Szerző: Barna Judit

Fotók: aktívpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Kínáról, erről a távol-keleti óriás országról sokféleképpen vélekedünk, mi magyarok. Valljuk be őszintén, hogy a misztikus történelmük és fantasztikus gazdasági fejlődésük elismerése mellett a 2019-ben kitört pandémia még a buzgó Kína-barátokat is elgondolkodtatta. A három évig tartó járvány megrázta a világot, a bezártság visszavetette Kína és sok ország gazdaságát, jelentősen csökkent a kereskedelmi forgalom. A szigorú intézkedések miatt kiürültek a milliós kínai nagyvárosok utcái, és teljesen leállt a turizmus, mint iparág.

 Fotó: Barna Zoltán

Már a selyemúton jöttek az áruval

Kína a világ történelmében egyedülálló azzal, hogy ez a civilizáció ugyanazon a kontinensnyi méretű területen, több évezreden át folyamatosan fennmaradt. Mindvégig a legnagyobb volt a világ etnikumai között, és fejlődését az időnkénti súlyos megtorpanások ellenére sokszor meg tudta újítani, ezáltal évszázadokon keresztül a világ vezető hatalma tudott maradni.

Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja. I.e. 5. évezredben már markánsan jelen volt a mezőgazdaság és kerámiaművesség. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány, mint a mágnes, iránytű, papír, nyomtatás, lőpor, porcelán, selyem, fogaskerék, acél, már az ókorban, vagy a kora-középkorban ismert volt Kínában, és innen szivárogtak, a selyemút közvetítésével, Nyugat felé különböző tudományos felfedezésekkel együtt. Miközben a kereskedők, mint korai turisták, is világot láttak.

Az országnak, a dinasztiák és császárok korszakai alatt is mindig meghatározó szerepe volt gazdaságilag és politikailag; a jelenkorban különösképpen technológiai nagyhatalom, nemzetközi tekintélye folyamatosan növekszik.

A lakosság száma megközelíti a másfél milliárdot, melynek egy része a bel-és külföldi turizmusban is jelentős számot képvisel.

 Fotó: Barna Zoltán

A kínai piacok fénykora és az új városrész

A nyolcvanas években hivatalosan turistaként utazó, de valójában üzletemberek, céget alapítva tartózkodási engedélyhez jutottak Magyarországon. E vállalkozók munkát ígérő meghívó leveleire újabb kínaiak ezrei érkeznek hozzánk. Az igazi lökést azonban nem a vendégmunka lehetősége, hanem a magyar és a kínai állam között 1988-ban köttetett vízummentes beutazási megállapodás adta. Ennek az egyezménynek köszönhető, hogy nálunk jött létre a régió legnagyobb, több tízezer fős kínai közössége - a hazai tényleges adat valahol a hivatalos számok, és a túlzó, 50-70 ezres nagyságrend között mozog.

Budapest a kínai diaszpóra régiós csomópontja, kereskedelmi központja lett. Nekünk a kilencvenes években jól jött egy olyan kereskedőréteg, amely olcsó fogyasztási cikkeivel ki tudta szolgálni az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokat. Népszerű volt a Fáy utcai és a Józsefvárosi piac, ahol nem ismerték a számlaadást, majd az Ázsia Center is megépült, ahol már legális kereskedelem indult.

A korszerűtlen, szabadtéri piacok felszámolása után a letelepedett kínaiak megtalálták a X. kerületben, Kőbányán, az azóta Monori Centernek nevezett városrészt, ahol nagykereskedéseket, éttermeket, orvosi rendelőket, iskolát és bankot is nyitottak. A zárt közösség saját újságja is megszületett, amely kínai nyelven nyújt fontos információkat, tájékozódási pontokat az itt élőknek.

A környéken az elmúlt évtizedekben sorra épültek lakóházak, melyekben kínai családok vásároltak lakásokat. Itt születtek a gyerekeik, akik magyarul is tökéletesen beszélnek. A kereskedő elit tagjainak saját árubeszerző cégeik is lehetnek Kínában és több üzletet működtetnek Közép-Európa más országaiban, illetve Magyarországon. Nagyvárosokban, kisebb településeken egyaránt megjelentek a portékáikkal.

Mára megszoktuk a kínai embereket, termékeiket folyamatosan vásároljuk és a kínai bisztrókba, vagy éttermekbe is szívesen járunk az ételeik sajátos ízei miatt.

Nagy szünet után beindul a turizmus

A kőbányai China Town-nak elkeresztelt városrész főutcája a Jegenye utca, ahol a Wan Hao közösségi épületben tartott a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya kihelyezett szakosztályi rendezvényt. Szokásunktól eltérően a kínai turizmus aktuális témájáról szóló programot nem a székházba, hanem egy autentikus helyszínre, a Monori Centerbe szerveztük.

Az egykori terményraktár felújított épületében házigazdánk, Henry Qu marketing menedzser vetített térképen bemutatta a MC utca-hálózatát, a benne elhelyezkedő épületek rendeltetését: „a terület az 1990-es évek óta Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb nagykereskedelmi- és logisztikai központjának számít. Több mint 300 nagykereskedelmi bemutatóterem és 70.000 m2 raktár ad helyet a nagykereskedőknek, akik közvetlenül Kínából, Vietnamból, Törökországból és Olaszországból importálják az áruk széles választékát. A központ népszerűségnek örvend a bel-és külföldi viszonteladók körében.

Mivel a Monori Center üzleteinek 90 százalékát kínai kereskedők üzemeltetik, a környék egyben társaséletük központjává is vált. Megtalálható itt a kínaiul beszélő ügyfélkör igényeit kiszolgáló szálloda, irodaházak, raktárak, iskola, közösségi házak, hagyományos kínai orvoslást végző rendelő, karaoke-bárok, fodrászatok, masszázs-szalonok, valamint cégeknek, magánszemélyeknek szolgáltatást nyújtó ingatlanközvetítő.

