Egykor apátság, nyárfák sora, és homok minden mennyiségben, valamint tanyavilág. Ez jellemezte, és jellemzi ma is a községet, amely Ceglédtől pár kilométerre fekszik, Pest megye déli részén. Mezőgazdasági jellegű település, amelynek azonban minden lehetősége adott, hogy részese lehessen mind a hazai, mind a nemzetközi túrizmusnak.

Bár története az Árpád-korban kezdődött, valójában csak 1954-ben kapott önálló közigazgatási rangot, vagyis 64 éves községi múltra tekinthet vissza. 2100 körüli a lakosainak a száma, és közel kétharmaduk tanyán él. Ezek a tanyák egymástól olyan távolságra vannak, hogy a hangok ugyan nem hallatszanak át, ám ha segítségre van szükség, az megérkezik. Termesztenek csonthéjas gyümölcsöket, sok az eperföld,

meggy, szilva, barack. Bármerre járunk a környéken, mindenütt fólia alatt nő a zöldség, csepegtetéses, modern technológiával. Kitűnő a burgonyájuk is. Szőlőből ezerjó, kövidinka, kadarka és saszla a leggyakoribb. A homokos föld átlagosan hét aranykorona értékű, és öntözésre szorul.

            Aki erre jár, azt megállítja az 1995-ben épült, modern, kör alakú templom.

Török Ferenc Kossuth-, és Ybl díjas építész tervezte; az ő nevéhez fűződik többek között a szentendrei művésztelep, a városligeti elvarázsolt kastély és a budapesti Magyar Szentek templomának a terve is. Miután a település Ceglédhez, illetve Nagykőröshöz tartozott az önállósodásáig, nem volt templomuk, de a döntés megszületése után nagy lelkesedéssel láttak hozzá a megépítéséhez. Már az egyméteresre felhúzott falak között is sor került szentmise tartására. A boldoggá avatott Apor Vilmos nevét kapta a templom, amelyben a méltó helyen álló egykori apátsági régi követ II. János Pál pápa megáldotta.

A passió képeit – mind a 15-öt -Tóth Tibor alpolgármester, festőművész készítette. A napsugár a különlegesen elhelyezett ablakok révén körbejárja a templom belsejét, megvilágítva a fontos helyeket.

            A község életének színes helyszíne az Arany János kortárs Szarka Mihály kúriája,

ahol múzeumi kiállítótermekben tekinthetik meg az érdeklődők az Árpád-kori és középkori emlékeket, a mezőgazdasági munkához szükséges eszközöket,

és ahol a helyi népdalkör is találkozik. Ők fontos szereplői az eddig nem létezett hagyományok megalapozásának. Részt vesznek a község ünnepségein, így a majálison, a Lecsófesztiválon, ahol olyan érdekességet készítettek, mint a lecsós rétes,

kapor öntettel, vagy például a szüreti mulatságon. Ezek az események segítenek összekovácsolódni a település lakosainak. Segít ebben a kúria gyönyörű kertje, amelyben a szaletli a magyar koronát ábrázolja,

a főzőversenyek, a szórakozási lehetőségek, és persze a kóstolgatások helyszíne is ez.

            Az iskola mögött alakították ki a Nyugalom parkot, ahol őshonos növények között lehet sétálni, a kis tavon színpad áll, koncertek és zenés előadások számára teremtve lehetőséget.

            Közel 12 millió forint Uniós és magyar kormányzati támogatással az egyik egykori, 1880-ban épült tanyasi iskolát az önkormányzat átalakította vendégek, kisebb baráti társaságok, iskolacsoportok fogadására alkalmassá. Tavasztól őszig diákok, a további időszakban pedig vadászok tartózkodhatnak itt, egy gyönyörű erdő közepén. A két jurta sátor egyikében

trófea oktatóteremben ismerkedhetnek a fiatalok a vadászat hasznosságával. Létesítettek egy érdekes patkó alakú tavat, tervezik tanösvény létrehozását, hiszen van miben gyönyörködni: őzlábgomba, sziki csiperke, és szegfűgomba mellett kétfajta árvalányhaj között tűnnek fel időnként az apróvadak.

            Másfajta érdeklődésűeknek szerez örömet a Bognár István által építtetett és működtetett gokart pálya,

amely a monacói hasonló sportlétesítmény mása. Ez a leghosszabb hazai amatőr pálya, az elérhető sebesség 55-60 kilométeres.15 éve indult, teljesen az Európai Uniós szabványok szerinti. A cél a fiatalok képzése, oktatása. Az itt gyakorlók közül már többen értek el országos és nemzetközi versenyeken jó helyezést. A pálya közelében lévő, egykori Klebersberg iskolából szeretnének a tulajdonosok vendégházat kialakítani.

            A helyben kínált gasztronómiai örömök fontos része a homoki bor. Az egyik előállító a Füle családi pincészet.

Füle Dénes elmondta, autentikus módon,

a hagyományokra támaszkodva, három hét alatt dolgozzák fel szőlőjüket, a kövidinkát, a rajnai rizlinget, a cserszegi fűszerest és a zweigelt. Korszerű, irányított erjesztéssel készülnek a boraik, a piacon közép árkategóriában értékesítik. Borkóstolókat tartanak, csoportokat fogadnak. Tervezik a most egyre sikeresebb prosecco készítését, fiatalos címkével. Tagjai a Duna Borrégiónak.

            A Nyársapátra látogató újságíróknak Kis Miklós polgármester

beszélt a terveikről is. Büszkék arra, hogy öt tanyán pályázati pénzből napelemeket tudtak elhelyezni, megtörtént a szennyvízberuházás, a gázbevezetés. A létesített ipari parkba még keresnek további vállalkozókat, tervezik a gyümölcsök és zöldségek számára egy gyorsfagyasztó építését, valamint a Fő tér közelében 18 fős apartman létesítését. Várhatóan a művelődési ház alatti pince is fontos szerepet kap a vendégek ide vonzásában.

Írta: Dr. Hajós Anna

Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán