Nem mindegy, melyik fogás mellé milyen sört iszunk - Kisüzem egy hatalmas gyártelepen
Szerző: Elek Lenke
Fotó: Horizont Brewing
Milyen egy kisüzemi sörfőzde, a 21. században? És milyen a hazai sörgyártás helyzete? Erről beszélgetett a szakma krémjének számító Horizont Brewing vezető csapata minap az újságírókkal.
Az apropót az szolgáltatta, hogy prémium termékük, a Hazy Queen a New England IPA kategóriában dupla aranyérmet, míg a Gentle Bastard az American IPA kategóriában nyert aranyérmet az Asia Beer Challenge-en, Ázsia legnagyobb és legrangosabb sörversenyén.
Ez a kontinens az egyik legfontosabb piaca a sörök nemzetközi kereskedelmének, és tegyük hozzá, gyártásának is. Más ízvilág, ízlés és szempontok érvényesülnek, de elismeréseik világszerte rangot adnak.
A kisüzemi sörfőzés reneszánsza 10 éve indult Magyarországon. Egyes szakemberek szerint nem szabad összetéveszteni a kisüzemit a kézművessel, jóllehet, sokszor szinonimaként használják.
Nem könnyű megtalálni az üzemet Kőbánya régi és új – részben működő, részben régen elhagyott - gyárainak dzsungelében. Egy hatalmas raktár és termelői bázis közepén vagyunk, a hajdani Globus Konzervgyár területén – még kint van a retro tábla a bejáratnál – amely interjú alanyainknak már semmit nem mond. De amint megérkezünk a tetthelyre, csinos terasz, elegáns, pop up designt elegánsan követő tárgyaló és kóstolóterem fogadja azt, aki bele akarja ásni magát a kisüzemi sörgyártás rejtelmeibe és persze kóstolni is szeretne, a csempefalba szerelt csapokból. Sokan szeretnék megtekinteni az üzemet is, persze szigorú higiéniai intézkedések mellett.
A fiatal, kreatív sörfőzők célja, hogy kompromisszumoktól mentesen, folyamatosan megújulva olyan ízkombinációkat alkossanak, melyek mindig tartogatnak meglepetést. Minden főzet egy újabb kaland, egy újabb felfedezés – számukra és számunkra különösen a limitált szériák - és kivétel nélkül csak természetes alapanyagok felhasználásával készül. Saját főzetek készítését jól felszerelt laboruk is segíti. Az alapanyagok jó része külföldről érkezik.
Ma már léteznek sör „sommelier”-k, a legmagasabb szintű gasztronómiában sikeres étel és sörpárosítások születtek már. Elsősorban a Michelin-csillagos éttermekbe és általában a szakmailag magasra értékelt vendéglátó-helyekre szállítanak, de nem hiányoznak a nagyobb szupermarketek üzleteiből sem. A megcélzott vásárlórétegből fakadóan webshopjuk is virágzik.
Azon ma már nem kell meglepődni, hogy a Magyarországon magyar fiatalok által készített sörök közül egyik sem magyar névre „hallgat.”, köszönhetően a külföldi tapasztalatcseréknek, az angolnyelv térhódításának meg az internetnek. Az angol fantázianevek valóban fantáziadúsak: többségük azért sejteti az adott termék ízvilágát. Némelyik kompozíció íze például a maracujára hasonlít, nem véletlenül, hiszen valódi maracuja koncentrátum van benne, egy másik pedig az orosz birodalomra utal, és inkább egy sűrű, erős olasz kávéra hasonlít az állaga.
A sörök sokszínűségét igazi kuriózumok is jellemzik, mint például a limitált mennyiségben készült Margherita Pizza Gose, amellyel nemrég debütált a márka. Az újdonságokat egy bizonyos vásárlói körben felfokozott várakozás előzi meg, a rajongók olykor egy hét alatt megvásárolják a rendelkezésre álló készleteket – tudtuk meg a fiatal menedzsertől, Ottó Gábortól, és a vezető sörfőzőtől, Méhn Marcelltől.
„Gyártóként abban hiszünk, hogy a beltartalom mellett a külső megjelenés is fontos, ezért az alapszortimentünk címkéit egy fiatal, tehetséges magyar művész festményei díszítik” – osztja meg gondolatait a szakember.
Nagy sikernek és elismerésnek tartják, hogy söreik elsőként kerültek fel a Budapestről induló Wizzair járatokra.