A Monori Center területén 18 autentikus kínai étterem és 2 ázsiai szupermarket működik. Elmondhatjuk, hogy Budapest kínai gasztronómiai központjává váltunk.”

A tolmácsolást az ELTE kínai szakos hallgatójának, Pongrácz Patriknak köszönhetjük.

Országmarketing és szakmai oktatás

A rendezvényen Nádasi Tamás, az MKIK Magyar-Kínai tagozatának elnöke, egyetemi docens érdekes előadást tartott a kínai turizmus jellemzőiről és jelenlegi helyzetéről.

Tamás elmondta, hogy a tagozat 130 tagja között Kínával kapcsolatos intézmények szerepelnek, és olyan vállalatok, melyeknek a két ország közötti kereskedelem a profilja.

Az elnök sokszor járt üzleti úton Kínában. Szívesen említette, hogy a kínai emberek távoli rokonként tekintenek a magyarokra, ismerik néhány zeneszerzőnket és költőnket, így Liszt, Kodály zenéje és Petőfi versei számukra kedveltek.

A régi századokban selyemútnak nevezett kereskedelmi csatorna működése a két ország között ma is igen élénk, főleg termékeket importálunk, de magyar exportcikkek és szolgáltatások is eljutnak szép számmal Kínába.

A covid után fellélegző turizmus idén januárban szabad utat kapott, elsősorban a Kínán belüli utazási kedv lendült meg először, a kiváló belföldi közlekedésnek köszönhetően. A pandémia alatti családi megtakarítások felhasználásával a kínai turisták elindultak - először ázsiai országokba, majd Európában Olaszországba, Svájcba, tavasszal pedig Magyarországra is.

Nekünk, mint fogadó országnak fontos, hogy a kínai szokásokat tiszteletben tartsuk és az igényeiket kielégítsük, komoly attrakciókkal, látványos elemekkel. Bővítsük a közvetlen repülőjáratokat, egyszerűsítsük a vízum és egyéb ügyintézéseket. A célunk az lehet, hogy a beutazók növeljék az itt tartózkodásuk idejét a korábbi 2-3 napról 8-10 napra.

Erősíteni kell többek között az egészségturizmust, a balneológiai kincsek bemutatását és a kínai hagyományos gyógyászat magyarországi szerepét. Megéri a ráfordítás, ugyanis a kínaiak 2023-ban már nem pár napra érkeznek, hanem monodesztinációként tekinthetnek Magyarországra, és költhetnek is jócskán nálunk.

A magyar kiutazók kedvének megteremtésére a rendezvényen résztvevők javasolták a hazai turizmus döntéshozóinak, hogy indítsanak study tourt utazási irodák és turisztikai újságírók számára, a beutazók megnyerése érdekében pedig Kínában célszerű lenne létrehozni Magyarországot népszerűsítő képviseleteket, valamint jó útikönyvek hiányát is pótolni kell.  

Meghívott vendégünk, dr. Rátz Tamara tanszékvezető főiskolai tanár röviden bemutatta a Kodolányi János Egyetem Turizmus Tanszékének tevékenységét. A 30 éves magánegyetemre jelentkezők között népszerű a három szinten folyó turizmus szakirány. A hallgatók felsőfokú képzésében nagy hangsúlyt helyeznek a cégekhez kihelyezett gyakorlati órákra.

A turizmus-vendéglátás alapképzésben és turizmus-menedzsment mesterképzésben végzett diplomásokat tárt karokkal várja a szakma!

A kínai gasztronómia fogásai, jó italokkal

A Wan Hao étteremben nemcsak a szakmai információkat hallgattuk meg az előadóktól, hanem látványkonyhaként elénk tárt titkokat is megismertünk. A pekingi kacsa és a kínai palacsinta készítésének mozzanatait kíváncsian figyeltük.

A császári idők óta ismert, kacsamellből készült fogást Kína nemzeti eledelének tartják. A vékony, ropogós bőréért nagyra értékelt étel hagyományos módon való előkészítése és felszeletelése mindig a vendégek előtt történik. Az erre a célra tenyésztett kacsákat 65 nap után vágják le, majd megfűszerezik és zárt, vagy felfüggesztett sütőben megsütik. Lehet palacsintába tekerni, újhagymával, uborkával, Hoisin-szósszal, vagy szójaszósszal ízesítve, és általában kézzel eszik. A maradék zsiradékot, húst és csontokat levesbe főzik, vagy a feldarabolt húst szójaszósszal keverve megpirítják.

A szemünk előtt sült az óriás méretű kínai palacsinta is, ami sós étel, apróra vágott zöldségekkel és csípős szósszal hajtogatva. Kettévágva egy-egy jókora adag.

A rendezvényt záró kínai ételkóstoló mellett Xianbo Huang, a Gujing Gong cég képviselője bemutatta a Kaoliang márkanevű erős italt, ami egy gabonapárlat-pálinka, valamint a Kínára jellemző gyógynövényekből készült szeszes herbál likőrt is megkóstoltuk.

Júliusban egy gasztro kirándulást teszünk a Wan Hao étterem mellett kilenc éve működő, Chinatown Terasz Street Food Market standjaihoz, mert a vendéglátós kínaiak a magyar és a külföldről érkező vendégek számára is érezhetően kinyitották az ajtókat. A Távol-Kelet illatos fűszereinek és szószainak ízeit keresők itt találkozhatnak az igazi kínai konyha élvezetes fogásaival.

www.monoricenter.hu