Szerző: Barna Judit

Fotók: Perl János, Papp Tibor

A halasi csipke a magyar és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke. Az 1902-es, első megjelenése óta a magyar népművészet fontos része, és azok közé a világhírű csipkék közé tartozik, amelyek a századfordulón születtek, azóta is fennmaradtak. Ez a kézimunkafajta a 20. század elején vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének. Mint hungarikum, azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, amely az egész világot meghódította.

Szegény lányok munkái az első kiállításon

A 19. század utolsó évtizedeiben az iparművészek egyik fő törekvése volt, hogy a mindent elárasztó iparcikkek mellett megőrizzék a népi, illetve a kézművestechnikákat is. Magyarországon is több helyen fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, amilyenben például a halasi csipkék is készültek.

A halasi csipke szülőanyja Markovits Mária (1875–1954) volt. A kiskunhalasi születésű fiatal nő 1897-ben végzett a Magyar Királyi Állami Nőiipariskola fehérneművarró szakosztályán, de a kezdettől fogva kiemelkedő tehetséget mutatott fel; munkáit már az 1900-as Párizsi Világkiállításon aranyéremmel díjazták. Megnyitotta a fehérneművarró- és kézimunkaműhelyét és ekkor, 1902-ben Dékáni Árpád (1861-1931) tervei alapján készítette el az első csipkéket. A rajztanár tanítás és a festés mellett lelkesen kapcsolódott be a népművészet megismerését célul kitűző hazai mozgalomba. Gyűjtötte Halason és környékén az egyre inkább feledésbe menő, pusztuló népművészet emlékeit, motívumait. Dékáni Árpád csipketerveit először az édesanyja próbálta megvarrni, de sem őneki sem másoknak nem sikerült a terveket megvalósítani. Markovits Mária volt az, akinek keze alatt lassan megszülettek az első halasi csipkék. 

1902 decemberében a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán mutatták be az azóta világhírűvé vált halasi csipkék első darabjait.

A katalógus így írja: „Halasi magyar csipkék, rózsás, szarvasos, bimbós, címeres, leveles, szőlős, virágos, lukacsos, hattyús, tubarózsás mintával selyemmel és cérnával. Közöttük egy csipkelegyező Roosewelt Alice részére, megrendelte Zseni József. Árak a tárgyakon vannak feltüntetve. Tervezte Dékáni Árpád rajztanár. Készítették Szabady Eleonóra, Markovits Mariska, Lefkovits Rózsika és Schreier Rózsika Halason. Kiállítja a Kis-Kun-Halasi Nőegylet”.

A csipkeműhely első céghirdető kártyája is ekkor jelent meg, mely „A szegény lányok által készített, magyar mintájú halasi csipkéket a művészi szépért érdeklődő közönségnek pártfogásába ajánlja”.

Harmatcsepp, hópehely, borsószem és a többiek

Az eredeti magyaros mintákkal, egészen új, kézi varrótechnikával készült halasi csipke ettől az időponttól kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált. Dékány virág- és levélmintás szegélycsipkéket, gallérokat és zsabókat, az állatalakos szegély- és legyezőcsipkéket és a figurális, népviseletbe öltözött parasztalakokat ábrázoló motívumokat legyezőkre, tarsolyokra, csipketerítőkre tervezte. Keskeny, virágos csipkeszegélyein gránátalma, tulipán, békavirág, epervirág, csillagvirág sorakozik szorosan egymás mellé és szinte a végtelenségig sorolhatnánk a magyar flóra és fauna növényeit. A varrott csipkék motívumait erőteljes körvonal veszi körül, a mintaelemeket sűrűn egymásba kapcsolt huroköltéssel, más szóval gomblyuköltéssel töltötték ki. A kontúrozott motívumokat szövőöltéssel, köznapi nevén stoppolással töltik ki, melyet olyan tökélyre fejlesztették, hogy az a legfinomabb batiszthoz vált hasonlóvá. A csipkék anyaga eleinte durvább, majd később leheletfinom fehérítetlen lenfonal, és ugyancsak eltérően a különböző más csipkéktől, gyakran színes selyemfonalból varrták, ritkán fémfonallal is díszítették. Gyakori a pálcikához hasonló, vagy hálószerű kapcsolás, melyet néha pókolás díszít. Az első években tíz-tizenöt összekötőöltést használtak, később ezek száma harminckilencre gyarapodott, melyet a korszak hatalmas technikai bravúrként ismert el. Az aprólékos, időigényes öltések hangulatos nevei: kunfátyolos, harmatcsepp, hópehely, darázsfészek, borsószem.

A századfordulótól máig él az örökségünk

A halasi csipkeműhely egyike lett a századforduló táján alakult műhelyeknek, mely -sokszor nagy nehézségek közepette - a mai napig is működik.

