A decemberi ünnepkör egyik jeles napjának névadója élő, valóságos történelmi  személy volt.

Kis Ázsiai  Patara városában    született gazdag család gyermekeként. A városban járvány tört ki,-  a szülei is áldozatul estek, árvaságra jutott. A szüleitől örökölt hatalmas vagyonnal Patara érsekéhez nagybátyjához ( apja testvére ) költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, tanult, az iskolái befejezése után megszerette a kolostori életet, a papi hivatást választotta. A vagyonát  a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította.  Bárki kérte  mindig segített.  Később  kis Ázsiai Myra városának püspökévé választották.  52 évig volt püspök. De nemcsak püspökként, hanem vezetőjükként is tisztelték az emberek. A tengerészek védőszentjévé vált a Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt.

 Az élete csodás legendákkal  teli.

Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélt az emberekkel, figyelt a dolgaikra, gondjaikra. A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember. A három férjhez menés előtt lányai azon vitatkoztak, hogy ki menjen el rabszolgának, hogy egyikük férjhez tudjon menni. Ezt a beszélgetést hallotta meg a nyitott ablakból a püspök. Visszasietett a templomba, és egy marék kendőbe kötött aranyat bedobott az ablakon. A következő évben megint bedobott egy marék aranyat a második lánynak. A harmadik évben a nagy hideg miatt bezárva találta az ablakot,- így a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor az arany a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Tél-Apó"  az ajándékhozó.  Az idő folyamán kitudódott a titok, hogy a jótevő Szent Miklós püspök.

Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyak között volt  egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa".

A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. 
325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.
Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. Azután minden évben a neve napja előestéjén rendszeresen  megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel.

A Finn rádió népszerű gyermek műsorának vezetője (1927-ben) oszlatott el mindenféle félreértést, mely szerint a Mikulás Lappföldön lakik, Rovaniemi városában. Itt halad át az Északi- Sarkkör, mely magában is egy misztikus hely. Ott található a Fül hegy, melynek gyomrában van a szupertitkos játékkészítő manufaktúra, ahol szorgos manókkal, rénszarvas szánon viszik a gyerekeknek a várva várt ajándékot, édességet,   valamint válaszolnak a  világ minden tájáról  érkezett levelekre.

Nekem, volt szerencsém Rovaniemi-be eljutni, bejárni a Mikulás falut , és beszélgetni (fotót készíteni)  Joulupukki-val.

Szöveg és kép:  Magyar Éva