Pikniket rendeztek egy zempléni faluban. Czakó Mónika, a Bestillo Pálinkaház egyik tulajdonosának meghívására, a híres hungarikum gönci kajszibarack ültetvények virágzásakor, április elején érkeztünk Boldogkőváraljára.

Honlapjukon érdekességként olvashatjuk, hogy 1935-ben VIII. Edward, walesi herceg így méltatta a barackpálinkát: “Szódával jobb, mint a whisky, teába jobb, mint a rum.” Adódik a feltevés, mit szólt volna, ha tisztán kóstolja meg? A mondás fontosságát bizonyítja, hogy szinte minden cikkben, amely a híres eredetvédett gönci barackpálinkát mutatja be, szerepel ez az idézet.

A gönci barack és a belőle készült pálinka hungarikum. „Hogy miért ragaszkodunk ennyire a gönci barackhoz? Ebben a térségben születtünk és ugyan voltak kitérőink, de ide tértünk vissza felnőttként, a vidék nyugalma újra elvarázsolt minket. Itt éljük álmainkat és itt kamatoztatjuk a máshol megszerzett tapasztalatainkat” - ez mondta Czakó Mónika. Ő az, aki szívén viseli, hogy a térségben lakók felismerjék, hogy a hungarikummá nyilvánított gönci barack ismertté és turisztikailag is vonzóvá teheti az abauji kistérséget.

A pálinkaházban részletes bemutatót hallhattunk arról, hogyan születik meg a híres gönci barack, és a kertben ízes krumplilángost kínáltak olyan lekvárokkal, amelyeket ők tettek el, nemcsak finom barackból, hanem szilvából is rejtettek az üvegbe.

Elektromos kisvonattal közlekedtünk a pálinkaháztól az ültetvényig.

A pikniket Mónika azért rendezte, hogy az ízes barack születésének első perceit, vagyis a barackfák virágzását bemutassa nekünk és mi elmondhassuk mindenkinek, milyen csodásak a lenge rózsákba öltözött táncos lányként viselkedő fák. Hogy teljes legyen az illúziónk, erős szél támadt, és hajladozni kezdtek a színes virágok a fákon, közben kellemes gitárzenét hallgatva kóstolhattuk meg a Bestillo Pálinkaház barack és egyéb gyümölcsökből készült pálinkáit.

Az ültetvényben Bodnár Sándor  (Mád Sajtómanufaktura) kínálta ízes termékeit, Mónika pedig arról beszélt, hogy a gönci barack „lelőhelye” túlterjed Göncön; a hivatalos, eredetvédelmi rendelkezés szerint Gönc, Boldogkőváralja és a Zemplén lábának bizonyos meghatározott ültetvényeiről. Gönctől Miskolc külterületéig több mint 40 település jogosult a gönci kajszibarack, mint földrajzi eredetvédett megjelölés használatára, ezen túl hungarikumként is definiált gyümölcsről van szó. Közben a gönci barack egy fajta is a kajszik közül, amit az ’50-es ’60-as években kísérleteztek ki arra a klimatikus adottságra, ami ezen a területen van.

„Az itt élőkben tudatosítani kell, hogy nekik is van turisztikailag eladható, bemutatható kincsük. Nemcsak pálinkák, lekvárok, sütemények alapanyaga lehet, hanem magjának olaja és őrleménye egészséges alapanyagként fogyasztható, és a kozmetikai ipar is használhatja készítményeibe. Héjastul, húsostul, magostul minden része értékes” - mondta Czakó Mónika.

A kisvonattal az évente mintegy 70 ezer látogatót fogadó Boldogkő várához utaztunk.

A híres, sziklára épített romantikus lovagvár különleges környezetben, gyönyörű panorámával dicsekedhet, itt ismerkedhetnek a várőrség mindennapjaival, a palánkkal védett Oroszlánszikláról a Hernád-völgye látható. A neves várban egész évben régészeti- és hadtörténeti, pénztörténeti, valamint zászló- és címerkiállítás várja a turistákat.

A várpincében a kovácsműhely és a börtön mellett Közép-Európa legnagyobb ólomkatona kiállítása terepasztalokon eleveníti fel a magyar történelem nevezetes csatáit. Rendeznek lovagi párbajt és jelmezes várbemutatót is.

A várlátogatás után Encsre, a híres Anyám Mondta étteremhez utaztunk, ahol ebéd közben még tovább beszélgettünk, többek között arról, hogy évente megrendezik a Gönci Barack Vigasságot, amikor minden a barackról szól.

Három helyszínen folyik a vigasság, a fesztivál három helyszíne Boldogkő vára, a Bestillo Pálinkaház, valamint a Terra-Boldogkő látványpince. Érdemes majd nemcsak a barackfa virágzáskor erre a szép helyre eljönni, hanem egy jót mulatni a vigasságon.

Írta,Fotók: Bódi Ági