Újra látható a világon egyedülálló patológiai-anatómiai gyűjtemény a bécsi Narrenturmban

Újra látható a világon egyedülálló patológiai-anatómiai gyűjtemény a bécsi Narrenturmban

Újra látható a világon egyedülálló patológiai-anatómiai gyűjtemény a bécsi Narrenturmban

 

 

 

 

Szerző: Bauer Krisztina

Fotó: NHM / Alice Schumacher

 

Majdnem tíz év felújítás után újra megnyitotta kapuit a bécsi Narrenturm, amelynek földszintjén a világon egyedülálló patológiai-anatómiai gyűjtemény látható. A 14 ezer kiállítási tárgyat felölelő tárlatot szakorvosok segítségével dolgozták át, most már nem csak orvosoknak szól.

 

Az 1971 óta az egykori elmegyógyintézetben, a bécsi Narrenturmban őrzött patológiai-anatómiai gyűjtemény több mint kétszáz éve szolgálja a különböző betegségek dokumentálását és kutatását. Számos betegségnek olyan megjelenési formáját is őrzik itt, amelyek a modern orvostudománynak köszönhetően ma már ebben a formában nem jelentkeznek, így nem is találkozhatnak velük az orvosok, orvostanhallgatók. A Narrenturmban látható kiállítás a betegségtanba és a patológia történetébe enged betekintést, és most már nem csak szakembereknek szól.

A kiállítás átdolgozásakor nagyon ügyeltek arra, hogy mindvégig megtartsák a tudományos jelleget és ne a szájtátva bámészkodó katasztrófaturistákat szolgálják ki. A kiállítási tárgyak a betegségekről és a kezelési lehetőségeikről szólnak, nem pedig azokról az emberekről, akik szenvedtek tőlük. Éppen ezért minden egyes kiállított darab mellett ott a betegség részletes leírása, magyarázata, a látogatóknak pedig még arra is lehetősége van, hogy a kiterjesztett valóság segítségével a saját testükbe is belekukkantsanak.

A tizenkilenc termet felölelő tárlat azt is megmutatja, miként változott az emberek viszonya a testükhöz, annak múlandóságához, így a kiállítás egyben lehetőség is arra, hogy a társadalom átértékelje az elmúláshoz való viszonyát. A kiállítás csak erős idegzetűeknek való, kisgyerekek számára nem alkalmas program.

 

A bécsi Narrenturmot II. József császár megbízásából építették 1784-ben, hogy itt ápolják a pszichésen eltérő viselkedésű embereket. Ez volt a világon az első olyan intézmény, amelyet kifejezetten arra a célra hoztak létre, hogy megpróbálják emberségesen gyógyítani a pszichés betegségeket és ne csak egyszerűen elzárják a betegeket a társadalomtól.

A patológiai-anatómiai gyűjteményt helyhiány miatt, 1971-ben költöztették át a Narrenturmba, majd az intézmény 1974-ben múzeumi státuszt kapott. Az állami intézményt 2012-ben integrálták a Bécsi Természettudományi Múzeumba, ekkor kezdték meg a műemlékvédelem alatt álló épület felújítását. A felújítási költségekhez az osztrák állam több mint hétmillió euróval járult hozzá.

 

 

 

2021-09-10« Vissza
Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk