A Szabó Magda műveit szeretők számára fontos év lesz 2017, ekkor ünnepelhetjük születésének századik évfordulóját. A New York Művész Páholyban, amely a körúti Boscolo szállodában, a New York palotában tartja összejöveteleit, már idén megkezdődött a centenáriumi ünnepség. Ennek során nagyszámú tisztelője előtt barátai, kollégái, hagyatékának gondozója, egykori iskolájának képviselői emlékeztek az írónőre. Az emlékesten, megidézve az írónő alakját beszélgetésben, filmen, fotókon mutatták meg, hogy Szabó Magda hatása, munkássága generációkon és művészeti ágakon keresztül érvényesül napjainkban is.

            Az esten Juhász Anna beszélgetett a meghívott vendégekkel. Ilyés Ilona, a Debreceni Református Kollégium Dóczi Gimnáziumának igazgatója emlékeit sorolta: az írónő minden évben ott töltötte a születésnapját a diákok között. Az 1838-ban alapított iskolában 12 évig volt diák, két éven át pedig gyakornokként tanult ott. Őrzik az érettségi képét 1935-ből.  Az egyházkerület örökös főgondnoki címmel ismerte el emberi és írói nagyságát. A vetített fotók megmutatták az iskola korabeli és jelenlegi egyenruháját, őriznek képet a ravataláról is. A Dóczi gimnáziumban emlékszobában láthatók tárgyai. Jövő őszre, az október 5-i évfordulóra, elkészül az emlékkiállítás, amelyen bútoraival berendezett lakásban ismerkedhetnek az érdeklődők a hagyatékával. Ki-ki elmondta, számára melyik Szabó Magda kötet és miért volt a legkedveltebb. Vathy Zsuzsa író a személyiségének varázsáról, és verseiről beszélt. Térey János költő az Abigélt választotta, valamint a Szüret című költeményt, Jolsvai Julia, a Jaffa kiadó szerkesztője Az ajtó című regényt, amelyet a pszichológusok is ajánlanak. A kiadó fontosnak érzi a szerző köteteinek megjelentetését, idén öt mű került a könyvüzletekbe, így végül ennek révén 10 ikonikus Szabó Magda kötetből lehet választani. Tasi Géza, az írónő keresztfia és hagyatékának gondozója az új, családi recepteket tartalmazó szakácskönyvről elmondta, kultúrtörténeti érdekesség ez a kötet, az írónő ezeket az ételeket ette, ismerte, kedvelte. Jövőre további kötetek jelennek meg, mint említette, lesz köztük meglepetés is, hiszen még sok a feldolgozatlan anyag. Országszerte rendezvénysorozattal, a Móra és a Jaffa könyvkiadóval közösen, egyeztetve kívánnak megemlékezni Szabó Magda születésének századik évfordulójáról. Pröhle Gergely, aki 2017 januárjától a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, szintén készül az évfordulóra, építve az 1946-48 között megjelent, majd betiltott Újhold folyóiratra, amelynek munkatársa volt az írónő is. A Mesemúzeum révén pedig az ifjúsági irodalomban fontos szerepet játszó műveire, mint például a Bárány Boldizsárra, vagy a Mondják meg Zsófikának, vagy az Álarcosbál címűre hívják majd fel a figyelmet. Náray Tamás divattervező, aki szintén Debrecen szülöttje, jól ismerte az írónőt, tervezett neki kosztümkabátot. A hatást emelte ki, ahogy Szabó Magda láttatja a ruhákat, szokásokat, színeket, anyagokat a műveiben. Leszögezte, egyetlen magyar városról sem tudunk annyit, mint Debrecenről, az ő leírásai nyomán.

Ez az alkalom egyúttal lehetőséget adott arra is, hogy a Jaffa kiadó, amely eddig megjelentette Az ajtót, a Disznótort, a Freskót, a Für Elise-t, a Mózes egy huszonkettőt, az Ókutat, Az őzt, a Pilátust, és A pillanatot, újabb különlegességet kínáljon a Szabó Magda életére is kíváncsi olvasóknak. Az Egy meszely az fél icce címet viselő kötet a hagyatékában talált két, kézzel írt szakácskönyvből készült. Egyik Jablonczay Gizelláé, az író édesanyjának nagynénjéé volt. A másik, ugyancsak kézírásos füzet, később jött létre, de szintén a francia konyhát kultiválja, ám mindkettő valamilyen mértékben - és ezt valószínűsíti a féltő megőrzésük -, az egykori debreceni módos polgári konyha, a gyermekkor ízeit hozta vissza. Néhány recept mellett ott a tapasztalat: nagyon jó! Vagy éppen az, kitől kérte el az étel leírását, kinél kóstolhatta a füzet egykori tulajdonosa. Mások a mértékegységek, néhány étel elnevezése is, a receptek legtöbbje sütemény, amivel a vendéget kínálni lehet. Szerencsére a kötet végén az ismeretlen szavakat megmagyarázzák: kiderül, hogy a fogfa a fogpiszkáló, a cseh pimasz a cseh fánk, vagy talkedli, a hecsepecs a csipkebogyó, a magyarbors a csípős paprika, az eltrájbolni az elkeverni. A kappedli pedig a fejes káposzta. Ha kedvünk támad, kipróbálhatjuk az írónő édesanyjának sonkás kiflijét, mogyorótortáját, vagy Hermina néni kemény tojásból készített süteményt.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: Szabó Magda kötet