A Ligneum Látogatóközpont adott otthont a születésnapi találkozónak

Szerző/Fotók: Iszak Noémi

A Pannon Fa-és Bútoripari Akkreditált Innovációs Klaszter a maga két évtizedével hazánk legrégebben működő szakmai hálózata, emellett a Nyugat-Dunántúl első akkreditált innovációs klasztere is. A kerek évforduló alkalmából rendezett jubileumi találkozón a faipari ágazati szereplők mellett a Pénzügyminisztérium és a Soproni Egyetem képviselői is részt vettek, a születésnapnak a Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpontja adott otthont.

2021. június 14-én, a zalaegerszegi Megyeháza dísztermében alakult meg a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint munkaszervezet támogatásával. Magyarország akkori második, ma már „rangidős” klaszterét 15 alapító hívta életre azzal a céllal, hogy megerősítsék a magyar fa- és bútoripart, és mind összetételben, mind minőségben és árban nemzetközileg versenyképes termékeket legyenek képesek gyártani és piacra vezetni.

 Kurusa László, a PANFA iniciálója és első társelnöke köszöntötte a jubileum alkalmából összegyűlt ünneplőket

PANFA 2001-2021

Az alapítás óta eltelt két évtized programokban és közös tevékenységekben gazdag időszakot hozott. Az együttműködés eredményeként a hálózat 2013-ban és 2017-ben is elnyerte az Akkreditált Innovációs Klaszter címet, 2014-ben pedig az ESCA nemzetközi szervezet (European Secretariat for Cluster Analysis) kiválósági "Bronz minősítését". Utóbbi címet a klaszter struktúrája, a klasztermenedzsment és a klaszter irányítása, a finanszírozás, szolgáltatások, a klaszteren belüli kapcsolatok és interakciók, valamint a klaszter eredményei és elismertsége alapján ítélték meg a PANFA-nak. A Legfontosabb fókuszterületei a fenntartható energiahatékony faipar kialakítása, a bútoripari innováció, a műszaki kutatás-fejlesztés és a fa-PR – és természetesen aktívan részt vesz a szakágazati stratégia kialakításában is, a Faipari Ágazati Összefogás platform tagjaként.

A Klaszter jelenleg 58 taggal működik a nyugat-dunántúli régióban. A tagok túlnyomó része fafeldolgozásban, épületasztalos ipari termékek előállításában és bútorgyártásban dolgozik, de jelentős szakmai hátteret biztosít a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara és a K+F tevékenységek erősítéséért felelős Vállalati Kapcsolatok és Innovációs Központja, illetve a grazi Institut für Innovations- und Trendforschung (IITF) is.

A klasztermenedzsment feladatokat 2011 óta látja el Sopronban az EFFIX-Marketing Kft, vezetői nem csak szakmailag, de magánemberként is ezer szállal kötődnek a faiparhoz. Míg a szakmai-iparági munkában a tagok és a menedzsmentszervezet az innovációs és fejlesztési projektekre, piac- és termékfejlesztésekre és az oktatásfejlesztésre koncentrálnak, a szakma ismertségének és elismertségének javításában oly fontos marketingtevékenység keretében számos népszerűsítő kiadvány, imázsfilm jelent meg, hazai és nemzetközi együttműködések köttettek és több kiállításon, vásáron, így például Bécsben, Klagenfurtban, Budapesten, Sopronban is találkozhatott a közönség a PANFA-val, kiállítóként és támogatóként egyaránt. A szervezet kiváló kapcsolatot ápol osztrák és erdélyi faipari klaszterekkel, tagjaikkal folyamatos szakmai tapasztalatcserét folytat. Európa számos országába szervezett tanulmányutakat a jó gyakorlatok megismerésére, az olasz tanulmányúton például az osztrák és magyar vállalkozások közösen vettek részt a milánói Salone del Mobile-n, Európa legnevesebb bútoripari szakvásárán.

A 20 éves jubileumon Barna Katalin a Pénzügyminisztérium Nemzetközi és Klaszter Osztályának osztályvezetője, Kurusa László a PANFA Klaszter iniciálója és első társelnöke, Bakonyi Gábor a Klaszter első elnöke, Kalcsú Zoltán a PANFA első klasztermenedzsere, dr. Pintérné dr. Miglecz Erzsébet jogtanácsos, Wilheim Zoltán korábbi klasztermenedzser, a jelenlegi klasztermenedzsment szervezet nevében Pakainé dr. Kováts Judit alapító, Németh Szabolcs marketingvezető és Hoffmann Krisztina projektmenedzsmer, a Soproni Egyetem nevében Dr. Alpár Tibor innovációért és vállalati kapcsolatokért felelős rektorhelyettes, valamint Török György, a Vállalati Kapcsolatok és Innováció Központ központvezetője köszöntötték a résztvevőket.

