igazi céghálózatot működtetett Budapesten és Európa nagyvárosaiban. 1923-ban saját gyárat hozott létre San Thome Csokoládé- és Cukorkaárugyár Rt néven.

Első műhelye és üzlete a Kékgolyó utcában létesített Bonbonnerie Floris, amely cukoráru készítésével és árusításával foglalkozott, majd megnyitott egy édességboltot a Ferenciek terén BonBon–Chocolat Floris néven. A legjelentősebb és talán legtöbb visszahangot kiváltó üzlete, a mai Vörösmarty téren a Floris Kávéház és Cukrászda volt, korának egyik legszebb Bauhaus üzlete. Ezt követte a margitszigeti üzlet, az egykori Nádori Kastély épületében, a Margitszigeti Floris Cukrászda és a Polo Bár.

Floris azonban nagyban gondolkodott, nemzetközi vállalkozást épített ki: Bécsben, Prágában, Londonban és Berlinben is nyitott üzleteket.

A kor legjelentősebb művészei a Floris körül

Floris Frigyes már az ezerkilencszázhúszas években felismerte, hogy mind az üzletei, mind termékei csakis minőségi design kialakításával tudnak eljutni a vásárlókhoz. A boltok portáljainak és belső berendezéseinek, valamint a termékek csomagolásainak tervezésére a kor jeles alkotóművészeit foglalkoztatta.

E művészcsoport vezető alakja volt Kozma Lajos építész, grafikus, iparművész, tanár, aki a Floris üzletek számára csomagolóanyagokat, dobozokat, cukorkabolti reklámkirakatot és berendezési tárgyakat álmodott meg, forradalmasította az akkor még egyszerű csomagolási módszereket, művészetté emelte fel ezt az iparágat. Kozma Lajoshoz hasonlóan Floris számára tervezett csomagolóanyagokat Dankó Ödön, Galambos Margit, Repcze János, Csabai-Ékes Lajos és Gróf József is.

Floris iparművészeti szempontból is meghatározó két üzletének kialakítása is a kor kiválóságaihoz kötődnek: Ferencziek terén megnyitott üzlet formabontó portáljának tervezője Dankó Ödön volt, bútorait Gádor István izgalmas kerámiai egészítették ki, a Vörösmarty téren álló Floris Cukrászdát pedig Kaesz Gyula és Strauss Sándor tervezték.

A Kozma-dobozok Európa szerte iskolát teremtettek

Kozma Lajos Floris Frigyessel 1919-től dolgozott együtt. Példaértékű együttműködés alakult ki a grafikus és a csokoládégyáros között, melynek eredménye mintegy kéttucat doboz, csomagolópapír, pecsétbélyeg, céges logó és címer lett. A Floris cég a Kozma-féle csomagolásokat az angliai vállalkozásiban is használta, egészen az 1970-es évekig.

Kozma terveivel párhuzamosan a dobozok kialakítása, formája és minősége is változott. A kezdeti, egyszerűbb kivitelezésű, gyengébb papírminőségű dobozok után megjelentek a vastagabb falú, megerősített dobozok, hullámpapír betéttel, díszített béléspapírokkal és dombornyomott bonboncímkékkel.

A magyar édesipari termékek modernizált, dekoratív, fantáziadús csomagolása jelentősen megnövelte a termékek forgalmát.

A Gádor-kerámiák a Floris üzletekben

Gádor István két éven át készített kerámiákat Floris üzletei számára. Ezek a kerámiatárgyak a primitív-expresszionizmus jegyében születtek, vidám állatkarikatúrái egyéni hangvételű, szinte szatirikus kialakításúak. Vázái, tárolóedényei gyakran architektonikus elemmel gazdagodtak, egymásba illeszthető elemekből készültek.

A Ferenciek terén álló üzlet berendezésében nagy szerepet játszottak Gádor István kerámiái, amelyek később a Vörösmarty téri cukrászdában is megjelentek. A vásárló közönség az üzleteket Budapest legszebb látványosságaiként említik.

Csőd után új élet Londonban

Floris Frigyes egyre kiterjedtebb üzleti vállalkozásai és sikerei nem mindenki tetszését nyerte el. Több ellenséget is szerzett magának, és a gazdasági környezet sem segítette a munkássága folytatását az 1930-as évek elején. Külföldi üzleteit Prágában, Berlinben, Bécsben sorra bezárták, majd mindezek után felszámolták budapesti életüket, és a család 1934-ben elköltözött Londonba.

Floris Frigyes az 1707-ben alapított nagyhírű Fortnum & Mason cégnek kezdett dolgozni, akik a Piccadilly-n levő áruházukban külön üzletet nyitottak a Floris termékeknek. Az üzletnek gyakori vendége volt Mária királynő, a néhai V. György király felesége is.

A később alapított pékség-cukrászdájukban évtizedeken át készítettek igazi tortacsodákat angliai hírességeknek és a királyi család tagjainak. Többek között Anna királyi hercegnőnek és akkor még gyermek III. Károly királynak. A legismertebbek azonban Winston Churchill születésnapi tortái voltak, amelyek igazi médiaszenzációt jelentettek a második világháború utáni két évtizedben.

Ezek a torták szinte műalkotások, igazi mesterművek voltak, jószerével minden alkalommal az ünnepelt életművéhez, vagy életmódjához kapcsolódtak. Megjelentek rajtuk Churchill ikonikus kalapjai, szivarja, kitüntetési, könyvei, nevezetes mondásai és festményei és az Egyesült Királyság térképe.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása április 27-ig látogatható.

A kiállítás kurátora dr. Sári Zsolt