Szerző: Barna Judit

Fotók: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Amikor Poroszlón kerestük a GPS-be beütve a  Füzes Sajtműhely  székhelyét, a telefon ördöge megtréfált bennünket és csak mentünk, ahogy az útvonal rajza mutatta, mígnem Poroszló vége tábla után már gyanús volt. Irány vissza egy másik GPS programmal a József Attila utcába. Kicsit szemerkélt az eső, ezért a takaros, sárga sarokház fedett teraszára irányított bennünket a sajtmester,   Tóth Péter.   Egy finom füstszag áradt a közelből, a mester megmutatta a kertben a sajtfüstölő házikót, ahol heti több alkalommal kapnak finom aromát a bükkfa fanyar füstjétől a parenyicák.

Az asztalra került rögtön egy sajttál, így kóstolgatás közben hallgattuk a cég történetét, a sokféle sajt előállításának titkait, és a legfinomabb sajtjainak a díjaival is büszkélkedett Péter.

A tulajdonosok 2014-ben Debrecenből költöztek Poroszlóra, először kecskékkel foglalkoztak, ma már öt tehén adja a sajtműhely számára naponta a tejet. A magyar tarka fajták 4,5 százalékos teljes tejéből - a keverés kivételével- mindent kézzel készítenek. Megtudtuk, hogy 1 kg sajthoz 10 liter tej kell!

Hogyan készül a Harangozó Kedvence Sajt, vagy milyen az ordás palacsinta, mire használható fel a diólevél, milyen hőmérsékleten érlelődik a camembert sajt? Ezeket mind a házigazda mester és felesége a sajtkóstoló reggeliken mutatják be az érdeklődőknek. Ilyenkor terítékre kerül a helyben készített krémtúró, ordás palacsinta, joghurt, frissen sütött Műhely bagettel, a fűszeres krémsajttal, sajttal töltött hasé, panini szendvicsek, a HÍR védjegyes kézműves sajtok, házi tej, kakaó, gyümölcsturmix és más szezonális, friss finomságok.

A sajtkészítő workshopon a mester szeretné, ha mindenki látná, hogy mennyi munka, törődés van egy-egy sajt elkészítésében. A mai rohanó világban jó egy kicsit lelassulni és látni, megtapasztalni, hogy honnan indul a folyamat, hogyan lehet tehéntejből sokféle sajtot előállítani.

A hagyományos és tájjellegű termékeikkel bekerültek a Hagyományok-Ízek-Régiók Gyűjteménybe, ami azt jelenti, hogy HÍR védjegy használati jogot kapott a Füzes gömölye és a füstölt parenyica.

A legkiválóbb díjazott sajtokat egy Pince-túra keretében lehet megkóstolni, amelyen HÍR védjegyes Füzes gömölye, HÍR védjegyes füstölt parenyica, burenyica, Hortobágyi Nemzeti Park védjegyes érlelt félkemény sajt és falusi tepertő is szerepel. A programhoz fehér, vagy vörös bor és házi szörp is kapható.

A Füzes Sajtműhely a munkásságával, a termékeivel tagja a Slow Living közösségnek és a természetes alapanyagokból készülő sajtjaikkal hirdetik a Slow food életérzést.

A családi vállalkozás további terve az állatállomány növelése, és az udvarba egy hűtőkamra beállítása.

A Slow Food egy olyan szervezet, amely népszerűsíti a helyi ételeket és a hagyományos ételeket. Carlo Petrini alapította Olaszországban 1986-ban, és az óta az egész világon elterjedt. Tggjai a gyorsétterem alternatívájaként népszerűsítve arra törekszenek, hogy megőrizzék a hagyományos és a regionális ételeket, és ösztönzik a helyi ökoszisztémára jellemző növények gasztronómiai felhasználását, és az állatállománnyal való gazdálkodást. A helyi kisvállalkozások fenntartható ételeket készítenek, a mennyiség helyett az élelmiszer minőségére összpontosítanak, és felszólalnak a túltermelés és az élelmiszer pazarlás ellen. A globalizációt olyan folyamatnak tekinti, amelyben a helyi gazdálkodókat és a nagy élelmiszer termelőket egyszerre kell bevonni a globális élelmiszerrendszerbe.