 „Együttműködés a versenyben!”

Kurusa László a kezdetekről szólva elmondta: a rendszerváltás környékén kihívásként merült fel a hazai fahasznosítás javításának kérdése, a faipari vállalkozók sikeres működésének egyik kulcsa az együttműködésben rejlett. Ennek megalapozásául kezdeményezte a zalai Faipari Innovációs és Szolgáltatási Centrum létrehozását, amely 1998-ban megjelent a megye településfejlesztési programjában is. A Centrum tevékenységét bemutató anyag 1999 tavaszára elkészült, és a Bútorszövetség és a FATE támogatásával a Gazdasági Minisztériumhoz és az FVM-hez is.  A következő évben elkészült a Nyugat-Dunántúli Regionális Faipari Innovációs Centrum létrehozásához szükséges „Operatív” Megvalósíthatósági Program tervezete - itt találkozhattunk először a Faipari Klaszter kifejezéssel. A ZMVA - ekkor már mint program gesztora - létrehozta a Faipari Klaszter Irodát, majd 2001-ben végül 8 fa-és bútoripari vállalkozással, országos szakmai szövetségekkel, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, a Gazdasági Minisztérium támogatásával, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány gesztorálásával megalakult a PANFA.  A 15 klasztertag olyan közös szakmai platform és együttműködési rendszer kialakítását tűzte ki célul, amely érdekeltté teszi a kívülállókat is a csatlakozásban – így lett a klaszter jelmondata az “Együttműködés a versenyben!”. Bár szakmai kérdésekben voltak természetesen eltérő nézőpontok, abban mindenki mindig egyetértett, hogy a fát, mint nemzeti kincsünket, megújuló energiaforrásunkat, mindnyájan szeretjük – tette hozzá a társelnök.

Bakonyi Gábor, a PANFA első elnöke 8 éven át töltötte be tisztségét a klaszterben. Az alapításról szóló gondolatokat kiegészítve beszélt a kétezres évek kihívásairól. Mint mondta, hazánkban a faipar akkor is jelentős ipari és tudományos háttérrel és potenciállal rendelkezett, ráadásul az ország élő fakészletének egyötöde is ide koncentrálódott: a PANFA alapításának idejében az erdősültség 18 % volt hazánkban, a régió öt megyéjében azonban ez az arány elérte a 22 %-ot. Emellett rendkívül nagy számban tevékenykedett itt erdészeti, fa- és bútoripari vállalkozás. A hazai bútorgyártás több mint harmada, a kárpitos ülőgarnitúrák gyártásának pedig több mint a fele régiónkban realizálódott.

Ilyen adottságok mellett nagyon fontos feladatnak tekintették nyilvánosságot teremteni annak, hogy milyen teljesítményre képesek a régió szereplői közösen. Izgalmas feladat volt a 2006-tól négy éven keresztül működő PANNON DESIGN Bútor, Lakberendezési és Lakótér Kiállítás és Vásár létrehozása, amelynek évente körülbelül 7000 látogatója volt.

Az iparági szereplők szakmai találkozóhelyeként 2008-tól indult útjára az erdészetet, faipart és gépgyártókat is vonzó InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár Sopronban, a korábban megszűnt LignoNovum kiállítás utódjaként. Már az első rendezvény is száznál több kiállítót vonzott.

A vállalkozások célja a piaci sikerek elérése volt, többek között ezeken a kiállításokon keresztül is jelentősen javult az eredményességük. Visszatekintve köszönettel tartozunk mindazoknak, akik dolgoztak ezeknek a sikereknek az elérésén – tette hozzá az elnök.

 Horváth Ferenc, a FA-FERI Kft. tulajdonosa átveszi arany oklevelét, aki a „PANFA legaktívabb tagja” címet is megkapta

Együttműködés a sikerekben

Barna Katalin, a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi és Klaszter Osztályának osztályvezetője a 2021-30 évi, kidolgozás alatt álló Klaszterstratégiáról beszélt a találkozón. Mint mondta, a klaszterek jelentős gazdasági erőt képviselnek hazánkban, az új programozási időszakban támogatáspolitikába történő beillesztésük, és fejlesztésük célzott támogatása elengedhetetlenül szükséges lépés. A klaszterpolitika legfontosabb célkitűzései három fő pontban jelölhetőek meg: az egyik, hogy minden főbb húzó iparágaiban legyen minimum egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés, amely összefogja az adott iparág kulcsszereplőit. 2030-ra kitűzött cél, hogy a hazai GDP 10%-át együttműködésben működő gazdasági szereplők adják, végül pedig elérendő, hogy a magyar klaszteresedési folyamat a nemzetközi trendnek megfelelő szintre lépjen és a magyarországi klaszter-ökoszisztéma az európai élvonalba kerüljön.

