Szerző / Fotó: Kőhalmi Dezső

Szállj, szállj sólyomszárnyán, Három hegyen túl! – így kezdődik az óriási közkedveltségnek örvendő Demjén Ferenc dal, a Honfoglalás.  Nem véletlen, hiszen a szárnyaló szabadságot jelképező ragadozómadár még a legősibb magyar mondákban is megjelenik turulmadárként.

A turulról, solymászatról általában

A turul a magyar eredetmondák legendás madara valójában sas, vagy sólyom. A mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak. A kerecsensólyom fontos szerepet játszik a magyar mondavilágában, hiszen valószínűleg ez a faj lehet a turul, amely álmában megjelent Emesének, és megjósolta fia, a magyarokat az új haza kapujáig vezető Álmos születését. A faj élőhelye az eurázsiai sztyeppe, Kínától a Morva-medencéig fordul elő. Európában két jelentősebb populációja van, az egyik Magyarországon (és részben a szomszédos államok hazánkkal határos területein), a másik Ukrajnában.  Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. A szó török eredetű (a csagatáj toğrul vagy turğul vadászsólymot jelent. Az eurázsiai sámánok hite szerint az első sámánasszony egy sastól szülte világra az első sámán férfit. E monda hasonlóságot mutat Emese álma című mondánkkal. A keleti népeknél a vadászmadarak hagyományosan nagy népszerűségnek örvendettek. Ennek folytán számos, korabeli szakkönyv is foglalkozott leírásukkal. A régi arab, szeldzsuk, oszmán, perzsa és egyéb solymászati szakkönyvekben számos említés történik a turulról (togrul alakban). A legrégebbi és legrészletesebb solymászkönyv szerint a turul egy nagyméretű, robusztus fekete madár, rendkívül sikeres ragadozó, sorra ejti el áldozatait anélkül, hogy megenné őket. Valamint a királyok, hercegek madara, ritka madár, a legértékesebb vadászmadarak egyike. A solymászat világszerte a legkedveltebb vadászati formák közé tartozott, s tartozik ma is világszerte Európában, Ázsiában egyaránt. A magyar solymászat 2010 szeptembere óta szerepel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében. 2013 óta Hungarikum.

Solymászatról Magyarországon

A régészeti ásatások során talált edényrajzok az első bizonyítékai annak, hogy a solymászat már a vadászat kialakulása kezdetén kedvelt vadászati forma volt. A honfoglaló magyarok között biztos, hogy több férfi sólymokkal, szirti sasokkal a kezükön érkeztek. Az itt nációk is ismerték a vadászatnak ezt a módját.  A nomád népeket legeltetés közben lenyűgözte a ragadozó madarak vadászata. S úgy gondolták, szolgálatukba állítják a szabad ragadozó szárnyasokat. Valószínűleg a kezdetekben fiókákat szedtek ki a fészkükből és betanították őket a vadászatra. Később már csapdával is fogtak be madarakat. A magyar királyok udvartartásának jeles és elismert tagjai voltak a solymászok. A török időkben is komoly pénzeket fizettek a jóminőségű, betanított sólymokért az uraságok.

A királyok eltűntek, de a solymászat megmaradt hazánkban. Annak dacára, hogy a szocializmus alapjainak lerakására törekvő Rákosi rendszerben a solymászatot az agarászatot és a vadászatot burzsoá csökevénynek tartották. Azonban Kádár János már szívesen vadászott külföldi államfőkkel is, ezzel abbamaradt a solymászat, agarászat kirekesztése a vadászat köréből. Az tudni kell, hogy tőlünk nyugatra és keletre (főként az arab világban) időtlen idők óta dívik a solymászat – kezdte a beszélgetést a karján ülő szirti sassal Bató Miklós solymász Cegléden, a Délibáb Kávézó vendégei csodálkozó tekintetének kereszttüzében.

Van országos szervezetük és milyen védett madarakkal vadászhatnak?

Hazánkban a legnagyobb ilyen szervezet a Magyar Solymász Egyesület, amelynek 70-80 tagja van. Ez a létszám hozzávetőleg a honi solymászok felét teszi ki.

Az egyesületi tagok különféle védett ragadozó madarakkal vadásznak. Ma Magyarországon hat, egyébként védett madárfajt lehet solymászat céljára tartani: a héját, a karvalyt, a szirti sast, az északi sólymot, a Feldegg-sólymot és a vándorsólymot.  Tudni kell, hogy a törpesólyom a hideg miatt időszakosan hazánkba jövő, általa fogyasztott táplálékmadarakkal együtt érkezik hazánkba, ám tavasszal visszamennek költeni északi lakhelyükre.

A természetből mára egyik fajt sem lehet solymászati célra befogni. Kizárólag e célra tenyésztett madarak használhatók. 

