Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A német nyelvű népcsoport egy időben az ország legnagyobb nemzetisége volt, akik Németország középső és déli területéről, többségük Bajorországból, Schwaben és Württemberg tartományokból érkezett hozzánk, három nagy időszakban. A többség a 17-18. században talált új hazát Magyarországon, hogy a török hódoltság idején elpusztult magyar lakosságot pótolják. A sorsukkal elégedetlen emberekkel teli hajók és szekerek érkezését az ország különböző megyéiben is örömmel fogadták, mert dolgos parasztok, kézművesek, iparosok, bányászok, szőlőművelők voltak közöttük.

                     Fotó: Fortepán

Erősítik a nemzetiségi tudatot

Az történelem viharai után a 1970-es években lassan megkezdődött hazánkban a sváb hagyományok újjáélesztése. Az országszerte szétszórtan élő közösségek kezdetben kulturális csoportokat alakítottak, majd a 1990-es években nemzetiségeket megillető önkormányzatiság lehetőségével a közoktatási intézményekben újjászületett a nemzetiségi nevelés. Azóta is folyamatosan ápolják kulturális hagyományaikat, tovább örökítik a szokásaikat, ételeiket, és az öltözködésüket.

Manapság a svábok legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban, Pest megyében, például a 4500 fős Ceglédbercelen élnek. A falu mai közösségében a német gyökerek megmaradtak, és ennek érdekében sokat is tesznek a szülők: a településen működő óvodában és általános iskolában német oktatás folyik. A nemzetiségi tudatot erősíti az eredeti táncok életben tartása, a kórus szereplései, valamint a Freude Kapelle fúvószenekar, amelynek tagjai az 1900-as évek első feléből, a sváb fúvószene fénykorából Ceglédbercelen fellelt kottákból játszanak. A sokszínű kulturális tevékenység mellett még egy valódi örökséget is sikerült megőrizni, a sváb népviseletet.

Kötény, mellény, kendő

A világot járt fiatal táncosok ott jártunkkor részletesen bemutatták a népviseletet, amely több tekintetben eltér más magyarországi sváb viseletektől is. A ceglédberceli német nemzetiségi népviselet az 1930-as évektől változatlan. A női ruhára jellemző a három-négy keményített, beráncolt alsószoknya,

  Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

fölé még több részbőlösszeállított, hurka formájú, textilből varrt csípőerősítő-betétet, hansl-t kötöttek,

     Fotó: Kőhalmi Dezső

és  végül jött a pliszírozott, színes felsőszoknya.

     Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Felül egy keményített, fehér, puffos ujjú ingvállra mélyen kivágott, ujjatlan, derékban szűk, díszes mellény

              Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

kerül. Széleit az anyag színével egyező árnyalatú zsinórral, vagy farkasfoggal szegték be. Korábban sötét alapon színes, apróvirágos volt a divat, később önmagában mintás, de mindig fekete, kék, zöld, vagy barna árnyalatokat kedvelték.

 A régi sváb képeken is az egyik legszembetűnőbb ruhadarab a kötény.

    Fotó: Fortepán

Ez volt az egyetlen, amit férfiak és nők is viseltek, az öltözékek elmaradhatatlan tartozéka még ma is. A hétköznapokon olcsó vászonból, vagy mintás kékfestőből készült kötényeket hordtak, az ünnepi öltözethez fényes fekete, vagy zöldes kötény tartozott. Ezek fehér rumburgi lenvászonból készültek, amit először festékkel befestettek, utána "bepucoltak", kifényesítettek egy indigófestékből, keményítőből és bóraxból álló keverékkel. Az öltözéket kék, kötött harisnyával, és sokféle szalaggal egészítik ki. Fontos tartozékok a kendők.

       Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

Hordanak a ruha anyagával, színével összhangban fejkendőt, vállkendőt és hideg időben nagykendőt, mindegyikből van hétköznapi és ünnepi is.

Patschker és spanglis regatta

A legrégebbről származó ünnepi cipők bársonyból készültek, pánt nélkül, masnival díszítve. Megszokott viselet volt hétköznapokon a bőrtalpú kötött cipő, a patschker, melyek készítésére külön mesterek szakosodtak. Az 1920-as évek körül megjelentek a pántos, spanglis, bőrből készült regatta cipők, amelyek csattal, gombbal vagy patenttal záródtak.

   Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A férfiak dongaszárú csizmát viseltek, fekete zsinóros posztónadrágot díszítőkendővel, valamint szintén posztóból készült rézgombos mellényt hordanak, fehér inggel. Az öltözéket fekete kalap egészíti ki, melyre rozmaringot és piros muskátlit tűznek.

Tiszta szobák és csipkés párnák

    Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

A ceglédberceli svábok gondosan ápolják, és tisztelettel tárolják házaikban a sokszor 70-80 éves ruhatárukat, örömmel viselik az ünnepeken, és a helyi lakosság által kedvelt sváb bálokon is. A Falumúzeum szobabelsői őrzik a ruhák megbecsülésének szellemét, a német falusi építkezés kék-sárga

   Fotó: aktivpihenes.hu / Okolicsányi Zoltán

homlokzatának hagyományát, a tiszta szobákban a díszes falakat, a festett bútorokat, a magasra púpozott, csipkés párnákat.

Írta: Barna Judit