Az eddigi tapasztalatok alapján a klasztertagsággal rendelkező vállalkozások sikeresebb pályázók és megbízhatóbb megvalósítók is, mint a tagsággal nem rendelkezők: a PANFA 2019-es adatai szerint például a klasztertagok a GINOP 1 és 2 prioritás pályázatain vállalkozásfejlesztésre, kutatás-fejlesztésre és klasztermenedzsment szolgáltatások fejlesztésére több, mint 4 milliárd forint pályázati forrást nyertek el, a sikeres pályázatok száma pedig a hetvenet is meghaladta.

Pakainé dr. Kováts Judit a kétnapos összejövetel háziasszonyaként, a klaszter menedzsmentszervezetének képviseletében a közelmúlt sikereiről, a mindennapi működéshez kapcsolódó tevékenységekről, és kiemelten a klaszter fa-PR-ban, szemléletformálásban és klaszter-marketingben megvalósított aktivitásokról számolt be.

Osztrák-magyar együttműködésben valósult meg az InnoWood határon átnyúló fa- és bútoripari innovációs projekt. A partnerséget a PANFA, a Holzcluster Steiermark, az Fachhochschule Burgenland, az Institut für Innovations- und Trendforschung együttesen alkották. Ez egyfajta kísérlet volt, melyben a hallgatók kreativitása, a vállalkozói tapasztalatok, a kutatóintézetek, egyetemek tudományos háttere és a szakmai szervezetek meglátásai értékteremtő egységbe rendeződtek. A projekt célkitűzése volt, hogy a határ két oldalán működő faipari vállalkozásokat, intézményeket, közelebb hozza egymáshoz. A projekt végeredménye: előremutató bútor prototípusok, díjazott faépítészeti innovációk, nemzetközi ismertség, új együttműködések, karrierlehetőségek, üzletkötések sora. 2019-ben az InnoWood keretében ezek az újdonságok több külföldi- és hazai szakkiállításokra is eljutottak, kivétel nélkül pozitív visszhangot keltve a nagy érdeklődés övezte projekt standokon. 

 Bakonyi Gábort, a PANFA első elnökét Pakainé dr. Kováts Judit köszöntötte

Az előadások zárásaként a tagságból többeknek is elismerő oklevelet adott át a klasztervben töltött 20, 15 és 10 éves aktív tagság elismeréseként.

Arany oklevelet kapott a FA-FERI Kft., alapító tagként a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, alapító tagként a Falco-Sopron Bútor Kft., a Kanizsa Kárpit Kft., alapító tagként a Kanizsa Trend Kft., alapító tagként az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség, a Planet-Gép Kereskedelmi Kft., alapító tagként a Soproni Egyetem, a Szalai Kft. és alapító tagként a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

Ezüst oklevélben részesült a FABAK Kft., Karrier-Bútor Kft., a Németh László Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. és az Ubrankovics Kft.

Bronz oklevelet kapott az Aliante Kft., az EDELHOLZ Kft., a Fadoktor Mérnöki Iroda Kft., a FAÉPÍTÉSZ Kft., a Faipari Tudományos Alapítvány, a FOREST HUNGARY KFT., a G.T.O. Bt., a Holz-Team Kft., a Lignomat Kft., a Pannon Novum Nonprofit Kft., a TRION DESIGN Kft., a Ypszilon-Hungary Kft. és a ZEUS Exhausts Kft. 

A klaszter múltjának prezentálása mellett, arról is meggyőződhetett a hallgatóság, hogy a jövő építésében is sikeres a PANFA, hiszen a nap zárásaként az új tagok is bemutatkoztak egy-egy rövid prezentációval.

A múltidézés, szakmai kitekintések és a jövőben tervek ismertetését követően a szülinap kötetlenebb keretek között folytatódott, melynek során a jelenlévők belekóstolhattak Sopron kulináris és kulturális gazdagságába, és megcsodálhatták megújult épített valamint természeti értékeit is. A jó hangulatú, sokszor a meghatottság könnyeitől sem mentes két napos összejövetel, végül több lett, mint egy egyszerű születésnapi ünnepség. Megmutatta a tagoknak, és az üzleti világ szereplőinek is, hogy képes a magyar vállalkozói, vállalati szektor akár évtizedes összefogások kialakítására, és eredményes működtetésére. Ezek sokszor még túl is mutatnak pusztán az üzleti kapcsolatokon, s végül baráti, sőt olykor családi kötődések is kialakulhatnak az évek során.