A vadászásra alkalmas hazai ragadozómadarak közül tiltás áll fenn például a hibrid sólyom (különböző fajok kereszteződéséből született madarak), és a kerecsensólyom, tartására. A kerecsensólymot egyesek tulajdonképpen a turulmadárnak tartják.

Beszéljünk az idomításról és a sólyom vadászatról.

Két változat van. A vadász dönti el, hogy kéthetes korig elveszi -e a szülőktől a madárfiókát. Amely ilyenkor a vadászt tekinti a pajtásának és inszeminálhatók, vagyis engedik a sperma levételét, amit szaporításra használnak. A később idomításra fogott madarak kevésbé lesznek barátai a gazdájának.

A kiképzés során a héjákat viszonylag gyorsan, 2-4 hét alatt be lehet tanítani a vadászatra. A sólymok oktatása akár két-három hónapig is eltart.

Először a madarat kesztyűhöz kell szoktatni. Meg kell tanulnia, hogy a kesztyűn ülve sapka kerül a fejére, hogy ne lásson számára zavaró körülményeket. Ilyenkor nem érik látási ingerek, csak hangok.

A magasröptű sólymok vadászati módja az, hogy többnyire nem a kesztyűről indulnak a kiszemelt vadra, hanem a solymász fölött 50-2000 méter magasságban repül fölötte, aki már csak a GPS jelzéssel tudja ilyenkor nyomon követni.

Amikor a kutya „beáll” egy vadat például a nádfalnál, akkor engedik el a madarat. S ha az elérte a vadász által optimálisnak ítélt magasságot és szöget, akkor riasztják ki a kutyával a vadat. Ami lehet például fácán, liba, réce vagy kacsa. Ahogy a sólyom meglátja a vadat, 300 kilométeres zuhanósebességgel lecsap és azt vagy felmarkova felemeli, vagy erős lábával felrúgja és éles karmaival, markával megfogja, vagyis hatalmába keríti.

Az alacsonyröptű solymászat (karvaly, héja, szirti sas) esetén a kesztyűről engedik el amikor például a nyúl, vagy fácán kiugrik a rejtekéről. Ezek a madarak is karmaikkal fogják a zsákmányt.

A sólymok, héják zsákmánya a madarak közül a dolmányosvarjú, a szarka, a fácán, a vadászható récefélék és a libafélék. A szőrmés vadak közül az üregi- és a mezei nyúl.

A sassal jószerével minden vadászható. A már elmondottakon túl ebbe a körbe tartoznak a szőrmés vadak közül a rókák és az őzek. Szlovákiában már vaddisznóra is sikerrel vadásztak sassal.

A betanított madarak a vadásznak átengedik az általuk megmarkolt vadat és átlépnek a kesztyűs kézre, ahol jutalomfalatot kapnak. A vadmadarak hússal táplálkoznak, közülük a sólymok elsősorban galambot vagy kisebb testű récét eszik.

Meg kell a madárral tanítani azt is, hogy sikertelen vadászat után repüljön vissza a kesztyűre.

Fontos információ, hogy a vadászmadarainkat nem nyomorgatjuk szűk kalitkában. Zárt voliere-ben, tágas 5X6 méteres madárketrecben laknak, a szigorú természetvédelmi előírások betartása mellett. Naponta kivisszük őket minimum egy órára röptetni.

Hányan vannak solymászok a környéken és milyen feltételekkel, hol vadásznak?

Én Újszilváson lakom. Cegléden egy, Abonyban két solymász él. Kecskeméten, Szolnokon természetesen többen vannak.

A solymászok számára kötelező állami vadászvizsgát tenni. Továbbá kötelező az elméleti és gyakorlati solymászvizsga is, amelynek része a vonatkozó természetvédelmi és egyéb jogi ismeret. A solymászok többnyire bérkilövő vadásztársaságok tagjai és ott vadásznak, ahová meghívják őket. A Magyar Solymász Egyesület vadászati idényben általában havonta kétszer háromnapos vadászatot szervez. Olyan, területtel rendelkező vadásztársaságoknál, amelyek szimpatizálnak ezzel a hagyományőrző vadászati móddal.

Szerencsére itt Cegléden a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság nyitott a hagyományőrző vadászati módok megőrzésére és ezáltal teret biztosít ragadozó madárral való vadászatra is.  Mi, ezen a környéken élő solymászok, ebben a vadászati szezonban, már többször voltunk a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaságnál solymászni. Ezúton is szeretnénk megköszönni a társaság vezetőségének -e lehetőségeket. A ceglédi vadászat egyik szombati napja egyben egy nyílt nap is volt a solymászat iránt érdeklődők részére (korlátozott létszámban).

Miként lett solymász és van vadászkutyája is?

Tanyán nőtem fel. Így gyermekkorom óta belém ivódott a természet szeretete, ami a solymászok jellemzője. Egy időben agarásztam is.  Három kutyám volt, magyar vizslák. Amióta szirti sassal solymászom azóta szintén egy magyar vizslával vadászom.