1935-ben Kiskunhalas város vezetésének és a Kereskedelmi Minisztériumnak köszönhetően felépült a máig is működő Halasi Csipkeház. A második világháború azonban a Halasi Csipkeházat sem kímélte, a tervek, csipkék szétszóródtak, és elpusztult az a nyilvántartás is, amely a csipketerveket katalogizálta. 1952-ben megalakult a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet, 1977-ben a halasi csipke készítése önálló népművészeti ággá vált a Népművészeti Tanács minősítése alapján. A rendszerváltást követően a szövetkezet megszűnésével egy időre gazdátlanná vált a Csipkeház. 1992-ben létrehozták a Halasi Csipke Alapítványt, mely a halasi csipke felvirágoztatását tűzte ki célul. 1998-ban az alapítvány megteremtette a Csipkeház felújításának lehetőségét, közös munkájukkal megmentik és ápolják a nemzeti örökségünket.

Kiállítás a Vajdahunyad várában

Az Alpár Ignác által 1896-ban tervezett különböző stílusú műemléki épületek – így a Mezőgazdasági Múzeum barokk épülete is- a Vajdahunyad vár épületegyüttesének részei. Állandó kiállítóterek, gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek benne. A múzeumban rendszeresek a valamilyen eseményhez vagy évfordulóhoz kapcsolódó időszaki kiállítások; így márciusban a halasi csipke 120 éves jubileumára megrendezett tárlat elegáns helyet kapott az emeleti termekben.

A megnyitói beszédét Kiskunhalas polgármestere, Fülöp Róbert egy kérdéssel indította: „Hogyan jöhetett létre egy vidéki kisvárosban, a maga nemében világszínvonalú halasi csipke, és hogyan lehet, hogy mindez napjainkig fennmaradt? Ahhoz, hogy minden nehézség ellenére megmaradjon ez a művészi alkotás, szükség volt egy közösségre, amelynek tagjai már a kezdetektől elfogadták, szívükbe zárták és sajátjuknak tekintették. Éppúgy lényeges a hagyományunk ápolásáért a városon kívülről érkező támogatás, az állami megrendelések, a pályázati lehetőségek, a hungarikumként és a Szellemi Kulturális Örökségként történő elismerés.

A halasi csipke jövőjének biztosítéka, hogy minél többen megismerjék és részesévé váljanak annak az élménynek és jelenségnek, amit nyújtani tud. Ezért is kiemelt jelentőségű számunkra ez a kiállítás.”- majd a múzeumnak is köszönetet mondott a polgármester.

Utánozhatatlan kollekció

"A sikernek csak úgy van értelme, ha megosztjuk egymással" - vallja Hrivnák Tünde Pro Urbe és Józsa Judit Magyar Viseletért díjas divattervező. A BY ME Miracle kollekció ruhakölteményeit díszítő halasi csipkéket az arany kezű kiskunhalasi csipkevarrók készítették. A halasi csipke egy örök érték, mely a leheletfinom, féltve őrzött, kiállításokon látható alkotások mellett a mindennapi életben, az öltözködésben is ötvözni lehet. Szépségük ékesíti a viselőjét gyűrű, medál, zsebkendő és ruhadíszként. A BY ME Miracle kizárólag az egyetlen halasi csipkével díszített ruhakollekció a világon, melyet Tünde a legkiválóbb alapanyagokból, egyedi és utánozhatatlan kézzel varrott csipke díszítésekkel alkotott.

És most érkezzenek a modellek, amelyeket a pillangók, indás tulipán, évszakok, angyalkák, búzavirágok, pávák, bárányok, baglyok, angyalok eredeti motívumai díszítenek.

A halasi csipkék több helyen megtekinthetők: Az Iparművészeti Múzeum rendelkezik az első 15 év munkáiból a legnagyobb halasi csipke gyűjteménnyel. A korai halasi csipkék a szecesszió kiemelkedő darabjai, melyek a szecessziós kiállítások és nemzetközi csipkekiállítások állandó szereplői hazánkban és külföldön egyaránt. A halasi csipke a világ számos nagy múzeumi gyűjteményében megtalálható, pl. a londoni Victoria and Albert Museum-ban, a brüsszeli Musée Royaux d’Art és d’Histoire-ban, a New York-i The Metropolitan Museum of Art-ban, a szentpétervári Ermitage-ban, a római Vatikáni Múzeumban, a bécsi MAK – Österreichisches Museum für angewandte Kunst-ban.

Kiemelkedő hazai, állandó kiállítás Kiskunhalason, a Csipkeház gyűjteménye, ahol bemutatják a halasi csipke múltját és jelenét, a halasi csipkevarrás élő hagyományát, a szellemi kulturális örökségünk részét.

Idén megtekinthető időszaki kiállítások: A halasi csipke - A türelem himnusza című kiállítás június 30-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, Városliget, Vajdahunyadvárban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum a Magyar EXPO sikerek (1851-2021) 170 év 32 világkiállítása címmel, az azokon megjelent magyar sikereket - többek között a halasi csipkét- kívánja bemutatni augusztus 20-ig.